Evangélikus Egyház és Iskola 1888.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Bánya kerületi özvegy-árva és nyugdíjintézet (Raab Károly)
81 Az exegetikai tudományoknál legelőbb kimondanám, hogy bibliai bevezetést és theologiát az exegesistől külön választva legalább heti 3 órában egyegy féléven át kell előadni s a szakvizsga tárgyává tenni; pusztán exegesisre 4 éven át legalább heti S — 3 órát tartok szükségesnek. Minthogy négy évben lehetetlen az egész biblián végig menni a magyarázattal s minthogy okvetlen szükséges itt a szaktanároknak az előadandó szent iratok választásában szabadságot adni : annálfogva okvetlen kötelezőnek akarnám venni úgy a tanárra, mint hallgatóira nézve, hogy legalább egy evangyeliomot, a rómaiakhoz írott levelet, a korinthusiakhoz írt első levelet az uj test.-ból, a pentateuch egyes szakaszait, Jezsaia próféta válogatott fejezeteit s a zsoltárok szebbjeit az ó test.-ból vegyék elő. Ezeken kívül az egyes tanárok azon iratokat magyaráznák, a melyeket legjobb meggyőződésök szerint legczélszerűbbeknek találnának. A bevezetésnek természetszerűleg meg kell előznie az exegesist s így az első évfolyamban, a theologiának az exegesis betetőzőjének s összefoglaló rendszerezőnek kell lennie s így az utolsó évfolyamban tárgyalandó. A cursusok combinatiója itt legkevesebb akadálylyal s nehézséggel jár, minélfogva az széleskörű lehet. Az azonban kívánatos hogy az első évfolyam ne vétessék a többivel combinatióba. A rendszeres theologiára nézve kötelezőnek vélnék 2 évet, úgy hogy heti 4 órában adatnék elő az egyik esztendőben a hittan, a másikban az erkölcstan. A gyakorlati theologia tárgyaira nézve, miután itt a fődolog, hogy a hittanhallgatók necsak elméletileg halljanak egyet mást a szónoklásról, katechizálásról sat.-ről, hanem hogy ezeket gyakorlatilag meg is próbálják, azt tartom helyes elvnek, hogy a gyakorlatiaknak elmélete oly röviden nyujtassék, a mint csak lehet s fősuly fektettessék a gyakorlásra. Véleményem szerint a homiletika, katechetika, liturgika, pastoralisra elég egy-egy félévben heti két óra, az egyház jogra két féléven át heti 3 óra, a gyakorlati irásmagyarázatra 3 éven át (2—4 évfolyam) heti egy óra. Hogy a szónoklásban s egyházi beszéd készítésben s a vallástanításban már jókor gyakorolhassák magokat a hallgatók : ez okból a homiletika és katechetika legkésőbben a 2-ik évfolyamban adandó elő. Ezek mellett különös súlyt kell fektetni a seminariumokra, minthogy azok fejlesztik az önálló gondolkozást, ösztönzik a munkakedvet, de egyúttal alkalmat szolgáltatnak a tanárnak, hogy egyes félreértett magyarázatait megvilágítsa s oly részletekbe is bocsátkozhassák, a melyeket rendes előadásaiban kellő figyelemben nem részesíthet. Hogy ezen kívül mely tárgyak s minő mértékben adassanak elő, azt az egyes theol. intézetekre kellene bízni, hogy azok viszonyaik tekintetbe vételével a lehető legjobb tanrendet állítsák össze. Más szóval az elvekben, a lényegesekben egységet, egyenlőséget, a mellékes, az elveket meg nem döntő dolgokban az eltérést tartom szükségesnek. Az egyetemes gyűlés határozatainak intentioját abban látom, hogy oly tanterv készíttessék, melyben az előadandó tárgyaknak s előadási óráik számának minimuma és sorrendje alapíttassák meg. Ezen intentionak a fentebb közölt tanterv meggyőződésem szerint megfelelne. Mayer Endre, theol. tanár. Bányakerületi özvegy-árva és nyugdíjintézet, A bányakerületi özvegy-árva és nyugdíjintézet 1887-ik évi eredményéről akarom nem is annyira az intézet tagjait értesíteni, mert ezeknél a pénztáros úr évi jelentésével már meglőzött, mint inkább a testvér kerületekbeli társainkat s általjában e lap olvasóit, hogy látva, mint áldotta meg az Úr a csekély kezdetet, velünk örüljenek. Az intézet bevétele 1887-ben volt: Tagsági díjakból 2106 frt. 65 kr., adományokból (beszterczebányai, budapesti tót egyház és a szarvasi confirmandusok részéről) 32 frt. 24 kr., a kerülettől (államsegély 600, Pohl-féle alapítvány feleslege 60 frt.) 660 frt., felmentvényi díjakból 404 frt. 10 kr., kamatokból 4686 frt. 27'kr., összesen 7889 frt. 26 kr. A kiadás : Segélyekre 1444 frt. 13 kr. (428 frt.tal több, mint a megelőző évben), kezelési költség 106 frt. 45 kr., visszatérített tagdíj 22 frt. 36 kr., összesen 1572 frt. 94 kr., felesleg ' 6316 frt. 32 kr., mely összeghez mint ez évi gyarapodáshoz az 1886-iki vagyont 57522 frt. 73 krt., hozzáadva az intézet vagyona 1887. végén tesz 63839 frt. 05 krt. Minden bizonnyal oly eredmény, minőt a megalapításnál, 14 év előtt, alig mertünk volna reményleni. Pedig nem került megerőltetésünkbe, mert az évi 6 frtnyi tagdíjt annak senki sem nevezheti. Nem csekély részben érdeme e meglepő eredmény minden bizonynyal a lelkes, pontos s lelkiismeretes pénztáros nt. és nagyságos Breznyik János úrnak, ki nem is említve azt, hogy az évről-évre szaporodó munkát minden díj nélkül végzi — egyedül a szent ügy iránti buzgóságból, a tőkék elhelyezésénél munkát nem kiméi s a kamatok számításánál nem tekinti a a magáét. A tagok száma a folyó évben belépett kettőnek betudásával 236 : 167 lelkész, 26 tanár, 38 tanító a kerületünkben, 6 lelkesz és 1 tanár más kérületekben, kik közt 15-en vannak a mult évekre hátralékban 1 — 6 évre; a folyó évi tagdíjt pedig az alapszabályilag (14. p.) kitűzött Jan. 31-ig 50-en nem küldték be! Segélyezett fél van 29 (tavalyhoz képest plus 3), még pedig özvegy 26 (lelkészi 17, tanári 1, tanítói 8), 1 nyugdíjazott tanár s egy lelkésznek s egy tanítónak árvái, kik egyenkint 50 frtot kaptak. Nem vagyunk messze azon időtől, t. i. a fenállás 17-ik évétől, midőn az alapszabályok értelmében a kamatok, a tagdíjak és a kerületi segély 1 9/ 2 0 r^ sze a s eg e'lyzendők közé fog elosztatni. Ezen tételek ily hányadát a tavalyi számadások szerint 29 közt elosztva, jutna egyre 244 frt. Tán nem fog anyi jutni, mert
