Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyházpolitika (Dr. Masznyik Endre)

Hatodik évfolyam. 38. szám. Pozsony, 1888. évi Szeptember 15-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Slöfizetési ar : Egész evre 6 írt— kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 . 50 , Egy szam ara. : 12 kr. o. e. H /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerüesztö- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza ő. Eeleiös szerkesztő s kiadó : TSSZTYÉNSZKT FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorkent igyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélvegdii : külön 30 kr. Tartalom: Egyházpolitika II. (Dr. Masznyik Endre.) — Tatay István tnilékizete. VI. (Zsilinszky Mihálytól.) — Hazafias nyilatkozat ..Hazafisági nyilatkozatra" (Zvarinyi Emil.) — Egy házasságügyi kérdés. (1.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Válasz Anonymus-Keiiessey úrnak. II. Vannak emberek, akik a közügynek ép akkor ártanak, mikor annak használni akarnak. AnonynmsKenessey úr ezek közé tartozik. Állítja, hogy a „legjobbak tekintélye és súlya" már magában véve elégséges arra, hogy „a felső vidék (értsd : lutheránus tót nép) lassankint, sőt egy génération át is magyarrá legyen nyelvében." S mert erről szentül meg van győződve, ezért (jól értsük meg: csak is ezél't!) tartja kívánatosnak az unió t. Látja édes Anonymus-Kenessey úr! soha senki nem ártott többet a valódi egyházi uniónak, mint On, mikor ezt a meggondolatlan s igazán hazafi a tl an nyilatkozatot tette s azzal magát a szent ügyet rútúl compromittálta. S mégis van e nyilatkozatban valami örvendetes: kiugrott a nyúl a bokorból. Önök uniót akarnak, de nem azért, hogy hazánkban a protestantismus közös elveit, az evangyéliomi világosság ot, a szabadság szellemét nemzetboldogító áldásaival közkincscsé tegyük s a rabság szellemét: a romanismus sötétségét eloszlassuk, hanem hogy a lutheránus egyház tót és német népét nyelvétől megfosztva közeröszakkal magyarrá tegytik, mert hát meg vagyon irva (a helyet is leszek bátor megjelölni, kikeresni!) Gal. 2, 18 : „nekünk, amiket lerontottunk, azokat újra fel kell építenünk" ; Gal. 3, 28: „a Krisztusban van görög, v a n zsidó, van szolga, van szabad, van férfi, van aszszony"; Gal. 2, 16 : „tudván, hogy az ember a magyar nyelv s nem a Krisztusban való hit által igazul meg" ; Ján. ev. 4, 23 : „eljő az óra és az most vagyon, mikor az igaz imádók imádják az Atyát Magyarországon és magyar nyelven, mert az Isten a magyarok Istene és akik őt imádják, szükség, hogy Magyarországon és magyar nyelven imádják" . . . így találtam én ezt mind megirva az Anonymus-Kenessey-féle legújabb magyar bibliában, tehát ez bizonynyal igaz, mert amit az írás, azt Isten mondja. Hát tudom én azt nagyon jól, hogy „nyelvében él a nemzet", de azt is jól tudom, hogy az egyház nem a magyar király, hanem a Krisztus országa s hogy ez ország tagjait a nyelvnél egy szorosabb kötelék : az isteni Szellem, a szivekben élő hit és szeretet egysége fűzi össze, mert „mi mindnyájan egy Szellem által egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok" — 1. Kor. 12. 13. — S azt is tudom, hogy az egyházban nekünk nem az a feladatunk, hogy a tótokat és németeket minden áron megmagyarosítsuk, hanem az, hogy őket a Krisztusnak megnyerjük s hogy, ha ez másként nem lehetséges, nekünk magyaroknak kell még tótul s németül is megtanulnunk, mert „nékünk mindenektől független létünkre, mindeneknek szolgáivá kell lennünk; a zsidóknak olyan, mint a zsidó, hogy zsidókat nyerjünk meg; a törvényalattvalóknak olyan, mint a törvényalattvaló, hogy törvényalattvalókat nyerjünk meg; a törvénynélkülvalóknak olyan, mint a törvénynélkülvaló (kik különben nem vagyunk törvénynélkül valók Isten irányában, hanem Krisztus törvénye alatt állók), hogy törvénynélkíilvalókat nyerjünk meg stb. Mindenezt pedig tennünk kell az evangye'liomért, hogy abban részesek legyünk" — 1. Kor. 9, 19—23. S kimondom nyiltan, hogy csak míg ilyen egyházpolitikát követünk, míg a jelzett czélra futunk, addig vagyunk evangyéliomi keresztyének. De— s ép ezt szándékozom most kimutatni — addig szükségkép hazafiak is vagyunk. A keresztyénségnek ép az egyik jellemző sajátsága, hogy absolut egységesítő és absolut egyénítő erő. Egységesítő elve maga az egyáltalános Szellem, melvnek org-anismusa a Krisztus teste. De az a