Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Iskola felavatás (Pieler Mátyás)

338 legi épületét lényegesen renoválni, vagy egészen uj helyiséget kell teremtenie, mely célra már pár év óta 12.000 frt szerepel. Az 50,000 frt alap kamataira a város gymnásiumi segélyével van basirozva a tanári fizetésnek 850 írtról 1200 frtra felemelése ; mert bizony korunkban, midőn állam és felekezet egyaránt igyekszik tanárait oly módon díjazni, hogy teljesen professiójának élhessen a fenti öszszeg nem elegendő. Ily fizetés mellett hivatásbeli tanárt állandóan, ki tisztán csak pályájának éljen, az incomptabilitas megsértése nélkül, nem nyugtalanítva a megélhetés más forrásainak felkeresésétől is, nem találni. Lesz tanár, de annak működése csak egy-két évi vendégszereplés, átmenet, vagy mondjuk, a bojtár év kitöltése leend, már pedig azt paedagogiai szempontból senki sem fogja tagadni, hogy a gyakori személy változás, az ennek nyomában járó átmeneti intézkedések mily káros hatásúak lehetnek egy tanintézetre. De legyünk jó reménységgel ! Az eddigi siker erősíti a bizalmat, s mi óhajtjuk, hogy azok, kik az ügy élén állanak, az elért eredményből merítsenek magoknak bátorítást és kitartást a következő munkákra. M—

y. A bács-szerémi ev. esperesség lelkészei szept. 20-án Újvidéken értekezletet tartottak, mely alkalommal az egybegyűltek az TJr asztalához járultak, midőn Kruttschnitt Antal új-pázuai lelkész mélyen átgondolt beszéd mellett szolgáltatta ki az TJr vacsoráját. Az ajtatosság végeztével Belohorszky Gábor, fó'esperes hosszasabb beszéddel nyitá meg a conferentiát, melyben az összejövetelnek célját ihletett ajakkal magyarázta meg. — Két évi szünetelés után tetemesen javult viszonj^ok között örömmel üdvözlött lelkésztársainak felajánlja 400—500 kötetből álló könyvtárát használatra, felhíván, hogy minden, könyvtárral bíró lelkész, könyveinek jegyzékét elkészítve, szellemi birtokát a testvérekkel közölje. — Az értekezlet úgy a beszédet, mint az indítványt is örömmel üdvözli, s ez utóbbira nézve felhívatnak azon testvérek, kik könyvtárral rendelkeznek, hogy könyveiknek jegyzékét a legközelebbi papi értekezletig fó'esperes úrhoz beterjesszék. Fó'esperes úr pedig megkéretik, hogy a könyvek kikölcsönzése és a kölcsön vett könyvek használásáért fizetendő díjakra vonatkozó szabályzatot kidolgozza és azt a legközelebbi papi értekezletnek beterjessze. Bierbrunner Gusztáv, ó-kéri lelkész és esp. egyh. főjegyző felolvasta az evangyéliomok szerzőiről és keletkezési idejökró'l szóló hosszabb, beható dolgozatát, melyet az értekezlet nagy elismeréssel fogadott s egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetett. Kapcsolatban e munkálattal azon indítvány fogadtatott el, hogy a jövőben tartandó felolvasások thémái a testvérekkel előre közöltessenek, sőt maga a kérdéses dolgozat is ideje korán egy bírálónak adassék ki, hogy a dolgozat és annak bírálata az értekezleten felolvasható legyen és az eszmecserének biztosabb alapúi szolgálhasson. A legközelebbi értekezleten felolvasásokat fognak tartani: Famler Gusztáv Adolf, torzsai lelkész: „Papi egyenruházatról

