Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Alsó-káldi Káldy Gyula (Poszvék Sándor)

protestánsoknál eddig hallatlan vakmerőséggel és következetlenséggel megsemmisíteni igyekszik ; Tekintettel arra, hogy ugyanazon debreczeni ref. egyháztanács legutóbb — a napi lapokban is közzé­tett s e lap belföld rovatában található Nyilatkoza­tában jelzett álláspatjából kifolyólag immár annyira megy, hogy a „Prot. írod. Társaságot" tényleg ítélőszéke elé állítja s mintha az a ref. egyház Egyetemes Konventjének egyszerűen alárendelt közege volna, bevádolja a miatt, hogy a „llieg'­l)izatás" (!) körét átlépte, anyaszentegyházukat a h i 11 a n i 1 a g ellentétes unitárius felekezet híveinek tagok gyanánt való befogadásával, hitelvében, béké­jében, jövőjében és összes érdekében megtámadta; Tekintettel arra, hogy a debreczeni ref. egyház­tanács ugyancsak az említett Nyilatkozatban, kereken kijelenti, hogy a jelzett ok, vagyis az unitáriusok megtűrése miatt a „Prot. írod. Társaságot" sem anyagilag sem erkölcsileg nem támogatja s ez értelemben csatlakozásra hívja fel hazánkban létező összes elvrokonait is ; Tekintettel végre arra, hogy e baj előidézésében magának a „Prot. írod. Társaság"-nak is nevezetes része van, amennyiben egyrészt a tisztán tudósok és írókból álló mozgató tényezők kezéből a szervezés munkáját kizárólag a 3 prot. felekezet hiva­talos kormányzó közegei, a püspökök és fel­ügyelők vették át, másrészt pedig maga az alakuló közgyűlés az Opportunismus szavára hajtva, a fele­kezetieskedő debreczeniek megnyugtatása végett, a népies, tehát szorosan felekezeti jellegű irodalom művelését is hatáskörébe vonván, — az egyesülés egyedül biztos alapját: a theol. tudomány terét és elvét : a theol. kutatás és vizsgálódás szabadságát alterálta, indítványozzuk : mondja ki a közgyűlés : 1. hogy a, „Prot. írod. Társaság" eredeti in­tentiója elve és czéljához feltétlenül ragasz­kodik ; 2. hogy a magas kórmány által megerősített alapszabályok megváltoztatásának Szükségét nem érzi ; 3. hogy maga felett semmiféle hatóságot el nem ismer : ügyeit — alapszabályai értelmében — önál­lóan s mint prot. tudósok és tudomány barátok s pártolók szövetkezete szabadon intézi s munkálja; 4. hogy a debreczeni egyháztanács s általában bármely egyházi testület vagy hatóságnak a társaság­jogkörébe való beavatkozása ellen határozattan tilta­kozik ; 5. hogy a társaságba lépést, kinek-kinek szabad tetszésére hagyja, de a kik a belépésre már leköte­lezték magukat, azokat a megerősített alapszabályok értelmében kötelességük teljesítésére szorítja; 6. hogy a népies irodalom ügyét, mint a mely a felekezetek sajátos belügye, a maga részéről akként mozdítja elő, hogy pénzerejéhez képest az illető prot. felekezetek népies irodalmi vállalatait, illetőleg társaságait évenkénti segélyben részesíti; 7. hogy a szorosan tudományos művek mellett népszerű modorban irt, de szintén a jelenkori theol. tudomány színvonalán álló iratok kiadásáról is gondoskodik, hogy a protestáns eszmék ne csak a tudós, hanem főként a hazai mívelt körökben is terjedjenek és hódítsanak. Klizdöttem, mielőtt e sorok Írásához fogtam, küzdöttem önmagammal. Az a kegyeletes érzés, mely­nek tárgya feledhetlen Káldynk, harczra kel szivem­ben saját maga ellen. Ismerem s a kegyelet paran­csolja, hogy tiszteljem végakaratát : „senki engem ne j dicsérjen!" De ismerem a hála kötelességét is s ugyanazon kegyelet parancsolja azt is, hogy telje­sítsem. Az utóbbi diadalmaskodott az első felett. Hisz amaz igénytelen kő, melyet elhányt jelesünk alig behantolt sírjára állítok, nem annyira emlék­szobor az érdem magasztalására, mint inkább útmutató, mely az élő nemzedéket a dicső czél felé vezető ösvényre figyelmezteti. S ez a megdicsőült szellem akaratával bizonyára nem ellenkezik. Ha a tekintély, a conservativ eszmét képviselő katholicismus főtámaszai leginkább az aristokratia, a főnemesség palotáiban keresendők, úgy a protes­tantismus, a haladás szellemének fája, kezdettől fogva a társadalom közép rétegeiben talált ter­mékeny talajra. Yárosokbau a polgárság, a megyék­ben a középnemesség, — az az osztály, mely értelmi s anyagi erőre támaszkodva, elfogulatlan Ítélete, független önelliatározása, szabad cselekvésénél fogva a demokrat eszmék szövetségeseül van praedestinálva, — magyarhoni protestáns egyházunknak természet­szerű patronatusa. Minden kerületbe nvannak családok, melyeknek neveihez a történelem géniusa egyházi közéletünk legfontosabb mozzanatainak emlékét fűzte. Gazdag ilyenekben dunántúli kerületünk, — év­könyveiben ott ragyognak az Ostffy, Vittnyédy, Yidos, Artner, Matkovich, Káldy, Radó s Berzsenyi-k nevei. Drága ereklyeként őrzi a Káldy család ősrégi nemes-levelét. Szövege két lapon terjed. Az elsőnek tartalma : a hős tettek méltó jutalmának a nemesi jogok és kiváltságoknak örök időkre szóló, fejedelmi szóval való biztosítása. Századok pora borítja ezt ; irása majdnem oivashatlan, tartalma már-már érthetetlen, — a családi levéltár emléke, a régészettel foglalkozók kutatásának tárgya. Másik lapján tiszta az irás, határozott, világos ennek értelme. Tarto­zásról szól, melynek pontos fizetésére örök időkre köteleztetnek a családtagok ; tartozásról, melynek a közügy javára való lefizetésére önként kötelezték magokat. A család traditiója folytán lett a nemes­levélből adóslevél, kiállítva a haza, az egyház javára. A születés nemességének jelvénye jelvényévé vált a lélek nemességének, — a családi czimernek egyetlen felirata : „noblesse oblige"! Alsókáldi Káldy Gyula született 1836. októb. 29-én Sopronmegye Tompaháza községében. Abban a szép korban látott napvilágot, midőn a nemzeti élet géniusának hatalmas szárnycsattogása

Next

/
Thumbnails
Contents