Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A szentírás az evang. egyházban (Szeberényi Lajos Zs.)

Hatodik évfolyam. 3. szám. Pozsony, 1888. évi január 14-én. E VANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. L Előfizetési ár : Egész evre . 6 frt — kt. félévre . . . a , — , negyedévre 1 . 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. e. Y\A.EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. es*c3J£5<fcä Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza ö. sz. Feieiös szerkesztő s kiadó : TBSZTYÉNSZKT FEKENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos Delit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélvegdii : külön 30 kr. Tartalom: A szentírás az ev. egyházban. (Szeberényi Lajos Zs.) — Az ó-szövetségi próféták és a pentateuchi törvényhozás. (Bancsó Antal). — Római visszaélések. (Vitalis Gyula.) — Belföld. — Vegyesek — Pályázat. — Hirdetés. W Felhivás az előfizetésre. ^ Az ev. egyház és iskola előfizetési ára a régi : egész évre 6 frt., félévre 3 frt., negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizetések és megrendelések a szerkesztő-kiadóhoz (Pozsony, Konventutcza 6. sz.) mielőbb beküldendők, mert a lapot csak előfizetőinknek, illetőleg megrendelőinknek küldjük. Hátralékosok szíveskedjenek hátralékaikat letörleszteni. Szerkesztő-kiadó. A szentírás az evang, íj A szentírásról szóló tannál lényeges különbse'get ke'pez a katholiczismus e's protestantismus között az, hogy míg a kath. fölébe teszi a hagyományt a szentÍrásnak, addig a prot. a szentírást teszi a hagyomány fölé. A szentírást a kath. szerint csak a hagyomány szerint szabad magyarázni, ami absurdum; mert ezen szabály alapján egy hagyományszerű rosz magyarázat a hibás felfogást megörökíti. A prot. álláspontján a szentírást a szentírásból kell megmagyarázni, vagyis oda kell törekednünk, hogy az egyes szentirók gondolatait, elveit meg ne hamisítsuk, hanem azok eredeti értelmét keressük. A szentírás hitünk zsinórmértéke, amennyiben a ker. köztudat a szentírásban van a legeredetibb módon és formában kifejezve. Minden keresztyén elv és tan csak ezen zsinórmérték által vizsgálva, hitelesíthető egyedül. Ha tehát a katholiczismus oly dogmákat alkot, melyek a szentírás elveivel homlokegyenest ellenkeznek, a minő a Mária-tan és a pápa csalhatatlanságának tana : a keresztyén egyház alapjával jő ellentétbe. Azonban a szentírásról szóló tan prot. részről is sokszor túl lesz hajtva. A szentírásban, nevezetesen annak reánk nézve lényegesebb részében az új-szövetségben van sok oly dolog, amely helyi, egyéni, időszerű jelleggel bír. így az első keresztyén egyház társadalmi helyzetéből folyó nézetek, úgy amint azok az újszövetségben vannak kifejezve, nem lehetnek örök időkre mérvadók. A vagyonközösség, istentiszteleti rend, egyházfegyelem, úgy amint az az újtestamentomban kifejezést nyer, reánk nézve nemcsak hogy nem szabályozó, de határozottan túlélt álláspont. — A ker. egyház a keresztyénség kezdetén más körülmények között létezett, mint ma, és ma sok oly körülménynyel kell számolnia, mely az első időben nem létezett. Ha a prot. azon helyi, időszerű dolgokat még á mai időre is feltétlenül alkalmazandóknak véli, visszaszáll a szekta álláspontjára, mely nem tesz különbséget az időszerű és örökkévaló között, mely történelmet nem ösmer, hanem a szentírás betűjével kéjeleg és attól föltétlen függésbe helyezi magát. Luther és vele a reformaczió elösmerte a helyes egyházi közszellem létét is irányadónak. Erre nézve álljon itt bizonyítékúl a conf. augustana zárszava : tantum ea recitata sunt, quae videbantur necessario dicenda esse, ut intelligi possit, in doctrina ac ceremoniis apud nos nihil esse receptum contra scripturam aut ecclesiaill catliolicam, quia manifestum est, nos diligentissime cavisse, ne qua nova et impia dogmata in ecclesias nostras serperent. Kálvin és Zwingli e tekintetben ellentétben vannak Lutherrel; mert ők az első egyház sociális viszonyait és az azokból folyó tanokat is örök időkre mérvadóknak tekintik. Innen a zsoltárok éneklése a