Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország

.414 meztetjük az Eötvös-alap tagjaiúl beiratkozott kartársakat alapszabályaink 14 §-ának azon intézkedésére, miszerint az „oly rendes tagok, kik az egy forintnyi tagsági díj befizetését két, egymásután következő évben elmulasztják, jogaikat az Eötvös-alapra nézve elvesztik és a rendes tagok sorából kitöröltetnek. Egyúttal felbivjuk mindazokat, a kik évdíjaikat az 1886-dik és az 1887-dik évre még eddig be nem szolgáltatták volna, ezt legkésőbb az 1888-dik évi január bó 20-dikáig annyival is inkább megtegyék, mivel a rendes tagok sorából a 14 §. értelmében kitörölt egyének régi jogaikat csak oly módon szerezhetik vissza az Eötvös-alapra nézve, ha újból való beiratkozásuk alkalmával nemcsak a be nem szolgáltatott évdíjakat pótolják, hanem még az örökös tagsági dijnak azaz a 20 forintnyi összegnek egy negyedrészét is lefizetik. Saját érdekeiknek megvédése és a pénztári könyvek hibátlan vezethetése czéljából pedig felkérjük ezennel az Eötvösalap rendes tagjait a következőkre : 1) A gyiijtőivekre illetőleg postautalványokra neveiket minél olvashatóbb betűkkel jegyezzék fel és mindig kitegyék tartózkodásuk helyének utolsó postahelyét is 2) Azon tagok, akik időközben nevüket avagy lakásukat változtatják, ezekről az Eötvös-alap elnökségét értesíteni el ne mulaszszák 3) Halálozás esetén a rendes tagok özvegyei, — illetőleg árváinak gondnokai az Eötvös-alap elnökségét a gyászesetrőt annyival is inkább értesítsék, mivel csak igy intézkedhetünk arról, hogy azon rendes tagok özvegyei és árvái, a kik belépésöktől számítva halálukig 5 izben megszakítás nélkül szolgáltatták be az 1 frtnyi tagsági dijat, a fizető rendes tagok könyvéből a fizetésre többé nem kötelezendő rendes tagok jegyzékébe vétessenek fel. Figyelmeztetéseinket és kérelmünket az illető tagtársak jóindulatába ajánlván, maradtunk kitűnő tisztelettel Budapesten, 1887. deczember 3-án tartott gyűlésünkből az Eötvös-alap gyűjtő és kezelő országos bizottság nevében Péterfy Sándor, s. k. Örley János, s. k. elnök. pénztárnok. Jeny József, s. k. Luttenberger Ágost, s. k. ellenőr titkár. Kl IIP Ét, ®s Németország. A szász tartomány evangelikus egyesületének őszi gyűlésén Halléban, L ü 11 k e superintendens Schkeuditz b ó 1, „az evang. lelkész tudományos tovaképzéséről" előadást tartott, melynek tartalmát következő tételekbe foglalta : „I. A lelkésznek folytonos tudományos mivelődése ugy személyének s hivatalos állásának helyzetére és tekintélyére, mint hivatalbeli kötelességének teljesítésére nézve a legnagyobb jelentőségű s azért feltétlenül szükséges. II. E tovaképzésnek ezé Íj át és mértékét a gyakorlati hivatalviselés szempontja s az ezáltal igénybe vett időre s erőre való tekintet határozza meg. A lelkésztől akadémiai tudományosságot követelni nem lehet, de igen azt, hogy a tudomány iránti érzéket megőrizze és fejlessze, haladjon általában a tudománnyal, annak legfőbb áramlatait és jelenségeit megfigyelje, s ha lehetséges egyes tudományos tárgyakkal tüzetesebben foglalkozzék s mindenekfelett a biblia vallásos és tudományos ismeretébe mind mélyebben belehatoljon. III. A lelkész tudományos tovaképzésének főbb akadályai: 1., bizonyos neme a közönynek és szellemi restségnek, mely némelyeken erőt vesz s ezt fokozza néha az elszigetelt helyzet és indítás hiánya, nem ritkán az élet külső ügyeivel s az anyagiakkal való túlnyomó foglalkozás ; 2., a politikai, szépirodalmi s egyházi napi sajtó termékeinek nagy tömege s olvasásuk szüksége ; 3., némelyeknek nagy megterheltetése ugy hivatalos, mint igazgatási és irodai teendők által ; ez utóbbi kivált oly lelkészekről áll, kik valamely egyházkormányzati, vagy iskola-felügyelői hivatalt viselnek. IV. A tudományos tovaképzés előmozdításának útja és eszközei lennének : 1., mint szükségképi előfeltétel és tudományos törekvésnek erősítése, és pedig: a lelkészi hivatal elfoglalása előtt a tudományos munkába való begyakorlás s a leendő lelkész teljesebb kiképzése czéljából papi szemináriumok és segédlelkészi szolgálat által hivataloskodás alatt az egyeseknek szigorú önfegyelmezésével a közöny s szellemi tespedés le küzdésének czéljából ; 2., a külső akadályoknak lehető eltávolítása a napi sajtóval való foglalkozás elvszerü korlátolásával, az irodai terhektől, igazgatási és külső teendőktől való meneküléssel ; 3., tényleges buzdítás és akalom adás a lelkészi konferencziákban, és szabad tudományos egyesületekben s melyekben az elöljárók termékenyítőleg befolynak és saját példájokkal vezetnek, olvasó körök alakításával. V., Az egész kérdésnek tulajdonképi súlypontja az egyesnek szabályszerű, komoly és szorgalmas munkálkodásán nyugoszik. E tekintetben ajánlandó: az időnek lelkiismeretes kiaknázása, a mindenkori alapigének eredeti szövegben s tudományos segédeszközök felhasználásával való tanulmányozása, a predikácziónak gondos leírása, egyes kiváló tudományos müveknek alapos átdolgozása s egyes irodalmi jelenségeknek nem csakis futólagos áttekintése, saját irott munkák, a tanulmányozásnak berendezése az adott szempontok szerint. VI. Nem kell attól tartani, hogy élénk tudományos törekvés a hivatalos, akár szószéki, akár azonkivüli működésnek károsításával járna ; ellenkezőleg ez amabból folytonos buzdítást és gazdagulást fog méríteui. " Atyámfiai férfiak! Nem szól-e nekünk is a leczke? A német bibliai társulat értekezlete felszólítja Németország ev. keresztyéneit, hogy a biblia terjesztés művét lelkesebben karolják fel. E felszólításra szükség van a britt és külföldi bibliai társulat azon határozata következtében, hogy munkáját Németországban korlátolja a nagyobb szükségben lévő országok érdekében, mi által kényszerítve vannak a németországi biblia-társulatok, hogy a nép azon osztályának, mely eddig a britt társulat által volt ellátva, a bibliák árát lejebb szállítsák; továbbá zsebbeli bibliákat állítsanak ki, mert eddig ilyeneket csakis a britt társulattól szerezhettek be. Gusztáv Ádolf emlékkövénél Lützenben nov. 6-án megtartatott a lützeni csata emlékünnepélye. Közvetlenül az