Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A pestmegyei esperesség iskolakörök tanítóinak értekezletei (Micsinay Páltól)

.405 volna, hamarább — közrebocsátani, ama hivatalos fölhivást, miszerint a még két év előtt szétoszlatott tanítói értekezletek ismét újra tartassanak. — Noha czikkemben a legcsekélyebb mértékben sem hibáztatom, azért a papságot, hogy ezen tanítói értekezletek észrevétlenül megszűntek — sem azt nem hiszem, sőt tagadom, hogy a pestmegyei esperesség tanítóinak egyesülésre való törekvésüket az vezérelné, miszerint a papságot fekete szinben feltüntetni akarják. Hála Istennek, van bennünk papjaink iránt való tiszteletből elég!! És így, ha a tanítói értekezletek megszűntek azért, mert nem volt hivatalos hatáskörük; nem volt hivatalos jellegük, a mely alatt ténykedésüket folytatták volna. A mi pedig egyesegyedül csekélységemet illeti, higyje el Nagy tiszteletű Török lelki atyám uram, hogy tudom én azt is, miszerint protestáns egyházunknak az iskola létföltétele, s Pesten a tót egyházban, a patentalis huzavona alatt kezdett és viselt tanítóságom, és egyházamért szivesen eltűrt testi és lelki sérelmeim élő tanúbizonyságok arra, hogy soh' se vágtam, nem is vágom sem egyházam, sem iskolám alatt a fát — inkább azt ezekért magamon hagyom vágatni, de papjaim iránti tiszteletben is igazán megmondhatom, hogy voltam „primus inter pares." Az is érdekli nagyon tanügyi esperes uramat, hogy hát „egyszer mindenkorra megalapított tantervet és tanrendet is készített az esperesség." Nemde készített? — tehát ez is tény! Pedig megtörtént ez már vagy 6 év előtt és már azótától az iskola falain kivűl is, láthatott volna napvilágot. És e tanterv most is még az, a mely volt, változatlanűl és annélkül, hogy a kifogásolt tananyag-beosztáson — mint azt tanügyi esperes úr is fölszinre hozza — és előírt tananyag-sokaságon változtattak volna, vagy a tanterv kivihetőségének nehézségét azzal segítettek volna könnyíteni, hogy kiadtak volna a „mi viszonyainkhoz alkalmazott tanterv alapján" készített olvasókönyvet — a mint ez esperességünknek szándékában is volt, — a mely könyv tartalmazta volna könnyű olvasmányokban ama tananyag velejét, a melyet tantervünk az illető iskolák számára előír. Erre pedig esperességünk nemcsak jogosult, de képes is lett volna; mert én is hiszem, — ha tanügyi esperes urunk is hiszi — „miszerint ez esperességnek 26. egyház papja között van annyi szakértő embere mint egy iskolakör 5 — 6, vagy ha szabad hozzá tennem a békés-csabai egyház tanítója között. Pedig tantervünk jóval hamarább jelent meg, mint a békés-csabai NémethLinder-féle magyar olvasókönyv. Igy cselekszi ezt államunk is, ha kiád tantervet, kiád tanterv szerint való tankönyveket is. Igaz, megvallom, a tanterv egy tanítóval biró hat osztályú iskolának való; mert azt hordja homlokzatán, amint azt majd az igen tisztelt olvasók — ha majd e lap hasábjain megjelen — fogják látni s így e tanterv tanügyi esperes úr szerint korlátolt valami; mert csak egy tanítóval biró 6 osztályú iskolának való. Miért küldetett tehát e tanterv több tanítóval biró iskolának is? „ha nem kötelező," teszem azt czeglédi mintaszerű iskolába és Kis-Kőrös, Vadkert, Duna-Egyháza, Aszód, több tanítókkal biró iskoláiba is ; miért tétetik a nagytiszteletű körlelkész uraknak, sőt helyi lelkész uraknak is kötelességévé, hogy őrködjenek vájjon minden iskola ezen tanterv szerint tanít-e, ha a tanterv nem kötelező? Szerintem a mit az esperesség — iskolát illetőleg — kiád, minden iskolára kötelező, s így e tanterv is. Én kölönben ettől eltekintve, magaménak és iskolámra nézve kötelezőnek vallottam is, meg vallom is; iránta való érdekeltségemet azzal is bizonyíthatom, hogy vele örömest foglalkozom, s minden áron azon törekszem, hogy az érvényesíttessék, a miért is szerinte, tantárgyaimat is a mennyire annyira kidolgoztam s iskolámban való tanításomat szerinte intézem, s tudok is hála Istennek könnyíteni és változtatni is a dolgon. Ebből tehát arról is meggyőződhet, nagytiszteletű atyasága, hogy tudom azt is, hogy a „változandó megváltoztatásának alkotmányos módja is mi," ha azt éppen nem is ott keresem, a hol annak esetleg meg kellene — figyelmeztetésemen kivül is történni; tudom azt is, hogy örökké való egyedül az Istenség, és ha czikkemben így fejeztem ki magam — „ egy szer - mindenkorra " azzal korántsem akartam érteni, örökké valót, hanem az inkább azon szokásos kifejezésekhez tartozik talán, melyet az irály tanban metaphorikus kifejezéseknek szokás nevezni. Ez az én szerény véleményem — akár mindjárt erős vagy gyönge oldalomra is vall. Érdekli tanügyi esperes urat még az is, hogy az espresség „kézi tankönyveket is kiszemeli; aj án Íj a, i s k o 1 á kb a val ó behozatalukat szigorúan elrendeli és ezek szerint való tanítást meghagyj a." Nemde ez is így van? Ez is tény ! És hogy ezt is megírtam czikkemben, azzal gondolom nem akartam remonstrálni, sem esperességem, sem kerületem, sem pedig Németk-Linder-féle magyar olvasókönyv ellen; sem rosz akaratból, sem tévedésből, sem téves informáczióból ! Én úgy esperességemnek, mint kerületnek is, minden határozatait és intézkedéseit is — nem azért tartom tiszteletben, hogy azok egyházunk autonómiáját nem sértik, mert ebbe nincs beleszólásom — hanem azért, hogy nekem Krisztus Jézusom szőllője alsóbb rendű munkásának, felsőbbségemnek engedelmeskednem kell ! A kerület által pálya-díjjal érdemesített olvasókönyvet, a mely vallásos tartalmánál fogva személyemet inkább kielégíti, czikkemben nem is említettem ; noha az esperességünk által kiadott tantervnek meg nem felelhet ; — megnem felelhet pedig azért, mert 6 osztályú iskolából csak — kiszakítólag III-dik és IV-dik osztályoknak szánt olvasókönyvvel nem lehet elérni ama tan folytonosságot, a minőt a mi esperességi tantervünk lépcsőzetes menetében, osztályonként igényel és minthogy az talán még sem lehet, hogy a tanterv módosíttassék a könyv szerint, — miután még eddig a könyv készíttetett bizonyos tanterv szerint, — ám lásson tehát nagytiszteletű tanügyi esperes urunk hozzá, hogy a „változtatandó megváltoztatá-