Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Gymnasium-e vagy szakiskola? (Farkas Gejza)

Hatodik évfolyam. 26. szám. Pozsony, 1888. évi Június 23-án. E Y A NGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Előfizetési ar : Egész evre . 6 frt—KI. ' 1 Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Xonventutcza ő. sz. félévre . . . o , — , aegvedévre 1 . 50 , Egv szam ara : 12 kr. o. e. Feieiös szerkesztő s kiadó : ! TRSZTTÉNSZKT F IE IR, IE IST G Z. Hirdetés ára: Négyhasábos üetit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. V Tartalom : Gymiiasium-e vagy szakiskola ? (Farkas Gejza.) (Folytatás.) — Ébreszszük a szép iránti érzelmet növendékeinkben ! (Nitschinger Pál.) — Gönczy Abc-je az alapvető tanmódszer fóruma előtt. — Guggenberger könyve. (K. B.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázat. Figyelmeztetés ! Fél- és negyedéves előfizetőinket előfizetéseik megújítására, a hátralékosokat hátralékaik törtlesztésére kérjük. — Társult előfizetők eddigi czíínszalagjaikat használják. Lapunk jóakaróit felhívjuk, szíveskedjenek e vállalatot kivált szellemi közreműkődéSzerkesztöség. sökkel támogatni, Gymnasium-e vagy szakiskola? Evangyéliomi egyházunk per excellentiam nevelő intézet lévén, kezdettől fogva igen nagy súlyt fektetett a nevelésre és oktatásra, melegen átérezvén a Mester azon nagy jelentőségű utasítását „Tanítsatok minden népeket !" S eltekintve a mult századok keserűségeitől, melyekre ma a józan gondolkozású r. katholikus is pirúlva gondol, s a melyek czélja vala a protestáns nevelésügyet, a prot. iskolákat — s ezzel a protestantismusnak fő élet-elemét tönkretenni — minden szegénységünk daczára nincsen okunk pirúlni a protestáns nevelésügyi viszonyok miatt. Azonban úgy evangelikus, mint r. kath. részről a középkori institutiókban gyökerező nevelészeti rendszerünk körűi, bizonyos egyoldalúság, hogy ne mondjuk félszegség fejlődött ki, s nyert idők folytával nagy mérveket öltött szentesítést. Ugyanis a róm. kath. részről a neveléssel kizárólag az egyházi rendek foglalkozván, ott az egyházhoz való túlságos ragaszkodás következtében jó formán az egy latin nyelv kultiválására fordíttatott gond, míg az evangélikusok részéről főkép a vallásos igazságok eredeti kútforrásainak megismerése s megértése csaknem kényszerűvé tette a classicus nyelvek mívelését. így képződtek a latin iskolák, mai értelemben vett gymnasiumok, a melyek több évszázon át — csaknem a legújabb időkig szolgáltatták a contingenst a nemzetek mívelt közönségéhez. A gymnasiumot félig, vagy egészen végzett ifjúból lett a falusi jegyzőtől a jobbágyainak parancsoló földes úr — főispán s első miniszterig minden ember a ki a „litteratus" igen megtisztelő névre némi igényt tarthatott. Azonban nagy hibája a jelen társadalomnak, hogy az a vélemény, hogy csak annak áll a világ, a ki gymnasiumot jár — még mindig legalább nagy részben létjogosultságot követel magának. S ebből magyarázzuk azon fentebb félszegnek jelzett állapotot, hogy tanuló ifjúságunk még mindig a gymnasiumok felé tolúl — s boldog, boldogtalan azok ajtait ostromolja. Hajdan ennek volt értelme, a kor szelleme és azon körülmény, hogy másféle iskolák nem voltak, de meg hogy ez iskolák meg is feleltek a kor szükségletének a gymnasiumok kizárólagos uralmát eléggé indokolják. De a jelen haladás korában, a mely haladás főkép kulturális téren óriási mérveket öltött — csaknem megdöbbentő ama megátalkodott ragaszkodás, a melyet tanuló ifjúságunk iskoláztatása körűi a gymnasiumokkal szemben tapasztalunk. Amaz daczára, hogy egyesek buzgalma és főkép a kormány lehető és elismerést érdemlő gondoskodása új és új irányú és czélú intézeteket és iskolákat állít és szerel fel, a tanuló ifjúság túlnyomó része mégis a gymnasium falai közt keresi jövő míveltségének, existentiájának alapját. Természetesen, hogy e jelenség rég idő óta foglalkoztatja az elméket s mind erősebb tevékenységet fejtenek ki avatott tudósok e jelenség okainak felderítése körűi.