Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Róma
.415 istentisztelet után, melyen a lützeni egyházmegye évi ünnepélyét tartotta, harangzúgás, dobszó és zene mellett a „svéd kőhöz" vonult ki a közönség. A felékesített emlékkőnél, melynek leleplezése 1837. nov. 6-án történt. Küster lelkész János Jel. 3. része 2. verse : „Vigyázz és erősítsd meg azokat, a kik megmaradtak és kik halandó félben vannak" alapján tartott ünnepi beszédet. A balti tartományokban utóbbi időkben, mióta t. i. az állami iskolák oroszosítása elrendeltetett ; igen sok német nyelvű magán tanintézet keletkezett. Kapustín kurátor legkevésbbé sem vonakodott az ily iskolák alapításához szükséges engedélyeket megadni, mely körülmény sokakban gyanút keltett. A következmények igazolták a gyanút, mert a mint a nagy áldozatokkal felállított intézetek megkezdték működésüket, a fent nevezett gondnok rendeletet adott ki, hogy, igaz egyelőre csak némely, tetszés szerint választott tárgyak orosz nyelven adassanak elő. Természetes, hogy ez csak kezdete a további támadó eljárásnak s attól tartanak, hogyha netalán az intézeteket fentartók azok megszüntetését kimondanák, az esetben kényszeríttetnének azokat továbbra is orosz tannyelvvel megtartani, hogy a baltiak oroszosítása saját magok által vitessék végbe. Anglia. — Nagy feltűnést okozott Spurgeon nak, a hírneves baptista lelkésznek a baptisták közösségéből Oktober 26-án bekövetkezett kiválása. Már több hét óta „Sword and Trowel" czímű havi iratában panaszkodik Spurgeon a hitnek hanyatlására s a baptista és a congregationalistikus lelkészeknek az unitárius nézetekhez való közeledésére. E küzdelemben Spurgeon rövid időn magára maradt s csak némely hangok emelkedtek mellette, a közhangulat ellene volt. Viszszalépésének okáúl azt mondják, hogy nem igyekeztek elég eréllyel fellépni az általa emelt vádakkal sújtott lelkészek és gyülekezetek ellen. Egy levelében kimondja, hogy Urunk Jézus Krisztus elárulásával egyenlő egyesülést keresni az igazság rovására, s hogy azon szomorú jelenség áll előttünk, hogy valóban orthodox keresztyének nyilván közösségben állnának olyanokkal, kik a hitet megtagadják és alig bírják elrejteni megvetésüket a valódi keresztyének iránt. Ily körülmények között, úgymond, inkább rögtön kilép. Azon kérdésre, miért nem alapít új sectát? azt válaszolta, hogy ahhoz egyátalán semmi hajlama sincs. Elég denominaczió van már, úgymond, és ha új alakíttatnék is, a tolvajok és rablók ezeknél ép úgy behatolnának a kert kerítésén át, mint ezt másoknál tették. Ezzel tehát segítve nem volna. S ehhez járúl, hogy egy új szectának alakítása nem is szükséges mindaddig, míg szabad önkormányzattal bíró gyülekezetek vannak. Ezek ép oly könnyen csatlakozhatnak másokhoz, mint védekezketnek a betolakodók ellen. Spurgeon azon reményének kifejezésével végzi, hogy eljő az idő, midőn mindazok, kik a Krisztusban élnek, a szecták által nyújtottnál sokkal tágabb közösségben igazi lélekegységben élhetnek. Ez csak a benső embernek növekedésével és az Üdvözítőhöz való szorosabb ragaszkodással érhető el. A baptista igazságtanúja Spurgeonnak ezen fejtegetéseinél megjegyzi, hogy a drága Spurgeon ama hanyatlást mégis nagyon setét szemüvegen nézi. Róma. — November l-jén hirdette ki a pápa azon decretumot, mely által a bekövetkező kanonizáczióra, illetve beatificatióra „Klaver Péter, Berchmann János, Rodrigvez Alfons, de la Salle János baptista és a ser viták rendjének megalapítóinak fohászaira történt csodák elismertetnek." Azonkívül felolvastatott azon decretum, hogy Nicosia Felix a kapuczinusok világi testvérének boldoggá avatása bizonyosan be fog következni. Allocutiójában a pápa többek között arra utalt, hogy bizonyára nem történik az az isteni gondviselés örök végzése nélkül, hogy épen napjainkban a keresztyén társulatok ily kiváló dicsőséggel ékesíttetnek fel. Olaszország evangelizácziója. „Az olasz evangelizáczió örvendetes haladást mutat, a pápaság hazájában az evangyéliomi mozgalom szép reményekre jogosít s igen biztató jövője van" : ezt mondja dr. Felici Rómából egy előadásában, a melyet a lipcsei ifjúság Gusztáv-Adolf-egyletében tartott. A szónok műveltségénél és neveltetésénél fogva alaposan ismeri a pápaságot, minthogy római származású s neveltetését egy jezsuita-intézetben nyerte. Ott bibliát nem látott s azt nem is olvashatta, mint általában Olaszországban a nép nem s a papság is csak kevéssé ismeri leginkább a szertartási könyvekbe felvett töredékekből. Ezzel is igazolva van páter Curcinak azon mondása, hogy a biblia Olaszországban a legismeretlenebb könyv. Midőn Felici későbben a szentirással megismerkedett, a keresztyén ismeretnek új világossága gyulladt lelkében. Az evangyéiiomnak határozott hivévé lett, a „chiesa libéra" olasz egyháznak tagja. Erről az egyházról szólott felolvasásában is, melyet az angol bibliatársulat által elterjesztett biblia tanulmányozásának gyümölcseként mutatott be. A biblia barátainak, kik a negyvenes években először titokban gyűltek öszsze a bibliának tanulmányozása végett, központja volt a toscanai nagy herczegség, különösen Florencz s később, midőn a nagy befolyású Guicciardini gróf hozzájuk csatlakozott s a főherczeg sem ellenezte, nyilvánosan is felléptek. Hitök annyira növekedett, hogy az el nem maradható nyomorúságot is elviselték, mert a főherczeg későbben elfordult tőlük Guicciardini gróf és barátai pedig menekülni kényszerűitek. Azonban ép e menekülés alkalmúl szolgált Olaszországban elhinteni az evangyéliom magvait, mi különösen Piemontból indúlt ki Olaszország egyetlen tartományából, j melyben vallás és lelkiismereti szabadság uralkodott, s mennek védelmét igénybevették Guicciardini és társai. Ezen I s más apostolok által terjesztve növekedett az evangyéliom Olaszországban annyira, hogy hivei 1864-ben megtarthatták az első zsinatot Bolognában s ott a „chiesa liberá"-t megalakíthatták, melynek jelenleg 40 ezer tagja van. Legnagyobb hasznát látják az elemi iskoláknak, melyeket mindenütt, hová lábukat megvetik, felállítanak s ezeket a róm. papok nem kis boszszúságára a szegényebb osztály gyermekei sokkal szívesebben s tömegesebben látogatják, mint az egyedül üdvözítő anyaszentegyház tanintézeteit. Igy készül Olaszországban a jövő. flËÏItlGL Nyilatkozat. Mi alólirottak, névszerint is, azon állításunkat, hogy tekintetes Havi ár Dániel békésesperességi ügyész úr, Steltzer Frigyes lelkész ellen beadott közkeresetlevélben, „a legsúlyosabb vádakat szándékosan elhallgatta, 4 4 ezennel visszavonjuk, s a megsértett urat megkövetjük. — Kiszácson 1887.
