Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Alsó-káldi Káldy Gyula (Poszvék Sándor)

protestánsoknál eddig hallatlan vakmerőséggel és következetlenséggel megsemmisíteni igyekszik ; Tekintettel arra, hogy ugyanazon debreczeni ref. egyháztanács legutóbb — a napi lapokban is közzétett s e lap belföld rovatában található Nyilatkozatában jelzett álláspatjából kifolyólag immár annyira megy, hogy a „Prot. írod. Társaságot" tényleg ítélőszéke elé állítja s mintha az a ref. egyház Egyetemes Konventjének egyszerűen alárendelt közege volna, bevádolja a miatt, hogy a „llieg'l)izatás" (!) körét átlépte, anyaszentegyházukat a h i 11 a n i 1 a g ellentétes unitárius felekezet híveinek tagok gyanánt való befogadásával, hitelvében, békéjében, jövőjében és összes érdekében megtámadta; Tekintettel arra, hogy a debreczeni ref. egyháztanács ugyancsak az említett Nyilatkozatban, kereken kijelenti, hogy a jelzett ok, vagyis az unitáriusok megtűrése miatt a „Prot. írod. Társaságot" sem anyagilag sem erkölcsileg nem támogatja s ez értelemben csatlakozásra hívja fel hazánkban létező összes elvrokonait is ; Tekintettel végre arra, hogy e baj előidézésében magának a „Prot. írod. Társaság"-nak is nevezetes része van, amennyiben egyrészt a tisztán tudósok és írókból álló mozgató tényezők kezéből a szervezés munkáját kizárólag a 3 prot. felekezet hivatalos kormányzó közegei, a püspökök és felügyelők vették át, másrészt pedig maga az alakuló közgyűlés az Opportunismus szavára hajtva, a felekezetieskedő debreczeniek megnyugtatása végett, a népies, tehát szorosan felekezeti jellegű irodalom művelését is hatáskörébe vonván, — az egyesülés egyedül biztos alapját: a theol. tudomány terét és elvét : a theol. kutatás és vizsgálódás szabadságát alterálta, indítványozzuk : mondja ki a közgyűlés : 1. hogy a, „Prot. írod. Társaság" eredeti intentiója elve és czéljához feltétlenül ragaszkodik ; 2. hogy a magas kórmány által megerősített alapszabályok megváltoztatásának Szükségét nem érzi ; 3. hogy maga felett semmiféle hatóságot el nem ismer : ügyeit — alapszabályai értelmében — önállóan s mint prot. tudósok és tudomány barátok s pártolók szövetkezete szabadon intézi s munkálja; 4. hogy a debreczeni egyháztanács s általában bármely egyházi testület vagy hatóságnak a társaságjogkörébe való beavatkozása ellen határozattan tiltakozik ; 5. hogy a társaságba lépést, kinek-kinek szabad tetszésére hagyja, de a kik a belépésre már lekötelezték magukat, azokat a megerősített alapszabályok értelmében kötelességük teljesítésére szorítja; 6. hogy a népies irodalom ügyét, mint a mely a felekezetek sajátos belügye, a maga részéről akként mozdítja elő, hogy pénzerejéhez képest az illető prot. felekezetek népies irodalmi vállalatait, illetőleg társaságait évenkénti segélyben részesíti; 7. hogy a szorosan tudományos művek mellett népszerű modorban irt, de szintén a jelenkori theol. tudomány színvonalán álló iratok kiadásáról is gondoskodik, hogy a protestáns eszmék ne csak a tudós, hanem főként a hazai mívelt körökben is terjedjenek és hódítsanak. Klizdöttem, mielőtt e sorok Írásához fogtam, küzdöttem önmagammal. Az a kegyeletes érzés, melynek tárgya feledhetlen Káldynk, harczra kel szivemben saját maga ellen. Ismerem s a kegyelet parancsolja, hogy tiszteljem végakaratát : „senki engem ne j dicsérjen!" De ismerem a hála kötelességét is s ugyanazon kegyelet parancsolja azt is, hogy teljesítsem. Az utóbbi diadalmaskodott az első felett. Hisz amaz igénytelen kő, melyet elhányt jelesünk alig behantolt sírjára állítok, nem annyira emlékszobor az érdem magasztalására, mint inkább útmutató, mely az élő nemzedéket a dicső czél felé vezető ösvényre figyelmezteti. S ez a megdicsőült szellem akaratával bizonyára nem ellenkezik. Ha a tekintély, a conservativ eszmét képviselő katholicismus főtámaszai leginkább az aristokratia, a főnemesség palotáiban keresendők, úgy a protestantismus, a haladás szellemének fája, kezdettől fogva a társadalom közép rétegeiben talált termékeny talajra. Yárosokbau a polgárság, a megyékben a középnemesség, — az az osztály, mely értelmi s anyagi erőre támaszkodva, elfogulatlan Ítélete, független önelliatározása, szabad cselekvésénél fogva a demokrat eszmék szövetségeseül van praedestinálva, — magyarhoni protestáns egyházunknak természetszerű patronatusa. Minden kerületbe nvannak családok, melyeknek neveihez a történelem géniusa egyházi közéletünk legfontosabb mozzanatainak emlékét fűzte. Gazdag ilyenekben dunántúli kerületünk, — évkönyveiben ott ragyognak az Ostffy, Vittnyédy, Yidos, Artner, Matkovich, Káldy, Radó s Berzsenyi-k nevei. Drága ereklyeként őrzi a Káldy család ősrégi nemes-levelét. Szövege két lapon terjed. Az elsőnek tartalma : a hős tettek méltó jutalmának a nemesi jogok és kiváltságoknak örök időkre szóló, fejedelmi szóval való biztosítása. Századok pora borítja ezt ; irása majdnem oivashatlan, tartalma már-már érthetetlen, — a családi levéltár emléke, a régészettel foglalkozók kutatásának tárgya. Másik lapján tiszta az irás, határozott, világos ennek értelme. Tartozásról szól, melynek pontos fizetésére örök időkre köteleztetnek a családtagok ; tartozásról, melynek a közügy javára való lefizetésére önként kötelezték magokat. A család traditiója folytán lett a nemeslevélből adóslevél, kiállítva a haza, az egyház javára. A születés nemességének jelvénye jelvényévé vált a lélek nemességének, — a családi czimernek egyetlen felirata : „noblesse oblige"! Alsókáldi Káldy Gyula született 1836. októb. 29-én Sopronmegye Tompaháza községében. Abban a szép korban látott napvilágot, midőn a nemzeti élet géniusának hatalmas szárnycsattogása