Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Hol van a baj forrása? (–ő–s.)

1 tak; gondolok azon körülményre, hogy ev. egy­házunk szolgálatába nem a gazdagok, hanem a sze­gények lépnek. Még ezek elé is gördítsünk akadályt? Pedig kevesebb iskola kevesebb alkalom a nép tehetségeinek felismerésére és kimívelésére. Mindamellett ezen jelszó által vezetteti magát több előkelő prot. férfiú. Avagy felfogható-e más­képen, hogy a prot. férfiak a középiskolai törvény létrehozása előtt megkérdeztetve nézetünk iránt, bele­nyugodtak abba, hogy e törvény olyanná legyen, a milyen? Tisztelet a törvénynek ! — csak példát veszek állításom bebizonyítására. Felfogható-e más­képen az, hogy idézett törvény például azon hatá­rozmánya mostani alakjában elfogadtatott, hogy az ev. theologusok a tanárkodásból teljesen kizárattak a nélkül, hogy az így támadt roppant hézag kitöl­téséről gondoskodva lett volna, vagy legalább most is gondoskodnának? Bizonyosan azzal vigasztalódtak az illető protestánsok, ha kevesebb lesz a tanár kevesebb és jobb (?) lesz az iskolánk, Még egy példát. A középisk. törvény megadja minden felekezeti iskolának azon jogot, hogy állami segélyt kérhet. Református testvéreink dicséretesen jártak el e tekintetben; ők mint országos ref. egy­ház, mint egy testület léptek fel az állammal szem­ben, kérvén iskoláik számára segélyt és a nyert összeget magok osztják el a szükség szerint iskoláik között. Az ev. egyet. Egyház mit tett? Kiszolgál­tatta az egyes szegény iskolákat az államnak, hadd küzdjenek meg vele. De mégis gondol velők — akadályozólag, a mennyiben a kérelmezést előbb a kerületi gyűléshez kell beterjeszteni ellenőrzés, ille­tőleg engedélyezés végett. Tehát még korlátozzák a a jog gyakorlását. Mondott jelszó káros hatása azonban csak akkor lesz teljesen világos, ha annak alkalmazását egyes intézetekre tekintjük. Példát mutat erre a besztercze­bányai ev. 4 osztályú gymnasium. Ezen intézet most éli 351-ik évét; oly kor ez, mely világosan mutatja, hogy a beszterczebányai Egyház nagy szük­ségét érezve, szívósan ragaszkodott hozzá, hogy más­részt az intézet teljesen megfelelt a szükségnek. Pél­dául neki köszönhető, hogy Beszterczebányán a leg­újabb időkig protestánsok voltak a zászlóvivők. Váj­jon most szükséges-e, én nem akarom eldönteni : Ítéljen minden elfogulatlan prot. ember a következő tényleges viszonyok alapján. A beszterczebányai ev. egyház körülbelül 4200 lelket számlál. Ezeknek egyik fele vidéki, földmívelő, másik fele városi, iparos, kereskedő és hivatalnok. Kérdem, megfelelhet-e ezen különböző hivatásu és rangú egyházi tagok igényeinek más iskola, mint a gymnasium, amely minden pályára képesít? Továbbá ezen 4 osztályú gymnasiummal szembe állanak a következő intézetek : kath. főgymnasium, apáczák vezetése alatt álló leányiskola, állami felső leányiskola, polgáriiskola, kath. papnövelde; ehez hozzáteendő a káptalan hat kanonokkal és mindenek felett az, hogy a város kath. püspöknek székhelye. Mily szellemi erő, társadalmi befolyás működik itt hatalmas eszközökkel kitűnően szervezve ! Mik ezzel szemben a protestánsok? „Dissalutae scopiae!" Nem négy-, hanem nyolczosztályú gymnasium kellene ide. Tekintetbe veendő az is, hogy a gymnasiumot minden ellenséges agitálás daczára 90—100 növendék látogatja, melyek között az evangélikusok százaléka 95—100°/o> holott vannak ev. iskolák, hol az evan­gélikusok százalékjával az 50°/ 0 al at t áll. Hol na­gyobb a létjogosultság? Ilyen körülmények között csak elfogultság vagy tudatlanság állíthatja azt, hogy ha van kath. gym­nasium, nem kell evangelikus. Avagy nevelhet-e katholikus, vagy vallás nélküli iskola protestáns embereket? Hozhat-e rosz fa, jó gyümölcsöt? Ezen viszonyok között mit tesznek az erre hivatott tényezők az intézet érdekében? — Semmit. Ismétlem, hogy semmit sem tesznek annak daczára, i hogy az ügy évek óta izgalomban tartja az egyház­tagokat, hogy a magas kormány már kétszer meg­intette az egyházat a miatt, s az mégis igérte, hogy egy 'év lefolyása alatt segíteni akar a bajokon. Ha történt valami, ügy az inkább elijesztésűl, mint buz­dításul szolgált. Ezen eljárás nem érthető másképen, mint hogy az illető körök a fennebbi jelszó befolyása alatt állva azt tartják, hogy inkább legyen kevesebb, de jobb iskolánk, mintha bizony a prot. gyermekek Besztercze­bányáról pl. Selmeczbányára a lyceumba járhatná­nak tanulni. Csoda-e aztán, ha az ev. egyház önmagában meghasonlik, egyik része a fennebbi nézetéhez ragasz­kodva, nem veszi észre az egyház igazi érdekét és szükségét, másik része ellenben azt ösztönszerűleg érezve, mellőzni látja. Meglazulnak a szellemi köte­lékek : a kölcsönös tisztelet és bizalom ; helyükbe lép a bizalmatlanság és a gyanúsítás. Mintha hallanám a mentséget: „Nincs pénz!" Erre először azt kérdem : hol vették elődeink a pénzt templomaik és iskolaik felépítésére? Másodszor, „a ki kér, annak adatik;" hová intéztetett a kérelem és hol utasították azt vissza? Mind ezek után azt írjuk zászlónkra, hogy mennél több, jobb protestáns iskolánk legyen. Tömörüljünk össze, segítsük egymást kölcsö­nösen, nevezetesen tekintsük az egyes egyházközsé­gek érdekeit az összes hazai protestantismus érdeke gyanánt, most a körüljáró „oroszlán" a magokra hagyott tagokat könnyen „elragadja". Ne ámítsuk magunkat : a katholikus aggressio nem szűnt meg, csak a módja megváltozott. Hajdan azt kívánták tő­lünk, hogy ablakaink kicsinyek legyenek, most meg nagyokat kell építenünk ; a czél egy, csak az eszköz más. Ügyesen lesik el hibáinkat; jól tudják ők, hogy mi egyetérteni nem tudunk, hogy népünk szegény és az „értelmiség" közönyös, de a legnagyobb baj­nak forrása azon jelszó, hogy „legyen inkább keve­sebb, de jobb iskolánk". Erre építenek ők, döntsük le épületüket! —ö —s.

Next

/
Thumbnails
Contents