Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Hol van a baj forrása? (–ő–s.)

1 tak; gondolok azon körülményre, hogy ev. egyházunk szolgálatába nem a gazdagok, hanem a szegények lépnek. Még ezek elé is gördítsünk akadályt? Pedig kevesebb iskola kevesebb alkalom a nép tehetségeinek felismerésére és kimívelésére. Mindamellett ezen jelszó által vezetteti magát több előkelő prot. férfiú. Avagy felfogható-e másképen, hogy a prot. férfiak a középiskolai törvény létrehozása előtt megkérdeztetve nézetünk iránt, belenyugodtak abba, hogy e törvény olyanná legyen, a milyen? Tisztelet a törvénynek ! — csak példát veszek állításom bebizonyítására. Felfogható-e másképen az, hogy idézett törvény például azon határozmánya mostani alakjában elfogadtatott, hogy az ev. theologusok a tanárkodásból teljesen kizárattak a nélkül, hogy az így támadt roppant hézag kitöltéséről gondoskodva lett volna, vagy legalább most is gondoskodnának? Bizonyosan azzal vigasztalódtak az illető protestánsok, ha kevesebb lesz a tanár kevesebb és jobb (?) lesz az iskolánk, Még egy példát. A középisk. törvény megadja minden felekezeti iskolának azon jogot, hogy állami segélyt kérhet. Református testvéreink dicséretesen jártak el e tekintetben; ők mint országos ref. egyház, mint egy testület léptek fel az állammal szemben, kérvén iskoláik számára segélyt és a nyert összeget magok osztják el a szükség szerint iskoláik között. Az ev. egyet. Egyház mit tett? Kiszolgáltatta az egyes szegény iskolákat az államnak, hadd küzdjenek meg vele. De mégis gondol velők — akadályozólag, a mennyiben a kérelmezést előbb a kerületi gyűléshez kell beterjeszteni ellenőrzés, illetőleg engedélyezés végett. Tehát még korlátozzák a a jog gyakorlását. Mondott jelszó káros hatása azonban csak akkor lesz teljesen világos, ha annak alkalmazását egyes intézetekre tekintjük. Példát mutat erre a beszterczebányai ev. 4 osztályú gymnasium. Ezen intézet most éli 351-ik évét; oly kor ez, mely világosan mutatja, hogy a beszterczebányai Egyház nagy szükségét érezve, szívósan ragaszkodott hozzá, hogy másrészt az intézet teljesen megfelelt a szükségnek. Például neki köszönhető, hogy Beszterczebányán a legújabb időkig protestánsok voltak a zászlóvivők. Vájjon most szükséges-e, én nem akarom eldönteni : Ítéljen minden elfogulatlan prot. ember a következő tényleges viszonyok alapján. A beszterczebányai ev. egyház körülbelül 4200 lelket számlál. Ezeknek egyik fele vidéki, földmívelő, másik fele városi, iparos, kereskedő és hivatalnok. Kérdem, megfelelhet-e ezen különböző hivatásu és rangú egyházi tagok igényeinek más iskola, mint a gymnasium, amely minden pályára képesít? Továbbá ezen 4 osztályú gymnasiummal szembe állanak a következő intézetek : kath. főgymnasium, apáczák vezetése alatt álló leányiskola, állami felső leányiskola, polgáriiskola, kath. papnövelde; ehez hozzáteendő a káptalan hat kanonokkal és mindenek felett az, hogy a város kath. püspöknek székhelye. Mily szellemi erő, társadalmi befolyás működik itt hatalmas eszközökkel kitűnően szervezve ! Mik ezzel szemben a protestánsok? „Dissalutae scopiae!" Nem négy-, hanem nyolczosztályú gymnasium kellene ide. Tekintetbe veendő az is, hogy a gymnasiumot minden ellenséges agitálás daczára 90—100 növendék látogatja, melyek között az evangélikusok százaléka 95—100°/o> holott vannak ev. iskolák, hol az evangélikusok százalékjával az 50°/

0 al

at

t áll. Hol nagyobb a létjogosultság? Ilyen körülmények között csak elfogultság vagy tudatlanság állíthatja azt, hogy ha van kath. gymnasium, nem kell evangelikus. Avagy nevelhet-e katholikus, vagy vallás nélküli iskola protestáns embereket? Hozhat-e rosz fa, jó gyümölcsöt? Ezen viszonyok között mit tesznek az erre hivatott tényezők az intézet érdekében? — Semmit. Ismétlem, hogy semmit sem tesznek annak daczára, i hogy az ügy évek óta izgalomban tartja az egyháztagokat, hogy a magas kormány már kétszer megintette az egyházat a miatt, s az mégis igérte, hogy egy 'év lefolyása alatt segíteni akar a bajokon. Ha történt valami, ügy az inkább elijesztésűl, mint buzdításul szolgált. Ezen eljárás nem érthető másképen, mint hogy az illető körök a fennebbi jelszó befolyása alatt állva azt tartják, hogy inkább legyen kevesebb, de jobb iskolánk, mintha bizony a prot. gyermekek Beszterczebányáról pl. Selmeczbányára a lyceumba járhatnának tanulni. Csoda-e aztán, ha az ev. egyház önmagában meghasonlik, egyik része a fennebbi nézetéhez ragaszkodva, nem veszi észre az egyház igazi érdekét és szükségét, másik része ellenben azt ösztönszerűleg érezve, mellőzni látja. Meglazulnak a szellemi kötelékek : a kölcsönös tisztelet és bizalom ; helyükbe lép a bizalmatlanság és a gyanúsítás. Mintha hallanám a mentséget: „Nincs pénz!" Erre először azt kérdem : hol vették elődeink a pénzt templomaik és iskolaik felépítésére? Másodszor, „a ki kér, annak adatik;" hová intéztetett a kérelem és hol utasították azt vissza? Mind ezek után azt írjuk zászlónkra, hogy mennél több, jobb protestáns iskolánk legyen. Tömörüljünk össze, segítsük egymást kölcsönösen, nevezetesen tekintsük az egyes egyházközségek érdekeit az összes hazai protestantismus érdeke gyanánt, most a körüljáró „oroszlán" a magokra hagyott tagokat könnyen „elragadja". Ne ámítsuk magunkat : a katholikus aggressio nem szűnt meg, csak a módja megváltozott. Hajdan azt kívánták tőlünk, hogy ablakaink kicsinyek legyenek, most meg nagyokat kell építenünk ; a czél egy, csak az eszköz más. Ügyesen lesik el hibáinkat; jól tudják ők, hogy mi egyetérteni nem tudunk, hogy népünk szegény és az „értelmiség" közönyös, de a legnagyobb bajnak forrása azon jelszó, hogy „legyen inkább kevesebb, de jobb iskolánk". Erre építenek ők, döntsük le épületüket! —ö —s.