Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Esperességi közgyűlés (Bierbrunner Gusztáv)

lanul jártak el e könyv javításával, a következő példákkal akarjuk azt illusztrálni: az 1882-diki kiadás több hibák közt a 16-diki és 17-diki részletek utolsóféle nyomtatásaikban a következő mondatok olvashatók: „imre erősen harcol," és „az ember halandó." Az első mondatban clZ ^S^ ^ 8í másikban a „d" ismertetik későbben. Az 1885-iki kiadásban e hibák javíttattak s a nevezett mondatok helyett ezek fordulnak elő : -imre állva harcol" CS m clZ ember érez, lát, hall." És az 1887 diki kiadásban e két régi hiba ismét fölvétetett. (Folyt, köv.) Guggenberger könyve. A szerző bizonyos szerénykedő aggodalommal bocsátja mfívét világgá, és mi olvasók az előszó elolvasása után épen ezért kevés várakozást kötöttünk az egész könyvhez. Annál nagyobb volt meglepetésünk midőn a későbbi olvasás közben egyszerre csak megnyilott a szellemi kincsek egyik leggazdagabb tárháza s mi talán még nagyobb élvezettel olvastuk végig a könyvet, mint a mily élvezettel szerző mfívét megirta. Csodálkozva tapasztaltuk, hogy mily tág kört ölelt föl s mily sok anyagot vett föl kidolgozásra művecskéjébe. Nézzük csak meg a könyv czimét: „A keresztény egyházi év és a Perikopák. A Vasár- és ünnepnapok jelentése s története, valamint a Perikopák összefüggése. Függelék: Dispositió gyűjtemény a Vasár- és ünnepnapok rendes Perikopáira valamint szabadon választott alapigékre. Ennyi anyagot egy 136 lapra terjedő könyvben alaposan és kimerítően feldolgozni majdnem lehetlenségnek tűnik fel. De a szerzőnek sikerűit mégis kevés kivétellel az egész anyagot alaposan kifejteni. Tegyünk csak egy rövid részletes áttekintést az egész művön. Az első rész első fejezetében nagyon érdekesen s valóban keresztényi szellemben van kifejtve, hogy miért esik az egyházi év kezdete épen I-ső adventre. Úgyszintén nagyon helyes alapon osztja be ugyanott az egyházi évet bizonyos körökre az Atya, Fiu s a szt. Lélek Isten működése szerint. Azután a perikopa rendszerre tér át s ennek kimerítő történetét adja elő. Midőn annak becsét fejtegeti, megvártuk volna a szerzőtől, hogy maga határozottabb álláspontot foglaljon el e kérdést illetőleg : helyeselhető-e, vagy nem a perikopa rendszerhez való ragaszkodás? s hogy álláspontját minél több és hathatósabb érvekkel támogassa. A következő fejezetben az egyes ünnepi köröket és perikopákat tárgyalja. Különösen érdekes itt a kérdés megoldása: miért tétetett karácsony ünnepe deczember 25-kére? Nagy szorgalommal összegyűjtött adatait, talán itt alkalmazta legsikerültebben. — Annál rosszabbul esik az olvasónak ha később látja, mily mostohán bánt el a szerző az egyes evangeliumi és epistolai szakaszokkal. Vártuk az egyes perikopák exegetikai ! fejtegetését, magyarázatát, s a nehezebb evangéliumok- j nak megvilágítását s a valódi összefüggés kimutatását, — mindez nagyban emelte volna a műnek praktikus becsét. De a szerző, valószínűleg tér szűke miatt, nagyon röviden bánt el velük. Es most térjünk át a mű második főrészére, a dispositió gyűjteményre. Ez képezi tulajdonképen az egész könyvnek legfényesebb részét. Legjellemzőbb tulajdonságai e dispositióknak, melyek közül igen sok beszédvázlatnak is beillenék, — a szigorú szövegszerűség, nemes népszerűség, könnyű nyelvezet s szigorú logika a főtétel és a részek feltevésében. Ott a hol nem a saját műveit használta fel, a német irodalom e genreben egyik legkitűnőbb képviselőjéhez, Schulzehoz fordult s több más jeles irók műveihez. Általában dicséretére válik a szerzőnek a kútforrások jó Ízlésről tanúskodó megválasztása. A mi végül a mű irályát illeti, feleslegesnék tartanám reá reflectálni, hisz mindnyájan ismerjük Guggenbergert ez oldaláról, mindnyájan ismerjük az ő rövid, világos és vonzó irmodorát. Sőt épen ez a kedves irmodor teszi műveit a legkellemesebb olvasmánynyá. Melegen ajánljuk figyelmébe mindenkinek, ifjúnak és öregnek egyformán, e jeles művet. A szerzőt pedig kérjük, hogy uj esperesi hivatala ne vonja el egészen az irói térről, melynek ő is egyik leghivatottabb képviselője volt mindig, hanem gazdagítsa továbbra is virágozni készülő theologiai irodalmunkat. K. B. iiiriii, Esp. közgyűlés. A bács-szerémi ág. hitv. ev. esperessé g folyó hó 12-én Újvidéken tartotta ez idei rendes évi közgyűlését. A közgyűlést megelőzőleg gyámintézeti Istentisztelet volt, melyen az ujpázuai derék fiatal lelkész Krutschnitt Antal igen megható és szép szentbeszédet mondott. Az isteni tisztelet után a gyámint. gyűlés ment végbe s ennek befejeztével kezdó'dött a esp. közgyűlés, mely igen látogatott volt. Elnöklő felügyelő Scultety Ede pár szivélyes üdvözló' szóval a közgyűlést megnyitván, fó'esperes Belohorszky Gábor felolvasta évi jelentését. Ezen jelentés az első mozzanat, mely a közgyűlést igen érdekessé és tanulságossá tette. Nemcsak a lefolyt közigazgatási évben történteket nyújtja abban a fó'esperes, hanem mindenek előtt visszapillant azon tizenöt évre, melyen át ő az esp. hivatalt viselte s ezen időszakból mind azt tünteti fel, mi az esperességnek fejlődését, viszontagságait, örömeit és szomorúságait jelzi. Ezen időszakban az esperességbeli egyházak száma 4-el szaporodott; meghalt 2 esp, felügylő, 16 lelkész, 2 tanár és 20 tanitó ; 1 lelkész leköszönt. Eszközöltetett 20 papválasztás és a tanitói karban 60 változás történt. Felépült 4 templom; 4 teljesen renováltatott; állítatott 6 imaház; beszereztetett 5 orgona és 17 harang; beterjesztetett 205 felmentvényi folyamodvány, melyek közül 90 díjmentesen intéztetett el, a többiért befolyt a ker. özvegyárva intézetbe 1565 frt- Templomi célokra adakoztak egyházaink: 156,280 frtot., iskolai célokra 69,723 frt.,