Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Gyűjtés közben (M–y.)

337 lását őszinte protestáns érzületből óhajtván, most, midőn az újjászervezés nagy munkájában álló intézet részére megindított gyűjtés javában foly, melynek következtében Beszterczebánya város ev. polgárai kebelében már 11.000 frt lőn aláírva, a napokban pedig a Zólyomvármegye területére engedélyezett supplicatio is foganatba vétetett s a haza ev. egyházaihoz és tanintézeteihez mintegy 1000 példányban szétküldött esdő szózat egy a protestantizmus és magyar nemzeti cultura szolgálatában álló intézmény megmentésére az innen-onnan beérkező kegyes adományokban talál meghallgatást, levonom a rövid idő alatt előállott eredményekből a consequentiákat, mert hát evés közben jő meg az étvágy — mondja a franczia, lejegyzek a gyűjtés folyamában támadt egy pár gondolatot, mely ha nem is uj, de legalább eszméltetni akar azok körében, kik a vérmesebb reményök kevésbbé megfelelő kielégítése mellett sem fognak kifáradni ez ügy teljes sikerű megoldásának nagy munkájában. Az aláirt 11,000 frt a jövő év május havában válik esedékessé, s nincs kétség, hogy az aláírások ennek idejében beváltatnak. A Zólyommegyében eszközölt supplicatio is hoz néhány száz forintot, de fontosabb ezek mellett és ezek után a szétküldött gyiijtőívek sorsa, ezeknél az eredményhez a legtöbb esetben kétely fér. Tudjuk, hogy manapság a társadalom, egyletek, intézetek s egyesek adakozási erénye igen sokszor és sok oldalról van igénybe véve, holott pedig a legtöbb esetben maga, a megkeresett fél is kétségbeesett körülmények közt küzd saját existentiájáért. Nem alaptalan a panasz, hogy általános és nagy a szegénység nálunk. Hazai protestántizmusunknak pedig mindig ez volt legnagyobb erénye és legerősebb gyengesége. A már eddig beszolgáltatott gyüjtőiveket többször kiséri az a megható rövid megjegyzés, hogy a megkeresett egyház maga is szegénységgel küzködvén, képtelen a kivánt czélra adományt fordítani. Am de ezekkel szemben az illető egyházak lelkészeitől érkeznek oly jelentések is, hogy az egyház képtelen ugyan bármily csekély adományt is megszavazni, de ennek helyében megindítják a krajcáros gyűjtést hiveik kebelében, s ilyennek eredményekép leszámolnak 10—15 frttal. Ez pedig kétségtelen igazolása annak, hogy az emberi és hitsorsosi kegyesség és áldozatkészség még a szegénységben sincs teljesen kimerítve. Ez az emberi szív mélyén fekvő drága gyöngy, s csak mód és akarat kell hozzá, hogy azt felszínre hozzuk. A ki ismeri a viszonyt lelkész és hivei között, tudni fogja, mily elhatározó befolyást gyakorolhat az oly lelkész, ki mindenekfelett összhangzásban és keresztyéni szeretetben él híveivel. Csak ügybuzgóság, ügyszeretet és egy kis önzetlenség kell, s ez megtöri a közöny jegét. Az iskola az egyház veteményes kertje — mondatott a protestantizmus kezdetén. Ma ez elvet szeretnék kiforgatni, illetve felbontani a házasságot egyház és iskola között. Sok érdek követeli, hogy a kapcsot erősebbé tegyük. De ez csak ugy lehető, ha az illetékes egyének, par excellence — papok e vezéreszme tudatában élve nem mutatnak közönyösséget ily irányban buzgólkodni. Ajánlani merem ev. lelkészeink megszívlelő figyelmébe a fenntebb közölt eljárást : hozzák felszínre azt az emberi szív mélyén fekvő drága gyöngyöt ! Ily cselekedet méltó lesz ő hozzájuk és kedves Istennek ! Nem várhatni, igaz, ily eljárás mellett sem valami