Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A magyarhoni ág. hitv. evangelikusok egyetemes közgyűlése

347 élet fejlesztése úgy a magyar nyelvű hivők között, mint pedig a nem magyar ajkú egyháztagok között. — Ezen a réven nevelünk mi e honnak hasznos és hű polgárokat. — A mi missiónk : az evangéliumból kisugárzó világosság terjesztése. — Jó keresztyéne­ket s jó magyar honpolgárokat nevelni, ez a luthe­ránus egyház politikája. — E politikát követték őseink és ezt követjük a jelenben is. — A mult és jelen elég garantia a jövőre is. Elszászban sokan rokonszenveznek Franciaor­szággal ; a német kormány nem okkozza államelle­nes üzelmökért sem az evang. sem a katholikus egyházat, hanem bünteti azokat, kik az állam tör­vényei ellen cselekszenek. — S nálunk? — Minden „Zsivio a-ért, mely Trencsénben vagy Turócz-Szt.­Mártonban elhangzik, a lutheránus egyházat okoz­zák ! — Ezen eljárás se nem jogos s méltányos, de nem is észszerű ! Lutheránus egyházunk háromféle nyelven Istenét és Üdvözítőjét dicsőitő tagjai nem védekeznek, nem szomorkodnak többé a napi sajtó hasábjain gyakran előforduló panszlavismus vádja miatt, nem, hanem, megbotránkozásukat fejezik ki azok irányában, kik elég meggondolatlanok, egyházunkat, ezen valláser­kölcsi testületet, mely e hazának ügy a múltban, mint a jelenben közelismerésre méltó szolgálatot tett s mely a magyar cultura egyik hatalmas tényezője, hűtlenséggel vádolni. Ebner Gusztáv, -^c^gy-^y^- ev. lelkész. ÜMilli, Apáthi Károly bikácsi ev. lelkész, a tolna-baranya-so­mogyi ev. egyházmegye lelkészeinek egyik kiváló alakja, kiérdemült körlelkész, a sióvidéki tanítói-kör volt elnöke, egyháznak és iskolának szakavatott, buzgó munkása szept. 23-án d. e. ll s/ 4 órakor kiszenvedett, megtért övéihez; temetése nagy részvéttel és kegyelettel szept. 25-én dél­után nagy sokaság jelenlétében ment végbe. — A temetési szertartás, illetve gyászistenitisztelet alatt fungáltak: Sántha Károly s.-szent-lörinczi magyar, Horváth Sándor puksi és Tomka Gusztáv györkönyi ev. lelkészek német nyelven. Az elsó' az elhúnyt fölött meleghangú, igazán szívhez szóló beszédet mondott az udvaron ; a második megható imát a temetőben ; a harmadik emelkedett szellemű emlékbeszédet a templomban. A mi az elhúnytnak életrajzát illeti, következőkben adom: Apáthi (előbb Szutter) Károly szül. 1833 jan. 20-án Gyönkön (Tolnám.) Atyja : Szutter János tanító, anyja : ; Lemle Margit. Elemi iskolát szülőföldjén végezte atyja szigorú fölügyelete alatt ; ugyancsak itt végezte a közép­iskola 6 osztályát. Egész tanpályáján szorgalom és kitar­tás jellemezték. Gyönköt a 6 osztály elvégzése után el­hagyván, Sopronba ment tanulmányai folytatására, innen alig hogy fölmelegedett tudományt szerető lelke, menni kel­lett a szomorú kimentelű szabadságharcz kitörése miatt. — Az alig 16 éves ifjú hazaszeretettől lángoló szívvel mint honvéd kívánt résztvenni a szabadságharczban, fiatal kora miatt azonban csak a nemzetőrök közzé osztatott be ; ' ama csapatnak volt tagja, mely Ozora elől a horvátokat i elűzte és megfutamította. A dicsőén vívott szabadságharcz elnyomatása után bújdosni kényteleníttetett, majd Somogyban, majd Baranyá­ban. Ezen időben működött mint tanító Tékesen és F.-Ná­nán. Az 50-es években újólag Sopronban találjuk a philo­sophián. 52-ben Kígyósra (Békésm.) hivatott meg nevelőül a Gabodi család gyermekei mellé. Erre az időszakra esik néhány békési földesúr tanácsára Békés-Csabán az általa buzgón vezetett magán tanintézet megalapítása, melyet csakhamar a katholikusok sürgetésére a kormány betiltott. — 54-ik év elején írnoki állást vállalt Békés-Csabán a közigazgatási osztálynál; ily minőségben működött 8—10 hónapig, elöljárói szeretetét megnyerve pontossága s rend­szeretete által ; írnoki teendői mellett magán tanúlmányo­zással és tanítással foglalkozott. 1855—57-ik évet Pesten és Sopronban tölté a theologián ; 1857/8-ik tanévre a bécsi tbeol. fakultás hallgatói közzé iratkozott be. 1859-ben meghívást nyert kápláni állomásra Vársódra Schneiker Jakab esperes mellé ; e czélból fölszenteltetett pappá 1859. aug. 14-én Pápán Wohlmuth Lipót superin­tendens által. Mint varsódi káplán időközben segédkezett boldogult Ritter gyönki lelkésznél is. Káplánoskodott még Lajos Komáromban Malatides mellett is circa 2 ]/ 2 évig. 1862. év tavaszán Sárvárra (Vasm.) választatott meg rendes pappá. Innét hivatott meg 1863. év őszén Bikácsra s itt működött mint lelkész áldásosán egész halála napjáig. Halálát agyszélhűdés okozta. Gyászolják : Özvegye Horváth Viktoria, gyermekei : Vilmos, István, Károly, Viktoria és Antonia; ősz öreg anyja, testvérei, kartársai, barátai s gyülekezete. „Mi rögből van, válik röggé, Csak a lélek él örökké." Áldás és béke emlékezetén ! Czipott Aron, bikácsi ev. s. lelkész. illf Iii» A magyarhoni ág. hitv. evangélikusok egyetemes köz­gyűlése. Az egyetemes gyűlés tagjai már oktober 8. és 9-én gyűltek össze, hogy a bizottsági tárgyalásokat elvégezzék; nevezetesen a zsinati és iskolaügyi bizottság tartotta e napokon értekezletét s előkészítette a közgyűlés elé terjesz­tendő tárgyakat. Egy szűkebb körű bizottság a bányai kerületnek a kievi ügyre vonatkozó indítványával foglal­kozott. A szokásos tanácskozás, melyen részt vettek a püs­pökök, a felügyelők, a kerületek, az iskolák küldöttei, 8-án d. u. 6 órakor tartatott meg a pesti egyház dísztermé­ben br. Prónay Dezső egyet, felügyelő elnöklete mellett. Az élénkség, mely e tanácskozások alkalmával rendesen kifejlődni szokott, ez évben nem igen volt meg, minthogy a tárgysorozat ügyei igen kevés okot szolgáltattak discus­sióra. Nógrádi Szontagh Pálnak a kievi ügyre vonat­kozó indítványát nagy figyelemmel hallgatta meg az érte­kezlet, a melyen meglátszott, mennyire kívánná, ha az ilyen kellemetlen ügyek a közgyűlés tárgysorozatából el­maradnának. Oktober 9-én br. Prónay Dezső, egyet, felügyelő az egybegyűlteket üdvözölve, megnyitá a tanácskozást. ! Sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy Geduly Lajos püspök ! betegsége és Péchy Tamás kir. felügyelő családi ügyei

Next

/
Thumbnails
Contents