Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Lelkészfogadtatás a domonyi egyházban

74 tudomásunk van, Péterre Rómában nem akadunk, és semmi jel sem mutat arra, hogy ő Rómában az egyház érdekében működött volna. Azonban a hol a vakbuzgóság haragja oly lobbot vet, mint a válaszban, ott a legtisztább tudomány sem várhat másra, mint máglyára, még pedig csupa keresztyén szeretetből. Különben eltekintve ettől, nagyon nagy megerőltetésbe kerül minden Önállólag gondolkodó embernek, azt hinni, hogy csak akkor üdvözülhet, ha a pápát az egyház fejének ismeri el. Hiszen e tekintetben az egyház már régóta nem egy többé. A nyugoti és keleti egyházra való szakadás és a protestáns egyház keletkezése hangosan bizonyítják, hogy a keresztény egyház egysége mint pápa alatti egyetemesség csak álomképnek tekintendő. Azért mégis, ki merné komolyan állítani, hogy sem a görög-keletiek, sem a protestánsok nem üdvözülhetnek ? Vagy talán az Istennél mindenhatóbb volna a pápa? Hiszen elvégre a legkitűnőbb és a legmagasabb polczon levő ember is csak ember és ennélfogva gyarló. Mi protestánsok például bízvást állíthatjuk, hogy Lutherünk a legkiválóbb pápák bármelyikével mérközhetik akár jellemtisztaságára, akár vallásosságra nézve, mégsem csináltunk belőle pápát, nehogy netáni utódjai között olyanok is akadjanak, mint a római pápák között, kikről hallgatni legtanácsosabb. A szentszüz tisztelete sem találhatott kedvező talajra közöttünk és ennek nagyon örülünk. Nem azért, mert érdemeit tagadnók, hanem mert így nagyon sok izetlenségektől meg lettünk kiméivé. Avagy nem kellene-e pirulnunk, ha nálunk is előfordulnának oly dolgok, a minők e tekintetben a kath. egyház terén találhatók? A „Psalterium S. Mariae minus" -ban például ez olvasható : „Ave virgo, quae furorem — Conditoris in amorem Tua forma convertisti, — Patris iram extinxisti." A Pavia melletti Chartreuse kapu homlokzatán pedig ez áll : Mariae virgini, matri, űliae sponsae dei. Es Hase ehhez hozzá teszi : A mint a Sátán az angyal ellentéte, ugy ezt össze lehetne hasonlítani VI. Sándor pápa leányának síriratával : Hoc jacet in tumolo Lucretia nomine, sed re Thais, Alexandri filia, sponsa, nurus." Nem! mi nem vágyódunk a Mária tiszteletének oly alapossága után, mint a milyennek a kath. egyház örvend. Azért mégis keresztyének vagyunk és nem eretnekek. Sőt nem tudom, ha mi, gonosz szándéktól vezéreltetve, összeállítanók mind azt, mi a szentszüz tiszteletében mint a szemérmet sértő ceremónia előfordul, nem-e azt mondaná a világ, hogy az eretnekség a katholikus részen van. Egyébiránt a kath. egyház iparkodik Mária tiszteletét ápolni és terjeszteni azon csodatettekkel, melyeket a szentszüz által végeztet. Többek közt „Ratisbonne egy gazdag zsidó a spanyol piaczhoz közel levő Andrea delle Frasse kis templomban nézett egy Mária-képet, s egyszer csak kilép a szentszüz a képből; Ratisbonne mint zsidó borult lábaihoz, s mint keresztyén állott fel," így mondja legalább az általa ezen helyre állított fogadalmi kép homlokirata. — Sajnálni lehet, hogy az Istenanya, ha már egy1 szer teheti, nem jelenik meg sok zsidónak és protestánsnak, nagyszerű áttérést eszközölne a kathol. egyházba." Ezt szivére vehetné Lepsényi, és vele együtt a katholiczizmus, mert ily módon leggyorsabban tönkre lehetne tenni a gyűlölt protestantismust és a nagyszerű győzelem feletti öröm teljes lenne a kath. egyházban. Hogy nekünk misénk nincsen, azt többek közt már a hires ;Möhler vetette szemünkre, de sietett hozzá tenni, hogy talán azért, mert előttünk a misének apostoli eredete ismeretlen. Es Möhler ezzel igazat mondott, mert az előttünk valóban ma is ismeretlen és ezen tudatlanságunkból még a válasz lángoló szerzője sem ránt ki bennünket, a mit egyébiránt nem sajnálunk, mert az egészben pogányszinezetü szertartást látunk. Hogy a protestantismus megsemmisítette volna az erényt és hitet, e tekintetben csak azt mondhatjuk a válasz szerzőjének, hogy tanulmányozza a történelmen kivűl a gonosztevők statistikáját protestáns és katholikus népeknél és méltassa figyelmére a zárdai életet is. De elég! Ugy se irtam volna a hires válaszról egy szót sem, ha az csak Lepsényi egyéni nézetének tekinthető volna. De mert az az öröm, mellyel e válasz kath. részről fogadtatott, mutatja hogy a kath. egyház a protestánsokat ma is teljes határtalan haragjára méltatja, érinteni akartam, hogy ez a harag legkevésbé sem hoz ki minket a katholiczizmus iránti phlegmánkból. Csak egy körülmény riaszthatna fel bennünket; az, hogy ha kebelünkben katholikus hajlamok mutatkoznának. Akkor Luther vittenbergi kalapácsával zörgetnénk a lelkiismeret kapuin és a tévelygők füleikbe kiáltanók : Vissza ! erre Babillonba vezet az út. Végre pedig, ha a kath. egyház oly nagyra van a feletti örömével, hogy a válasz szerzője az ő embere, úgy mi is őszintén örülünk, hogy dr. Masznyik a miénk. Nem is cserelnénk. ha a róm. kath. hagyomány összes üdvszertartásait is kapnók ráadásul. Ama Dávid kavicsa eme Goliath koponyáját szét nem zúzza, — és a protestantismust épen nem ! Bierbrunner Gusztáv. Lelkész-fogadtatás a domonyi egyházban. Mult csütörtökön, az az február 16-án délután 12V

2 órakor érkezett meg a magyar állami vaspálya aszódi állomására szeretett családjával is tiszt. Szilárd János lelkész úr, a domonyi ev. egyház jövendőbeli lelki pásztora, a hol a domonyi egyház presbyterei, a község elöljárói t. Konyány Pál községi jegyző úr vezetése mellett — számos kocsin és lovas bandériummal eleibe menve — reá várakoztak, hogy őt díszmenettel új egyházába illően bekísérjék . . A vaspályánál szeretett családjával két négylovas fogatú hintóba ülve díszkíséret mellett, Domony felé robogtak. Domony község határába érkezve a harangok meghúzattak s ünnepiesen szóltak mind addig, a míg a templom és paplak körül összesereglett nagy számú közönség által várt lelki pásztor megérkezett. Megérkezésekor kívánatára a templom megnyittatott, az orgona imára szólító hangon megszólalt; az új lelki pásztor családjával is először az Isten házába menve szent oltár elé térdepelt, hogy az új egyházba való belépésére menyei áldást, működésére pedig