Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Róma

39 ban áll az evang. egyház belső szervezetének minden változtatásánál törvényhozásilag beleszólni s befolyni; hogy a theologiai tanári állomások betöltésénél nincsen meg az egyházi forumoknak az állami hatóságokkal való azon együttmúködésök, melyet az egyház érdeke megkíván. — Azt mondja a javaslat: „A fejedelmi egyház-kormányzatnak áldását az evang. egyházban ezentúl sem kívánjuk nélkülözni s ezért az egyháznak az állami fenség irányában oly alakítására törekszünk, mely az egyháznak az őt megillető önállóságot biztosítja." A mozgalom élén Hammerstein, a „Kreuzzeitung" főszerkesztője és Stöcker, az ismert udvari pap állanak. — A „Prot. Kirchenzeitung" erősen opponál a terv ellen, mert az egyház szabadságát félti tőle. A positiv-unionisták szabadságot követelnek az egyház számára, a liberalisták meg erre azt mondják : a ti szabadságtok csak rabiga, melybe mindenkit verni akartok. A két tábor harcza mindenesetre érdekes látványt fog nyújtani. Poroszország lengyel tartományaiban az oskolákat német tanítókkal látják el, az eddig ott működött tanítókat a rajnai és a hessen-nassaui tartományokba helyezik át. — Tudja a német, mit csinál, hanem történnék az ilyen Magyarországon, volna mit hallanunk a magyar barbarizmusról. Siegen egyházmegyében Westphaliában a dissidensek száma nő. 1855-ben 62.362 evangelikus mellett 987 dissidens volt. Mult év szeptember havában már 1186 volt, köztük 401 szülő, 162 confirmálatlan, 525 megkereszteletlen 14—15 éves gyermek és 98 magányos személy. Vannak utazó prédikátoraik, kik helységről helységre utazgatnak és az egyesületi házakban prédikálnak, de még uri vacsorát is osztogatnak. Hogy ezen dissidensek magukat az igaz hivőknek tartják, ez természetes dolog, sőt az igazhitüség jelének tartatik köztük, templombeli uri szent vacsorában részt nem venni. — A német természethez tartozik, hogy ha valahol hárman vannak, azok legalább is kétféle egyesületet képezzenek. Franczia dolgok. — Francziaországban az utolsó évtizedben a korcsmák száma 80.000 új korcsmával szaporodott. — Van az egész országban 422,000 korcsma. Az éjszaki részek némelyikében 10 férfi-lakosra egy korcsma jut. A franczia népiskolák számára Pierre Laloi írt „erkölcs- és polgári kötelességtan"-ban igen harczias hangulat uralkodik. Az utolsó olvasmány czime : „Az utolsó ágyúlövések." — Ebben többek közt ilyenek is olvashatók: „Az oly ellenségek, kik a capitulatió előtti utolsó perczeket még arra használják fel, hogy Páris alvó asszonyai- és gyermekeire gránát-záport bocsássanak, örök gyűlöletünkre érdemesek." A polgári kötelesség kátéja pedig ezen paragraphussal végződik : „A köztársaság jövője ti rajtatok nyugszik. Ha közületek mindegyik egyszer kötelességét teljesíti, akkor a köztársaság erős leszen, elég erős, hogy minket boldoggá tegyen s majdan visszaadja elveszett testvéreinket, Elszász és Lotharingia fiait." — Úgy látszik, Bismarck nem hijába fél a revanchetól. A spanyol episkopatus Olaszország antiklerikalis mozgalmai ellen egy óvástételt bocsátott nyilvánosságra, melyben szt. Péter patrimoniumát Olaszországtól visszakövetelik. A jeruzsálem-egyesület a mult évben bevett 20,000 márkát. A bevétel elenyészőleg csekély a szükséglethez mérve. A bet-djala gyülekezet 35 családból áll, mely a legerőszakosabb elnyomatások daczára az evangeliomhoz hű maradt. Schneller lelkész, az egyesület buzgó missionáriusa, annyit gyűjtött, hogy az új ház imatermét be lehetett szentelni, de a többi helyiségek berendezésére még nem futja. A bethlehemi evang. templom építésére 15,000 márka gyűlt össze, de legalább 100,000 márka kell ahhoz, hogy az építést megkezdeni lehessen. A mozlim fanatismusa nőttön nő. A szultán egy rendelete már is tiltja uj evang. templomok és iskolák építését. Mult évben megtörtént, hogy egy, évekkel ezelőtt a keresztyén vallásra áttért, egy keresztyén nővel házasságra lépett mohammedanus, kinek már családja is van, egyszerre csak elfogatott, mint mohammedánus besoroztatott és távoli vidékre helyeztetett, Mesopotamiába vagy Arabiába, hol vagy meghalni, vagy az izlamra viszzatérni fog. Róma. — Tartós deszkák. Rómában a MariaMaggiore-templom ereklyekamrájában a „szent jászol" őriztetik, melyben „az Idvezitő a bethlehemi istállóban feküdt." Pompás, kristálytól körülzárt ereklyetartóban mutogatják az öt darab deszkácskát, mely a világ teremtőjének egykoron nyugvóhelye volt. Mindig karácsony estéjén ünnepélyes körmenettel a főoltárra helyeztetik s közszemlére kitétetik. Amerikai dolgok. Az egyesült államok nagy városaiban a nyári évad alatt, míg a jobbmódú családok kéjutazásokon vannak, a templomok néhány hónapra egyszerűen bezáratnak. Itt ugyan ,az evangyéliom" nem prédikáltatik a szegényeknek. Sajátságos eset az is, hogy midőn legújabban egy new-yorki üzletház hirdetés útján építkezésekre helyet keresett, néhány nap alatt hét templomot ajánlottak neki megvételül. Oly evang. egyházak tulajdonai voltak, melyek előbb szegényebb városrészekben birtak templomokkal, — azonban később abban a reményben, hogy számuk szaporodni fog, előkelőbb városrészekben építették templomaikat. Ha e remények nem teljesülnek, amerikai szokás szerint a templomokat árúba bocsátják. — Luther-társaság. Már a mult évben is többször tettem s most ujolag figyelmeztetem a Luther-társaság tisztelt tagjait : Szíveskedjenek tagdíjaikat nem reám czímezve Pozsonyba, hanem tek. Jákobéi József társulati pénztáros úrnak Budapestre (Deák Ferencz-tér 2. szám) megküldeni. — E figyelmeztetés meg nem tartása sok irka-firkát és időpazarlást okoz. — Felesleges munkához sem időnk, sem kedvünk! Minthogy pedig a lapban csak azon fizetők nevei közöltetnek, kik a pénztáros úr által adatnak át, a hozzánk beküldött .illetékek nyilvános nyugtázása a pénztárba való szállításuk után történhetik, mi ismét költségkímélésből akkorra hagyatik, ha nagyobb összegre emelkedik, vagy több illeték ideküldése nem várható. Szerkesztő. — Helyreigazítás. Lapunk mult száma „v a d h á z a sságok" cz. czikkébe egy értelemzavaró hiba csúszott be — a mennyiben ott ép az ellenkezője áll annak — a mit a czikk irója kifejezni akart. Ugyanis a kérdéses helyen az áll : „. . . meg kellene az egész társadalomnak mozdulnia, a mire pedig ez idő szerint legalább a mi magyar társadalmunkat — képesnek tartjuk." Holott írónak épen az ellenkező a meggyőződése, a mely szerint a magyar társadalmat ilyen megmozdulásra „képesnek nem tartjuk." Farkas G.