Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Bismarck és XIII. Leo pápa (Raphanides Vilmos)

è iratok felolvasását katározatilag kimondja, minek folytán a következő okiratok olvastatnak fel : 1) A m. évi bányakerületi közgyül. jkvének idevágó 74-ik pontja ; 2) a bács-szerémi esperes által az ottani esper. gyűléshez benyujott vádpontok ; 3) a bács-szerémi esperesség 188ö. aug. 25-én tartott gyűlésének ez ügyre vonatkozó jkönyve ; 4) a bács-szerémi esperesség nyomozó bizottságának jegyzőkönyve ; 5) a bács-szerémi esp. szept. 2-án tartott gyűlése jkének idevágó 4-ik pontja ; 6) ugyancsak a bács-szerémi esper. bizottság által teljesített pótnyomozás jkve; 7) a főtiszt, püspök úrhoz intézett névtelen panasz-levél, miután későbben a levelet a kiszácsi hivek közül többen magokénak ismerik el, ez által megszűnvén névtelennek lenni, szintén felolvastatik ; 8) a békési esp. vizsgáló bizottsághoz intézett, 105 aláírással ellátott s Kiszácson 1886. oct. 23-án keltezett panasz-levél ; 9) ugyancsak a békési nyomozó bizottság 1^86. oct. 27-ről kelt jegyzőkönyve ; 10) ugyancsak ez ügyre vonatkozó, s a kerületi elnökséghez intézett jelentése; 11) püspök urnák erre vonatkozó átirata a békési espereshez ; 12) Espçres urnák az esp. felügyelő úrhoz, a békési consistorium elnökéhez intézett levele ; 13) ennek ez ügyben az esperességi tiszti ügyész úrhoz intézett átirata; 14) ez utóbbinak véleményes jelentése az esperességi gyűlést összehívni. Ugy szintén a később érkezett ez ügyre vonatkozó levelek felolvasása határozatba menvén, pótlólag még a következő iratok olvastatnak fel : « a) LanghofFer Károly kiszácsi administrator levele s az újonnan választott presbytériumnak esp. gyűlésünkhöz intézett kérelme, melyben panaszolják, hogy Steltzer Frigyes lelkész a canonica visitatio jkvének kiadását megtagadta, a íilialistáktól beszedett egyházi adónak az egyházat illető harmadrészét önkényesen visszatartotta és őket megfélemlíteni igyekezett fenyegetésekkel; b) ugyancsak nevezett administratornak 2 panaszlevele, melyek szerint Steltzer Fr. őt fegyverrel fenyegette ; c) a bács-szerémi esperes Tevele a békési espereshez; d) a kiszácsi egyház által kiállított s 3 tagu küldöttségének a jelen gyűlésen való megjelenésére vonatkozó felhatalmazás. 4. Fent elősorolt összes ügyiratok felolvasása s a gyűlésen megjelent Steltzer Frigyes lelkész ellene ujabban felhozott vádakra vonatkozó nyilatkozatának meghallgatása után, melyben a vádlott úgy a canonica visitatio jegyzőkönyve kiadásának megtagadását, valamint a filiálistáktól szedett adónál követett, — nemkülönben a hivatolt szobabútorra vonatkozó eljárását menteni igyekszik, nevezett lelkész s a kiszácsi egyházi közgyűlés 3 küldöttje felhivattak nétáni előterjesztéseik megtétele iránt, s miután többé nyilatkozni nem kívántak, a gyülés-teremből eltávoztak. A közgyűlés pedig, helyeselvén a békési esperességi nyomozó bizottságnak, — mely Achim Ádám esperes, mint elnök és Gajdács Pál s Mikolay Mihály esp. jegyző urakból állott, eljárását, — hoszas- beható tárgyalás után meggyőződvén arról, hogy Kiszácson az egyházi élet a. vádlott lelkésznek nem a Krisztus evangeliomának szellemében tündöklő, mint inkább a zabolátlan szenvedélyből kifolyó viselkedése folytán annyira hanyatlott, hogy a lelkész és egyház közti kapcsok összes szálai megszakadozni látszanak, egyhangúlag határozza, hogy tiszt. Steltzer Frigyes kiszácsi lelkész ur ellen és pedig nemcsak a felsőbbsége iránt tanúsított, meg nem engedhető tiszteletlen és sértő eljárása, de az egyház és egyes hivek által is emelt összes vádak alapján a közkereset haladéktalanul megindítandó s ezen perbefogó végzés folytán a közkereset megszerkesztésével tek. Haviar Dániel tiszti ügyész ur bizatik meg. 5. Fenti ponttal kapcsolatosan azon kérdés merült fel, vájjon a vádolt lelkész hivatalától és fizetésétől való felfüggesztése addig, mig ügyében a Konsistorium itél, fenntartandó-e, avagy pedig nevezett lelkész addig is hivatalába vissza-helyezendő ? E kérdés hosszabb érdemleges vitát provokált s az egybegyűltek között ez ügyben nézeteltérés merülvén fel, a kérdésnek több oldalról való megvilágítása s az ügy szavazásra bocsátása után a gyűlés szavazattöbbséggel a felfüggesztés fenntartását határozza. Bismarck és XIII. Leo pápa. Egyházpolitikai szemle. Most midőn a világ szeme úgy függ ez olympusi és kapitoliumi iker Zeusokon, mint még soha, nem kis okunk van különösen nekünk evangélikusoknak elmélkedni és szemlélődni Bismarck és a pápa kézfogásán. E csodajelenséget szemlélve Önkénytelenül is fölmerül bennünk a kérdés : quid hoc? Mint az evangelikus császár hitrokonainak és a keresztény egyház egyik kiátkozott tagjának, alkalmunk van kutatni azon okokat, a melyek az evangelikus császár vaskanczellárját és a róm. kath. egyház fejét egymással való kaczérkodásra, egymás kitüntetésére indítják és arra birják őket, hogy egymás dicsőségét gyarapítsák 'és biztosítsák. Emez ad majorem dei glóriám, amaz az evangelikus császárság hegemóniájának szilárdítására. Hát az

#t a való tényt, hogy Bismarck szóban és tettben egyaránt hatalmas férfiú, még Nagy Napoleon sem tagadná, ha élne. Olyan Jupiter képmása ő, a ki ha megszólal vagy megmozdul, megrázkódik nemcsak az Olympus, hanem a népek minden rétege is. Hogy a hatás, melyet ő gyakorol, milyen óriási, bizonyítja azon 1800 millió frank, melybe Bismarck beszéde a párizsi tőzsdének jan. 14-étől febr. 3-ig került (ha a párizsi „Gaulois" szaktudósítója hitelt érdemel). Elég azon, hogy az egész sajtó elismeri Bismarck világintéző hatalmát. De XIII. Leo sem jelentéktelen ember a pápák sorában. Hisz végérvényre emelte az „immaculata conceptio beatae Yirginis Mariae" és az „infallibilitas" csodadogmáit, a mi e fölvilágosodott és hitetlen XIX. században nem kis dolog. Ezenfelül Krisztus helytartója még „nagy politikus"