Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Nagy harag és nagy öröm a túlsó táborban (Bierbrunner Gusztáv)

73 detétől haláláig fizetne egyenlő évi járulékot. Ezt azonban nem óhajtom, csak azokkal szemben hoztam fel, a kik a fentebbi határozat igazságáról és méltányosságáról oly erősen meg vannak győződve. De talán ebben van az igazság : a míg semmi tőkével sem rendelkezett az intézet, addig nem is követelhette, hogy a belépők betéti tőkét fizessenek : most, mikor a vagyon 60,000 frt, annak l°/

0, azaz 60 frtot fizessen minden belépő betéti tőke gyanánt. Ezen igazság szerint, ha a tőkevagyon kétszázezer forint lesz (az eddigi gyarapodás arányában tizennégy év múlva), akkor kétszáz forint lesz a betéti tőke. Ha husz év múlva is ilyen lesz az igazság, akkor jajj nektek bányakerületi papok, egy évi fizetésiek kevés lesz a betéti tőke törlesztésére. Az intézet, az igaz, gyarapodni fog, de az intézeti tagok éhen halnak, és az özvegy férje koporsójánál nem fog tudni, sirassa-e férjét avagy örvendjen annak, hogy megszabadult az elviselhetetlen terhektől és jobb, bőséges napoknak néz elébe. No de száz szónak is egy a vége, a fentebbi eljárás a mily indokolatlan ép oly szükségtelen volt a mostani viszonyokat véve tekintetbe, sérelmes az újonnan belépőkre a régi tagokkal szemben, és oly elvet fejez ki, a mely sem az igazsággal, sem a szeretettel nem fér össze. A jelentkező tagok pedig felsóhajthatnak : Jobb szeretnénk, ha nem szeretnétek oly nagyon, ha nem gondoskodnátok felőlünk oly túlságosan. Hurtay György, evang. pap. Nagy harag éi nagy orom a túlsó táborban. Luther első eredeti magyar életrajza nagy mozgalmat idézett elő a hazai katholicismus kebelében. Legelsobben eredményezett egy vastag irályu választ, melynek czélja, ha nem tévedek, nem annyira dr. Masznyiknak, a jelzett életrajz szerzőjének, mint inkább a protestantismusnak szétzúzásában áll. E válasz minden egyes szava elárulja, mily határtalanul haragszik a tulajdonképeni r. kath. egyház a protestantismusra. Kimondhatatlanul boszankodnak a túlsó táborban, hogy mi protestánsok még mindig létezni, sőt néha szólani is merünk. Maga e tény nem lepheti meg a protestánsokat, nagyon jól tudják, hogy túlnanról czirogatásra nem számíthatnak. Részemről meg reánk vonatkozólag nagyon kedvező jelnek tartom, ha a kath. tudósok haragra gyuladnak ellenünk, mert az a mai körülmények közt azt bizonyítja, hogy elveink a vallás és a kultura terén számba veendő tényezők, melyek nagy életerővel bírnak és melyektől a katholicismus tart. Mégis feltűnő, hogy a hazai kath. egyház Luther magyar nyelven megjelent életrajzáról oly féktelen haraggal vesz tudomást. Azért talán, mert a magyarhoni ág. hitv. evang. egyházban is elvalahára akadott ember, ki hazánk nyelvén megirta Luther életrajzát? Hiszen ez által nem fedeztetett fel új, a katholicismusra nézve kellemetlen titok. Azt, hogy ki volt Luther, mily kárt tett a kath. egyháznak, hogy itél róla az elfogulatlan történelem, mikép védi őt a protestantismus és hogyan kárhoztatja őt a katholicismus, a világ régóta nagyon jól tudja, és a tudáson dr. Masznyik müve sem változtat semmit. Ezen felől hazánk magyarságának zöme nem katholikus, hanem református. Ha tehát dr. Masznyik műve ronthatna, itt rontana legtöbbet. Nézetem szerint dr. Masznyik műve nem oka, csak ürügye ama haragnak, mely a hazai katholicismus kebeléből a Luther életrajzára megjelent válasz által jelenleg reánk szórja villámait. Legalább erre látszanak vallani amaz örömsugalta üdvözlések, melyekben Lepsényi válasza minden kath. oldalról részesül. Ereztük egy idő óta, hogy a katholicismus velünk szemben mindinkább támadó állást foglal, bár azt takarni törekedett. Most eldobta a leplet és Lepsényi munkájában nyilt harczot indított ellenünk azon reményben, hogy, — amint egyik üdvözlője a válasznak mondja — az igazság Istene Lepsényi tollát a biztos és kétségbe vonhatlan győzelemre fogja vezérelni. Hogy mily győzelem legyen ez, a felett kételkedni nem lehet. A protestantismus discreditálásának, szétzúzásának győzelme akar ez lenni. Íme a bizonyítékok : Az igaz egyház csak egy lehet, az, mely Péterre van építve. A. protestantismus csak felekezetet képvisel, az is eretnekek felekezete, mert nincs pápája, nincsenek szentjei, nincs miséje, nincs felebaráti szeretete, nem imádja az Istenanyát, nincs erénye, nincs hite, és mert ezek és még több effélek által száműzte kebeléből Krisztust és megtagadta az Istent. Távol vagyok minden maliciától, annál inkább, mert szeretek tanulni az ellenféltől is. Azonban nem tehetek róla, midőn Lepsényi válaszát olvastam, akaratlanul eszembe jutott a Schiller „Wallenstein"-jében szereplő kapuczinus, ámbár az, a mit ez szavalata végen mond, megfigyelhető volna a túlsó táborban is, t. i. „Was sagt der Prediger? Contenti estote, Begnügt euch mit eurem Kommissbrote. Aber wie soll man die Knechte loben, Kommt doch das Aergerniss von oben ! Wie die Glieder, so auch das Haupt ! Weiss doch niemand, an wen er glaubt!" Nem azért, mintha a katholicismus szüntelenül arra figyelmeztetne minket, hogy elégedjünk meg azzal a könyöradománynyal, mely e versszakasz első két sorában jelezve van, és mintha annak utolsó négy sora alapján ajánlható volna a kath. theologusoknak, hogy hitük alapját tárgyilagosabban vizsgálják. Nem! Egyedül azért, mert a válasz folyamán igen nehéz komoly, tudományos eszmecserébe bocsátkozni. Ha ez a nehézség nem forogna fel, akkor hangoztatni lehetne, hogy Péter apostol római püspöksége, mely a pápaság valódi alapját képezi, nagyon ingadozó kőszikla az objectiv tudomány előtt. A hagyomány szerint Péter római püspöksége 25 évig tartott volna és akkor kezdete a 43. évre esnék. Igen, de Péter 44-ben Jeruzsálemben fogva van, 50-ben pedig Pál ismét Jeruzsálemben találja őt ; a Rómaiakhoz írt levél 58-ban keletkezett s midőn két évvel későbben Pál fogva Rómába kerül, Péterről semmi nyom sem találtatik, azaz, valahányszor a római gyülekezetről biztosabb