Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Protestáns házaságügyi állapotok (Farkas Gejza)

Hatodik évfolyam. 25. szám. Pozsony, 1888. évi Június 16-án. EYANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ár : Egész evre . o írt — kt. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. e. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza ő. sz. Feleiös szerkesztő s kiadó : TBSZTYÉNSZKY FEKENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Béivegdii : külön oO kr. Tartalom.': Protestáns házasságügyi állapotok. (Farkas Gejza.) — Apró pénz. II. (Hutter Zsigmond). — Gönczy Abc-je az alapvető tanmódszer fóruma előtt. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. Protestáns házasságügyi állapotok. Sok tekintetben igen sajátságos protestáns felekezeteink állapota. Egyházi alkotmányunk épülete hasonlít egy háromszáz éves szentegyházhoz, a mely eredetileg művész által tervelve, finom ízléssel készült s szép eszmét képviselt : de idők viszontagságai a műremeket befejezni nem engedték sőt lelkiismeretlen kontárok durva kézzel s a kegyeletnek minden hiányával hol egy kiálló ékítményétől megfosztották, hol egy öszhang követelte részét átalakították, hol meg saját Ízlésű, de az eredetinek épen nem megfelelő s azzal semmi öszhangban nem levő részekkel toldották meg. Az utókornak legszentebb igyekezete mellett sem sikerült az alkotmányt symmetriát zavaró toldalékoktól megszabadítani s annak egy-egy megcsonkított tornyát felépíteni. Nem csoda. Sokkal könnyebb létező jót megsemmisíteni, mint életre hivni ; — egy romboló kéz pusztítását helyrehozni, gyakran csak ezreknek és — századoknak sikerül. Az állapotok mérlegelésénél csaknem első sorban szükség tekintetbe vennünk más hasonló tárgyak intézmények állapotát, hogy a kérdésben levő tárgy, vagy intézménynek állapotát ahhoz mérhessük, vagy esetleg ahhoz való viszonyából állapotát meghatározhassuk. A hazai vallásos, illetve felekezeti viszonyok mérlegelésénél is e szempontból indulhatunk ki, a mely szempont, ugy lehet, nem kizárólagos, de biztosan — s legrövidebb uton praktikus eredményhez vezet. Ilyen sajátságos állapota a prot. felekezeteknek, hogy egyebet ne említsünk — hogy, míg a r. kath. egyház különféle czimeken enorm összegeket nyer a közjövedelmekből, mely összegek — eltekintve a Dárius kincseihez hasonlítható királyi adományokból, s tegyük hozzá protestáns hivek birtokainak elkobzásából eredt s a kath. fő- és alpapság kezei közt lévő ingatlan birtoktól — egymagában is képes lenne egy kisebbszerű felekezetnek nem megvetendő existentiát biztosítani : — addig specialiter a mi evangy. felekezetünk — egy koldűs, alamizsnánál egyébnek alig nevezhető összegecskén kivűl nem kap az államtól semmit. Mig tehát a felekezeti érdekek fejlesztésére minden lehető segédeszközt — még az erőszakot sem véve ki — századokon át kívülről nyerték, nekünk csak ez eszközöktől való megfosztás, felekezeti érdekeink fejlesztése elé gördített akadályok s legjobb esetben — sok áldozat és küzdés után az jutott osztályrészül, hogy egyedül a magunk erejére támaszkodva vagyunk kénytelenek minden szükségünkről gondoskodni. Ez állapot — hozzámérve az állam-hatalom által mindenképen előtérbe tolt r. katholikus felekezetéhez, sokakban talán fájdalmas érzelmeket ébreszthet, mégis egy tekintetben igen jó hatása lehet — s ez azon nagykorúvá lett személynek büszke tudata, a ki meg bir a maga lábán állni, a ki, ha szegény is, de azt, hogy senki kegyelmére nem szorult, nem adná a világ kincseért. Ha e tudat kellőkép fel lenne ébresztve és ki fejlesztve — talán kevesebbszer hallatszanék az egyébként nem egészen alaptalan panasz elhanyagoltatásunk felett. De, hogy tárgyunkra térjünk, alig van sajátságosabb állapot, mint a mely házassági ügyeink elintézése körül létezik. Azok, a kik minden hibára készek mentséget találni, azt szeretik mondogatni, hogy a protestantismus első virágzásakor oly rohamosan fejlődött, hogy annak minden ügyeit azonnal nem lehetett rendezni, a figyelem a hitvallások megállapítása — s más egyébbel annyira el volt foglalva, hogy a házasság ügy rendezéséig eljutni nem lehetett. Mások szerint az evang. egyház házassági joga a katholiczismussal való súrlódásnál fogva nem érlelődhetett meg, s az egyház nem fejthetett ki annyi tevékenységet, hogy házassági jogát a törvényhozás terén rendezhette volna, s mint ilyen a kánon-