Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület

287 szellemet követve készek lesznek eme áldozatra s így áldozatok árán is megmentenek egyetemes egyházunknak egy protestáns missiót teljesitő — intézetet, mely az ő érdekeiket is szolgálhatja. Ha nagyt. Lauko Károly lelkész úr e gymnásium ügyében a legtóbb beterjesztett indítványát a kiküldött bizottságnak ily szellemben és értelemben módosítva eléterjeszti s annak elfogadása érdekében a folyó évi szeptember hó végén tartandó esp. gyűlésen minden tehetőt elkövet : hiszem, hogy nemcsak az intézetet és az azt fentartó egyházat, — hanem minden igaz prot. embert maga iránt a legnagyobb hálára kötelezi ! S i 1 i a J f A polgári, társadalmi mííködés szakszerű lévén, az egyes egyén is munkaköre és hivatása szerint valamely szak-osztályba tartozik, mely szak-osztály a társadalmi egésznek részét képezi ; egy ily részt ismét, a szakmájuk szerint annak kötelékébe tartozó egyénekből alakulván : szükséges, hogy minden egyes a hivatásának megfelelő szak-osztályban számba vétessék ; ő maga pedig ne csak tudatával bírjon hovátartozóságának, hanem hivatása szűkebb körének kötelességein kivűl, ama nagyobb kör érdekében is teljesítsen bizonyos kötelességeket. A különböző szakokba sorozott társadalmi munkásoknak egy közös czéljok : összhangot létesíteni munkásságuk eredményével, ama nagy egészben, mely valamennyiüket magába öleli. S minél tökéletesebbek a részek, annál tökéletesebb lesz az egész, melyet együttesen alkotnak. Feladata tehát a részeknek, az egyes különböző szak-osztályoknak, teljes igyekezettel oda hatni, hogy a társadalom nagy keretében nélkülözhetlenné váljanak. Első kelléke ennek : az életpezsgés; mint a hogy a test egészségének feltétele : a helyes vérkeringés. A egyes működése ne csak öntudatos —, de másokkal, vele hasonló hivatásuakkal, kölcsönhatásban levő is legyen. Egy téren, egyenlő hivatással, közös igyekezettel, több kevesebb buzgalommal egy ügyet szolgálván : illő, hogy mind azon mozzanatokról, melyek hivatásunk téréin fel- ! merülnek tudomásunk is legyen, máskülönben nem lesz működésünkben összhang, életpezsdiilés. Erre való eszközök : összejövetelek, eszmecserék ; de különösen a szaklapok, mint a különböző hivatásoknak organumai. Minden társadalmi szak-osztálynak meg van a maga lapja, mely képviseli, beszél, tájékozást nyújt és tudósít. Nagy hiba azután, ha egy ily szak-lap az érdekelteknek általános anyagi és erkölcsi támogatásában nem részesül s csak részben képviseli az illetékes egészet. Nekünk, magyarországi ág. hitv. evangélikusoknak is van egy kifogástalanul szerkesztett egyházi lapunk az „Evang. Egyház és Iskola" czímen. E lapban számos időszerű, egyházi életünkbe vágó kérdés nyer egészséges megvitatást s annak nélkülöz- í hetlensége nem szorul indokolásra. De bármily életre való is maga e lap, mégis sokszor kell tapasztalnia az olvasónak, hogy hiányzik belőle, a lapnak élénkséget és érdekességet kölcsönző kissebb hirrovat. Sok mulasztás észlelhető itten, melyért egyáltalán nem szabad vádolni annak buzgó szerkesztőit, hanem inkább az olvasókat, kik egymásra várnak a tudósításokat illetőleg. Csak nem régiben is sokak előtt volt feltűnő a mulasztás, hogy egy békési esperességbeli veterán lelkész, nt. Kosztra Tivadar János, ki talán 40 évnél tovább szolgálta Ambrózfalván az Urat, június 6-án történt elhalálozásáról egy betű sem jelent meg nem csak egyházi, de egyéb lapokban sem. Azóta folynak már a próbák, sőt ma augusztus 19-én történik a lelkészválasztás is, de az egyházi lap nem bír erre nézve kapni tudósítást ! Ez csak egy eset; de mennyi van ezen kívül, különösen a személyi híreket illetőleg! Egész meglepetések derülnek ki olykor-olykor, hogy ez, meg ez a testvér már nem ott létezik, a hol előbb, de egészen másutt, talán éppen a . . . sírban ! Közöny ez? Nem. Ez onnan van, mint föntebb érintém, mert egymásra várnak a tudósítás jó szándékával birók! Hogy tehát hasonló mulasztások elkerültessenek, tisztelettel ajánlom a nagytiszteletű szerkesztőségnek : méltóztassék úgy intézkedni, hogy minden esperességben legalább egy oly kinevezett tudósítót birjon a ki minden nevezetesebb mozzanatról értesítést ad, s kinek talán a posta költségei (ha kivánná) az előfizetéskor beszámíttatnának. A lap mindenesetre nyerni fog érdekesség és élénkségben, az olvasók pedig mindenről nyernek tájékoztatást. Ha pedig egyikünket-másikunkat kiszólít az Ür; ha nem is vagyunk mindnyájan pótolhatlanok, legalább néhány kevés jóbarátunk tudja meg, hogy „ama nemes harczot megharczoltuk."*) Onezimus. I i ! IP 11 !, A dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület f. é. augusztushó 21. s 22-ik napjain Pozsonyban tartotta főtiszt. és méltsgs. dr. Geduly Lajos püspök úr és nmltsgú. Szent-Iványi Márton val. bel. titk. tanácsos s kerületi felügyelő úr társelnöklete alatt ez évi közgyűlését. *) Bizony bennünket mindig fájdalmasan érintett, hogy a közegyház életében felmerült eseményekről t. előfizetőinknek, sokszor egyáltalában nem szolgálhatunk tudósítással, sokszor meg más lapokból vagyunk kénytelenek átvenni oly híreket, miket érdekeseknek tartunk olvasóink tudomására kőzni. Különösen ez utóbbi oly lealázólag, lehangolólag hat ránk, hogy ki sem mondhatjuk. Hisz mi nem anyagi haszon vagy egyéb indokból, hanem tisztán egyházunk iránt érzett szeretetből indítottuk meg e lapot s viszszük annak kisebb-nagyobb bajjal járó szerkesztését — ép ezért ha közönynyel (mert mi ennek tartjuk) találkozunk kétszeresen fáj. De mig mi ennek megváltozására semmi concret javaslattal fel nem lephetünk ki nem fejezhető, de mindenki által érthető okokból: addig — biztosíthatjuk t. czikkiró urat, hogy minden, kívülről jövő oly indítványt, mely lapunk szellemi niveau-ja emelését, annak elterjedését osztozza, a legnagyobb előzékenységgel s köszönettel veszszük. Szerli.