nagyon fényes eredményt, de most, midőn : bis dat, qui cito dat — kétségtelen, hogy felette többet ér, mint az üresen beküldött és ad acta teendő gyüjtőívek özöne. Természetes, hogy a már megkezdett módozatok szerint eszközölt gyűjtések lezárultánál nem lehet megállapodni. Nem szabad megszűnnie annak a buzgóságnak, annak az eleven tetterőnek, mely ügyes találékonysággal, de tisztességes modorban vonja a társadalmat a közjót, közcélt előmozdító intézmények önkéntes megadóztatásának körébe. Ama, körülbelül 20,000 frtra tehető összeg, mely várható, nem lehet zárköve a gyűjtésnek, mert hát az intézetnek nem ideig óráig tartó fenmaradásáról van szó, de meg kell vetni annak alapjait biztosan és szilárdan nagy időkre. Mi a teendő tehát? Következetesen evidenciában tartani a gymns. ügyét; propagálni kitartással az eszmét. Szóval éber őrök kellenek ide, kik vigyáznak, hogy a tűz ki ne aludjék ! Több és nem egy-két év munkája ez, de a sikeres eredményt csak igy érhetni el. Az bizonyos, hogy ha a beszterczebányaí ev. egyház, mint fentartó testület ily alapra helyezkedik ez előtt 10—20 évvel, ma már nem lehetne szó oly szorgosan és erőfeszitessel űzött mentési munkálatokról, mint a mily mértékben jelenleg tényleg van. De hát nyugodjunk meg abban, hogy semmit sem lehet annyira elmulasztani, hogy a még elég korai megbánás jóvá ne tehetné azt. Az egyház most épen e nemes megbánás stadiumába lépett, de épen most kell aztán kitartónak és ernyedetlennek lennie. Ugybuzgó férfiak a derék ügyhöz soha sem hiányoztak, s a kedvező előjelekből látjuk, hogy jelen esetben is vannak. Tartsák is ezek kezökben a szt. ügyet, s ne utasítsák el magoktól azokat a módokat és formákat, melyek oly sok intézményt hoztak létre a társadalom filléreivel, s melyeknek igénybevételére további munkájúkban okvetlenül szükségök lesz. Itt utalok csak a közélet ismert, tápasztalati, gyakorlati tényeire. Nyissák meg az intéző férfiak azokat a forrásokat, a honnan az emberi nemesség legszebb virágai fakadnak, de a melyek a gyakori igénybe vétel daczára sem apadnak ki. Nem lesz majd annak idejében, s talán nem soká gyakorlatiatlan eszme napirendre venni a gynazium javára rendezendő concertek, táncestély, felolvasások, jótékonycélú előadás stb. kérdését. A mód száz- meg száz-féle alakban jelentkezik, csak kellő tapintat, gyakorlati érzék, jóakarat és evvel járó buzgalom szükséges. Berszterczebánya vagyonos és intelligens közönsége anyagi és erkölcsi támogatásban fogja részesíteni a népszerűvé tett mozgalmat. Be kellene vonni a mozgalomba a nemesszívű nőket, hisz a nőegyletek, árvaházak, s más humánus intézmények létrehozásában a fő és legsikeresebb szerep kinek lenne juttatva, ha nem a szépért, nemesért lelkesülő nőknek ? Még a sikerhez is hozzászólhatni előzetesen. Tavaly rendezett az evang. elemi és fiú-leányiskola egy táncczal egybekötött concertet, s ennek eredményekép jótékonycélra beszámolt a rendezőség majdnem 300 frttal. Az ilyes mulatságot lehetne például állandósítani. Én azonban csak eszmét akarok papírra vetni és nem részletes tervezetet nyújtani. Egy meggyőződésnek azonban határozott kifejezést bátorkodom adni, s ez az, hogy élelmes és practicus további gyűjtési módozatok nélkül csak pium desiderium marad az a körülbelől 50,000 frtra előirányzott activ alap megteremtése, melyre a gymnasiumnak feltétlenül szüksége van, hogy fennmaradhasson, eltekintve attól, hogy jelen-