Polereezky Pál, kátyi lelkész : Melanchton müveiből fordításokat mutat be; Bierbrunner Gusztáv: „Az új szövetségi levelek szerzőiről és a levelek keletkezési idejéről" fog értekezni. Ugyancsak fó'esperes úr indítványára egy tót nyelvű postilla kiadását határozzák el s a tót ajkú egyházak lelkészei felszólíttatnak, hogy dolgozataikkal a postilla kiadásához járúljanak. Bierbrunner Gusztáv elkészült mintegy 200 temetkezési beszéde és imája a német ajkú lelkészekkel fog közöltetni annak megállapítása végett, hogy e beszédek másutt is használhatók esetleg kiadhatók-e. Végül azon sajnos tapasztalat következtében, hogy a bácskai esperesség nagy számú német ajkú hitsorsosainak nincsen jóravaló vidéki lapjuk, felkéretik a fó'esperes, szíveskednék a német ajkú egyházak lelkészeivel egy evang. német heti lap kiadása céljából érintkezésbe lépni. A mily jól esik értesülnünk a bácskai esperesség lelkészei között uralkodó testvéri viszonyról, oly őszintén kívánjuk nemes törekvéseikhez Istennek legjobb áldását. Iskolafelavatás. Kabold mezővárosának evang. anj'agyülekezete Kalkgruben Czundra és Lindgraben nevű fiókjaival f. é. szeptember 23-án fényes örömünnepet ült. Az előbbi, volt száz éves iskola romjain mintegy phönixként emelkedő szép és terjedelmes uj iskola felavatását nyerte. Gyönyörű, tiszta s teljesen felhőtlen derült ég mosolygott le reánk, mintha a könyörülő ég maga is örvendene s üdvözölné ünnepélyünket ! Annál inkább örült e gyülekezet a nagyszámú részvétnek, mely a felsőpéterfalvi iskolafelavatási ünnepélyt jóval túlszárnyalta, Hogy is ne örülne mindenki, midőn az uj iskolában uj életnek, uj szorgalomnak s takarékosságnak, uj hitbuzgóság, áldozatkészség s honszeretet jelét látja ! Midőn szabadságszerető nemzetünk géniusza a politika terén 21 év óta bámulandó, sőt óriási léptekkel előrehalad s nem egy nyugoti s miveltebb országot nemcsak utóiért, hanem meg is haladt, midőn a politikai érdek vagy a „salus rei publicae suprema lex esto" elve előtt háttérbe szorult számos igen fontos, jelesül a felekezeti érdek is ; midőn édes honunk a jelen kor haladási igényeinek, illetőleg okvetlen feltételeinek kielégítésére a nyugoti nagymíveltségű országok példájának követésére az egyes felekezeteket itthon is szorítja, mely mulhatlan kötelesség a mi sokat hányt vetett protestáns egyházunk történelmi szegénységére úgy a közép- mint a népiskola terén súlyos terhet rak : hogy ne örülne úgy a honfiúi-, mint a vallási kebel, midőn látja, hogy az ősrégi protestantismus teremtő lelke még nem halt ki ; hanem valamint a költő szava szerint : „lélek s szabad nép tesz csodadolgokat", úgy a szegénység „semmi"-jébó'l az áldozatkész szeretet „legyen" szavával uj iskolákat teremt s a legmagasabb körökig máshitű s nyelvű sziveket is megnyer s meghódít a szeretet adományaival való támogatásra. Örült biz száz, meg száz nem protestáns, nem keresztény, s nem magyarhoni ember is kaboldi uj ev. iskolánk felavatásának a szomszédságból ép úgy, mint távolból. A vendégeknek külső, lehetőleg ünnepélyes fogadtatását bandériummal, zeneszóval s a schwarzenbachi tűzoltó egylettel, mellyel Kabold megmutatá, hogy megfogyva bár, de törve nem, él s áll még mint anya gyülekezet : bővebben leirni nem tartom szükségesnek ! Annál inkább kell egy fénypontját az ünnepéinek a legnagyobb örömmel s hálával kiemelnem : hogy t. i. a soproni „dalfüzér" jeles férfikara Büttel tanár s karmester úr vezetése alatt meglepett s kitűnő énekeseivel közreműködött, s hogy a kaboldi „hilaritas" nevü férfikar négy hangú, valamint a tanulóifjúság kéthangú dicséneke Klenner János kaboldi tanító úr vezetése alatt is nagyban emelte az ünnepély hatását, mely a