Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Beköszöntő
Ötödik évfolyam. 1. szám. Pozsony, 1887. évi január 1. EYANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár : Egész evre . tí írt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 „ 50 „ Egv szám ára: 12 kr. o. é. /V\EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkeaztö- a kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. az. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZK? FERENCZ. L Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom : Felhívás az előfizetésre. — Beköszöntő! — Theologiai közlönyt! I. (Jeszenszky.) — Eszme Gyula ) — Apróságok. — Belföld — Külföld. — Vegyesek. érzelem ; tudás — hit. (Dr. Moravcsik Felhívás az előfizetésre! Lapunk ötödik évfolyamára az előfizetés, esetleg megrendelés mielőbbi beküldését, valamint a hátralékok tisztázását kérem. Előfizetési ár : egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre lfrt oO kr. Minden a lapot illető küldeményt Pozsonyba, Konventutcza 6. szám akár a szerkesztő nevére, akár a lap szerkesztő-kiadóhivatalára szíveskedjenek czímezni. Szerkesztő Beköszöntő A véghetetlen írgalmú Isten, — menyei atyánk megsegítő kegyelmébe, testvéreink buzgó szellemi s anyagi pórtfogásába bízva indulunk ötödik évi pályafutásunkra. Urunk idvezitőnk s evangyéliomi anyaszentegyházának szolgálatában állottunk a múltban; kívánunk állani továbbra is. // Őszintén be kell vallanunk, hogy a mult sokkal inkább kimutatta erőtlenségünket, semhogy dicsekedhetnénk. — Igaz jóakaratunk, komoly törekvésünk tudata egvedüli vig-aszunk. ~ «/ o Ez újév küszöbén is, elégtelenségünk érzetében Te Hozzád megyünk Krisztusunk, kinél az örök élet beszéde vagyon. — Tőled jön a bölcseség és erő. — Áraszd el szellemed kegyelmével a mi lelkeinket, — hogy a mint Te nekünk, érettünk éltél és meghaltál, úgy mi is a Tieid legyünk mind életünkben, mind halálunkban. — Ha aluszunk, ébreszsz fel; ingadozunk, erősíts; csüggedünk, bátoríts; de mindenek felett adj bizonyosságot a hitben, állandóságot a hitből folyó szeretet munkájában Nevednek dicsőségére, nagy áron vásárolt anyaszentegyházad felvirágoztatására , mindnyájunk üdvére ! Mert sok, nagyon sok teendő vár reánk : az Ur nélkül mit sem tehetünk. Fontos és szükséges munkát indított meg a mult, melynek előbbre vitele mindnyájunk buzgó közreműködését igényli. Hitünknek forrása, életünknek szabálya: Istennek s z e n t i g éj e. — A művelt keresztyén világban alig van oly szerencsétlen nemzet, melyhez édesen, lelkét nemesitőleg ne szólana az írás ; — a legkiválóbb kultúrnépek pedig büszkén mutatnak szellemi életöknek e forrására; kincses házára. Nekünk magyar protestánsoknak is forrón kell kívánnunk, hogy műveltségünk haladásával, nyelvünk s irodalmunk fejlődésével háttérbe szorult, avait köntöse miatt lenézett szent könyvünk visszahelyeztessék méltóságába. — Óh boldog a nép, mely szellemének kincstárát, nyelvének kincstárául birja. — Üdv és hála a férfiaknak, kik bele fogtak a nagy munkába, hogy évszázak mulasztását helyreüssék. — A választottaké a munka, melynek gyümölcsét mi élvezzük; háláljuk meg buzgó pártolással. Megszólaltak a középkor dicsőitői; csinálják a történelmet, hogy a XIX. évszáz gyermekét meghódítsák a sötétségnek s újra rabigába verjék a lelkiismeretet. — Tudjuk, hogy ez nem sikerűi; de nem nagy dicsőségünkre szolgál már maga a kisérlet is. Ha csak pillanatra is diadalt aratnának, örök gyalázat szálna a nemzedékre, mely azt megengedé. Róma szellemével szemben állítsuk az evangyéliomnak hitünkben élő szellemét; áltudományukkal szemben az igaz tudományt. Ismerjük s ismertessük meg az igazságot, ez felszabadít. — Nagyon jól tudom, sokszor hallottam : hazánkban kedvezőtlen az arány s ők hatalmasak, mi gyengék; ők gazdagok, mi szegények. Ez nem zavar, de igen az, hogy ők lázasan tevékenyek, mi végzetesen tétlenek; ők tömör hadrendben állanak velünk szemben, mi benső czivódásban emésztjük fel legdrágább erőnket. — Ápoljuk az igaz tudományosságot a magyar protestáns irodalmi tudományos