Evangélikus Egyház és Iskola 1888.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Allítsunk fel prot. tanárképző intézetet (Schneller István)
Hatodik évfolyam. 46. szám. Pozsony, 1888. évi November 10-én. EYANGELIKÜS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ar: Egész evre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. — Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozson/, Konventutcza ő. Feleiös szerkesztő s kiadó : TîlSZTTÉNSZKT FEBENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélvegdii : kiilön 30 kr. Tartalom : Állítsunk fel protestáns tanárképző intézetet. (Schneller István.) — Az énektanítás az elemi iskolában. (Wolfgang Lajos.) — Nem szavak, de tettek! (Jankó Károly.) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. — Hirdetés. Állítsunk fel protestáns intézetet. ép m (Folytatás.) Meg lett isme't alkotmányunk, megköttetett a béke s felelős minisztériumunk a régi vallás- s közoktatásminiszterrel — Eötvösünkkel a haza szívébe visszatért. — Felejthetlen öröm — hála napok ! S a miniszter felvette a fonalat ott, a hol a vész azt megszakítá. — A hitfelekezetek vezér- és kiválóbb tanférfiai — kihallgatásával, s nem e felekezetek meghallgatásával — beterjeszté a népiskolai törvényjavaslatot. — „Nevelés nélkül illusio az alkotmányország, sőt veszélyessé válhatik; de monopoliumot sem akar azért az állam ; kiilömbséget kell tennie absolut és alkotmányországok között, amabban nem a nép foly be a népnevelés intézetére ; emebben megfordítva történik. Alkotmányos országban a tanszabadság elvére kell tehát állapítani a népnevelést. Nem lehetett practieus, hogy egyedül az állam bírjon jogokkal a népnevelés terén, mert ez az alkotmányos államnak elveivel nem fér össze. Alkotmányos országban a tanszabadság absolut következése magának az állam alapelvének." Ily hódító elvek kijelentésével mutatta be a kiforrott jellemű és nagyszellemű miniszter törvényjavaslatát. — Sa javaslat törvénynyé vált. — S mi protestánsok : annak daczára, hogy ép a népnevelési törvény az 1790/1 : XXVI. t. cz.-re, mint a melyben csak a felsőbb oktatás coordinatiójáról van szó, nem támaszkodhatott, s jóllehet e törvény mind a felügyelet gyakorlata mind az iskola szervezete tekintetében mélyen sérté autonom jogainkat, s szegény egyházunkat azon felül részben igazságtalan anyagi áldozatok meghozatalára indítá : egyházunk — autonom jogainak elve fel nem adása mellett hódoló tisztelettel fogadta alkotmányos államunk országos törvényét s önmegtagadólag meghozta az áldozatot a nemzeti nevelés, a culturállam oltárára. S ez áldozatnak volt és van is áldása reánk, de nevezetesen hazánkra nézve. Népiskoláink száma tetemesen emelkedett s népiskoláinkban s tanítóképezdeinkben — prot. szellemben nevelt tanítókkal ellátva — megmaradtak az egyház veteményes kertjei. Széles e hazában pedig a miniszter bölcs és nagyszabású intézkedései alapján megindult a tanügyi mozgalom. Nagyobb számmal felállított, s külföldön paedagogiai tanulmányaikat mélyitő férfiak vezetése alá helyezett tanítóképezdék gondoskodtak a tanítók szükségelt nagy számáról. Mintegy varázsütésre keletkeztek mindenütt népiskolák, majd később polgár-ipariskolák; a felnőttek oktatásáról is gondoskodtak; szaklapok kezdetben a miniszter által anyagilag biztosítva, később önállóan közönséget teremtve, az érdeklődést felkeltve, a továbbképzést támogatva, szolgálták és szolgálják a népnevelés ügyét; a tan- és kézi könyvek ideges gyorsasággal követik, szorítják ki egymást : népnevelési irodalmunk hatalmas tényezővé válik. Az eddig oly alárendelt tanítók állása tekintélyesen emelkedik; egyletekben művelődnek, erősödnek, anyagi helyzetük javul s az állam gondoskodása által létesült nyugdíjintézet jövőjük sötét gondjait eloszlatja. — E közben a felsőbb oktatás ügyét sem téveszti szeme elől az organikusan s czéltudatosan alkotó Eötvös miniszter. Magyarország minden államok közt az első, mely tanáriképezdét állít. Csak jó tanárral lehet a jó tanügyi szervezetet biztosítani. Az egyetem reorganizálására fordítja figyelmét. Az elhagyott philosophiai facultásnak elhanyagolt természettudományi osztálya uj felszerelése és uj kathedrái által a tudomány színvonalára emeltetik s ugyan e polczra emelkedik fel lassanként az ezzel összefüggésben álló orvosi facultas. A theol. facultásnak a felekezetek jogegyenlősége szempontjából való szervezését komolyan czélba veszi a miniszter; de a felekezeti féltékenység, másrészt a theologia tudományos jellemének kétségbe vonása, végre gyakorlati nehézségek meghiúsítják ebbeli törekvését. A jogi facultás és ezzel a jogakadémiák a tudomány és élet követelményei alapján átalakulnak; s az egyetem minden facultásán uj tanszékek állíttatnak fel s fele-