Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Értesítés és felhívás a magyar agenda ügyében (Czékus)

42 ismerjük, a vadházasságokról szóló czikkében, azok okait : „az erkölcsi érzet lazulásában látja." — Igaza van ugyan, a mennyiben a meglazulás végoka ezen erkölcsi rosznak. Hanem az erkölcsi érzület meg­lazulásának lehet számos oka és indoka, és ezek itt a főfaktorok, a meglazulás már inkább csak okozat lévén, mely a maga nyilvánulásában már igen is végok lehet a vadházasságra, mert olyan, mint a szétdúlt gát, mely a legcsekélyebb áradáskor is az árba jutott tárgyakat akadálytalanul sodorni engedi a hullámoknak. Említ ugyan egy-két tényezőt, mely alkalmat szolgáltat az erkölcsöknek meglazulására, hanem az erkölcsiség gyökerén több féreg rágódik, a baj szálai messze elágazók és összefüggők, — mint a polypnak karjai. Ellenszerül ajánlja az egész társadalom mozgal­mát és főleg az ifjúságnak nevelését. — Mind a két tényező alkalmas volna, ha a nevelés oly lassan nem érlelné gyümölcseit, és a társadalom közegeiben épen most ezen métely nem tenyészne, úgy hogy jelenben nem várhatni tőle még inicziativát sem, annál ke­vésbé reformálást in capite et membris. Én mégis azt tartom, hogy egyházilag hozott és nemzetközileg elfogadott törvény legbiztosabb féke lehetne ezen féktelenségnek. Elmondom tehát röviden a kór okait, azután pedig az ellenszereket. Legközelebbi oknak tűnik fel a társadalom modern átalakulása. — H°gy a czivilizált álla­mokban e ragály általános, azt a statisztika is bizo­nyítja. Hol nagyobb e szép mákvirágok száma, mint a mívelt Franczia- vagy Angolországban? Mily meg­rendítő képét látjuk ez elfajult életnek csak Porosz­honban is, a hol csupán egy év alatt 43,000 keresz­teletlen gyermek és 16,000-nél több össze nem adott ágyaspár volt. A modern államok a vadházasságot is divatba hozták, ápolják, mert tűrik; úgy tesznek, mint Rousseau akarta : keresztényből embert formál­nak, a mi e téren annyit jelent : a férfit és nőt ke­resztény közösségök kötelékéből fel kell oldani és természeti állapotba, közösségbe, a vadházasságba visszahelyezni. 1) Rousseau a míveltséget tartotta a sülyedés oká­nak, és állítását a görög, római, franczia nép tör­ténelmével bizonyította. Hanem helyes az ellenvetés, hogy nem a tudomány és művészet a romlás oka, hanem az azokkal való visszaélés. A híd a vadházasságba a polgári házasság, — melynél az egyházi kötelezettség szabad tetszésre hagyatott, mely már magában véve, mondja Luthardt: Der Naturzustand ist das Paradies; dass man aus ihm heraustrat, war gleichsam der Sündenfall. Die Men­schen lebten wie die Thiere ; sie vereinigten sich nach Belieben und liefen wieder auseinander nach Belieben. Ehe kannten sie nicht. Es dauerte nicht lange und Mutter und Kind kannten sich nicht mehr. Vom Vater ist nicht die Rede. Nie hat Jemand so viel Geist aufgewendet, schreibt Voltaire an Rousseau, um uns zu Bestien zu machen. Liest man Ihr Buch, so wandelt einen die Lust an, auf allen Vieren zu laufen. — Luthardt Apolog. IV. „ist eine unrichtige Stellung, welche der Staat zur Kirche einnahm." Mert úgymond, ha az egyház az államnak nem közönyös dolog, úgy nem lehet ennek közönyös, valljon az egyház tagjai egyházi köteles­ségeiket teljesítik-e vagy sem. IV, 148. 1. Mindenesetre ezen lépéssel az állam privilégiu­mot adott az egyháznak hátat fordítani, a keresztény rendet felforgatni. — És ha már egyszer az egyház kötelékéből szabadult az ember a polgári házasság folytán, akkor ezen helyes logika mellett : ha Isten­nek nem kell engedelmeskedni, akkor embernek sem „muszáj," — szépen elkerülte a polgári házasságot is, és kevesebb járás, fizetés mellett maga kötött há­zasságot, a mint épen természete és hajlama kivánta és az érdekek konstellácziója szerint, — hanem — vadházasságot. Ha az mondatik a polgári házasság védelmére, hogy a vadházasság hivatalból üldözendő, arra a ta­pasztalat csak azt mondja : dehogy is üldözendő, az csak irott malaszt. Ha pedig a polg. házasság a kor követelménye, akkor a hiba ott van, hogy a polgári házasság a lehető legszűkebb korlátok közé nem szo­ríttatik úgy, hogy csak kivételesen és okvetlenül szükséges esetekben, a hol nemcsak vagyon, hanem élet és becsület is forog kérdésben, engedtetett volna meg és ez esetben is azon megszorítással, hogy egy­házi megáldás nélkül az államban is érvénytelen. — Ha az állam az egyházi aktust megveti, mert ön­kényre bízza ; akkor az egyház is azon egyenlő jog­nál fogva, a polgári házasságot érvénytelennek mond­hatja. — Tehát sem az egyház, sem az állam jól felfogott érdeke meg nem engedi a kizárólagos omnipotentiát. Helyesen e két intézvény, mely az emberiség földi és lelki javát munkálja, csak párhuzamosan haladhat, mindkettő isteni intézvény lévén, egyenjogú. — A modern államok többi intézvényei is, így a szabad sajtó, szabad ipar és művészet, szabad keres­kedelem és közlekedés, színházi szabadság, szabad italmérés, szabad tánczmulatság, és ha még annyi szabadság volna, mind olyan intézvény, melyek egyen­ként, ha mérsékelt határok közt nincsenek szabá­lyozva és hiányzik a rendszeres felügyelet, féktelen­ségre vezetnek, és alkalmas eszközök, hogy a rosz hajlam rajtok a bűn hálóit kiterjeszsze, a társadal­mat behálózza, és menthetetlenül az anyagi és erkölcsi bukás örvényébe sodorja. Hogy csak egyet említsek, mennyi bomlást és romlást idézett elő a keresztény társadalomban a sza­bad mulatság. Míg engedélyt a politikai hatóság erre nem osztott, addig kevesebb tánczmulatság volt, mert korlátolva volt az egyház által. — Ma, ha a folya­modvány és a bélyeg ára benyujtatik, az engedély a politikai hatóságtól megadatik az egyházi hatóság elkerülésével. A tánczmulatság aztán terem, mint a gomba, napirenden van. Pedig faluhelyen mennyire képes egy tánczmulatság, melyen a falu apraja, nagyja részt vesz, az ártatlan sziveket is megméte­lyezni, a házasfelek közé a hűtlenség és erkölcstelen­ség magvát elhinteni, a mi aztán szépecskén elő-

Next

/
Thumbnails
Contents