Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A pestmegyei esperesség iskolakörök tanítóinak értekezletei (Micsinay Páltól)

.404 A pestmegyei esperességi igkolakörok tanítóinak értekezletei. Ily czimű, e lap 43-ik számában megjelent szerény czikkem abban a szép érdemben részesült, hogy tanügyi esperesünk, nagyt. Török József úr ugyanis e lap 46-ik számában hozzászólt. — Szivesen vettem, de többi ügytársaim is a tanügyi esperes úrnak ez őszinteséggel határos hozzászólását, amennyiben a dolog érdeméhez többet mondott, mint az én szerénységem elmondott s többet hoz fel a felszínre, mintsem én mertem volt fölhozni. Úgy hiszem, hogy az ügy, a melyről én még eléggé tartózkodólag vettem bátorságot a nyilvánosság előtt megszólalni, ama ügy, a mely eddig észrevétlenül, mostoha szülöttként élősködött, megérdemli, hogy róla a nagyobb tárgy és szakismerettel biró egyének is egész nyíltsággal necsak szóljanak, de őszinte határozottsággal intézkedjenek és igazán érdeklődjenek is. Hogy én, az Úrnak szerény munkása, nagytiszt. Török úrnak minden megtisztelő czélzásait félre téve, ez ügyben megszólalni mertem, tettem azt tisztán az ügyért, azon ügyért, a mely hangosan panaszolja az iránta való közönyt és érdektelenséget; tettem ezt azért, hogy a czikkemben érintett vegetálás alatt már úgy is vonaglott tanitói értekezletekre felköltsem nagytiszt. Esperesünk becses figyelmét és fölhívjam az ezeknek romjain fölépítendő és még két év előtt tervezetbe vett tanítói-egyesület minél előbb való alkotására. És ha megszólaltam, szólottam anélkül, hogy roszakaratú indulat kisért volna, akár esperességem, akár kerületem iránt is; miről reménylem szerény czikkem szelid irálymodora is eléggé megnyugtatólag tanúskodik. A mi különösen érdekelte tanügyi esperes urat, az e következő: „Hogy a tanitói értekezletek a pestmegyei esperessé g ben— a tanítóság hibáin kivül, — feleslegessé lettek illetőleg megszűntek azon okokból, mert, a nagytiszteletű Esperesség kiadott még 6 év előtt „egyszer mindenkorra minden elemi iskoláját kötelező tantervet; kiszemeli a kézi tankönyveket, azokat ajánlja; iskolába való behozatalukat szigorúan elrendeli s az ezek szerint való tanítást meghagyja. Ezt azután ő Nagytiszteletűsége saját nézetéből eredő itészetének bonczoló kése alá veszi; czikkemben előforduló, de a dolog lényegéhez nem is annyira tartozó egy-két kifejezést, mint a szőrszálat hasogatja; czikkemet téves állításokon alapulónak deklarálja s felette ekképen dönt : S ha így a megokolások nem állanak, azt hiszemj összedőlt az is, amit megokolni akartunk velők. Összedőlt a tanitó úr azon állítása, hogy az iskolakörök tanítóinak értekezletei a pestme-* gyei esperességben — a tanítóság hibáin kivül — fel.eslegessé lettek" s végre ily ijesztő hangokban fakad ki : Sa mely tanitó a> kerület intézkedése ellen remonstrál az a legjobb esetben nem tudja, mit cselekszik!? Nem roszakarat, hanem téves informáczió alapján beszámíthatlan, de esetleg mégis vészes tévedés biz ez? Ezek előre bocsátásával legyen szabad ő Nagytiszteletűsége állításaihoz, egész tisztelettel és illedelemniel hozzászólni. Azt mondja ő Nagytiszteletűsége nem szólnék „ha téves állításokkal nem találkoznám benne." Nem értem, hogy lehet ezt állítani oly czikkről, a mely csupán megtörtént tények elősorolása? Hogy pedig czikkem csak megtörtént tényekkel foglalkozik, azt Nagytiszteletű tanügyi esperes, úr is elismeri. Lehet, hogy czikkem a megtörtént tények egyes mozzanatait körülíró és illusztráló irómodoromban előjöhetnek nem igen szabatos kifejezések a minőket sokszor a szokásos beszédmód szabadon ejtet az irályban és ilyenek, megengedem , előfordúlhatnak szerény czikkemben is, melyek azonban a tárgy lényegén nem változtatnak, sem a megtörtént ténynek igazságát nem dönthetik meg, mint például, hogy a pesti esperesség tanítói értekezletei a tanítóság hibáin kivűl feleslegesekké lettek, illetőleg megszűntek ; ennek igazsága annál inkább is nem megdönthető, mert azt tanügyi esperes úr is elismeri, hogy csakugyan „megszűntek" és hogy „a tanítóság hibáin kivűl," ez is megdönthetlen, mert az a tanítóság még most is megvan, még most is kész és képes összegyülekezni ; de mire ? minek? ha egyéb hatásköre nincs, mint magántársalgás, mint önművelődés, mint együttes evés és ivás; a miért pedig kár lenne mai napság csak máshová fáradni, nem pedig még költekezni is, s annál furcsábban nézne ez ki, ha mindezt hivatalból való rendeletnél fogva kellene megtenni. Továbbá azt mondja, hogy azon sok szép és jeles dolgok, miket czikkem a tanitók értekezleteiről fölsorol csakugyan mind megvoltak-e és ho

g y megvoltak-e oly tanitói értekezleti körben is, mely talán soha sem létezett, mint a pilisi?? Ezekről gondolom tanügyi esperes úrnak biztosabb tudomása lehet, mint a czikk írójának és ha fentjelzett és kétség kérdése alá helyezett szavai szerint csakugyan nem lenne arról tudomása, vagy ha azon körülmény való, hogy pilisi kör vagy tanítói értekezlet soha sem létezett volna, ez csak azon felsőbb közönyre és érdektelenségre vallana, a mely miatt sokszor a leghasznosabb intézmények is és igy a pestmegyei esperességben létező iskolai körök tanítóinak értekezletei is — „a tanítóság hibáin kivül" feleslegessé lettek, sőt megszűntek. Sőt tanügyi esperes urunk kétség kérdése alá helyezett szavaiból azt is lehet kiérteni, miszerint a kérdéses iskolai körök tanítói értekezleteivel nem is igen törődtek, mert különben már két év ótátul, a mint ezen értekezletek köztudomás szerint megszűntek, kell vala, hogy róluk a tanügyi esperes úr intézkedjék, miután sem tavaly, sem ez idén, nemcsak egy iskolai körben, de egyben sem tartatott tanítói értekezlet s így jó lett