Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Értekezlet a középiskolák tárgyában

28 kezdjük a helyzet javítását. És erre nem kell országos intézkede's, se törvény, ezt minden józan neveló' megteheti a maga körében ; de tegye is mielébb. — Készítsük elő a gyermeket és ifjút a házas életre! A nevelés tetőpontja, koronája legyen ez előkészítés. — Minden életpályára vannak előkészítő módszerek, tanmenetek — sa legfontosabb legéletbevágóbb pályára a házasélet pályájára — a sok tudomány miatt — nem érünk rá az ifjúságot elkészíteni ! — Ezt kisértsük meg, — és a játék nyerve lesz ! Farkas Gejza. Értekozlet a középiskolák tárgyában, A közokt. miniszter elnöklete alatt jan. 11-én bizalmas értekezlet tartatott, melyen részt vettek Berzeviczy Albert államtitkár, Klamarik János min. osztálytanácsos, Fínáczy Ernő központi szolgálatra berendelt középisk. tanár, Lutter Nándor k. főigazgató, Sztoczek József, Heinrich Gusztáv, Eötvös Loránd és P. Therwrewk Emil főiskolai tanárok. Az értekezlet lefolyásáról az „Egyetértés" következő tudósítást hoz: „Az értekezlet a miniszter megnyitó beszéde értelmében nem szorítkozott a tanterv megbeszélésére, hanem kiterjeszkedett mindama tényezőkre, melyek gimnaziális oktatásunk részben való eredménytelenségére befolynak. A tantervre nézve két kifogás tétetett. Az első vonatkozik a magyar nyelv tervére, mely az irodalom történetének oktatását a VIII. osztályra szorítja, a mi az oktatás e fontos tárgyát eleve sikertelenségre kárhoztatja. Egyhangúlag ama követelmény hangoztatott, hogy az irodalomtörténetet ugy mint a reáliskolákban, a két legfelső osztályban tanítsák, a mi a tanterv minden lényeges változtatása nélkül történhetik. A második kifogás a földrajz terve ellen irányult. E tanitás anyagának elosztása az alsóbb osztályokban czélszerütlen s a tanuló felfogását meghaladja. A politikai földrajzban előkészitő tanitás szükséges. Mindkét javaslatot a miniszter helyeselte. A német nyelv tanításáról általánosan elismerték, hogy sürgős reformra szorul. E tanitás gyakorlati iránya az eddiginél sokkal nagyobb mértékben hangsúlyozandó. A német nyelv tanításának formai oldala egészen mellőzendő, s fősuly a nyelvnek írásban és szóban való gyakorlati elsajátítására teendő. Azért a klasszikai művek helyébe nyelvileg s tartalmilag könnyebb s már tartalmuknál fogva vonzó olvasmányok teendők, egyszersmind a német nyelv lehetőleg a tanitás nyelve is legyen. A földrajz tanitás is sikertelen, de remélhető, hogy a fent emiitett javaslat a bajon segíteni fog. Kívánatos volna, hogy a politikai földrajz a hetedik osztályban a latin rovására egy órával többet kapjon. Energikusan tiltakozott az értekezlet az eddigi utasítások ama pontja ellen, mely szerint a latin elemi tanításban az induktív tanitási mód iratik elő, mert ez csak az anyanyelv tanításában kívánatos. A tanitás eredménytelenségének általános okát a tanárok sajnálatos lanyhaságában s elnézésében találták, kik olyan tanulókat is átbocsátanak, kik az osztály penzumát el nem sajátitották. Csak ebből magyarázható, hogy a felső osztályokban is vannak tanulók, kik a latin és német nyelv elemeit sem tanulták meg. Legkevesebbet vétkeznek ez irányban a mathematikusok, minek következménye, hogy az érettségi vizsgálatoknál e tárgy méltányos követeléseknek leginkább felel meg. Ama kívánság hangoztatott, hogy a kormány főkép az igazgatók utján, kiknek hatalmi köre ez irányban tágítandó, oda hasson, hogy az osztályvizsgálatokon nagyobb szigorúsággal járjanak el. Főleg a felekezeti iskoláknak gyakorlata esik kifogás alá. A bajok egyik főoka itt az, hogy a legtöbb protestáns iskoláknál még ma is fennáll az az intézmény, hogy a tanárok jövedelmük egy részét a tandijakból nyerik, minek folytán törekvésük (mely sok esetben bizonyára egészen öntudatlan) oda irányul, hogy a tanulókat elnézés által az intézethez vonzzák. Erre vonatkozólag azt a kívánságot hangoztatták, hogy a kormány a felekezeteknél oda hasson, kogy a tanároknak a tandijakban való részessége a fizetés méltányos emelésével váltassék meg. Végül hangsúlyozták, hogy a követelések a tanári vizsgálatoknál, főkép a nyelveknél s első sorban a klasszikai nyelveknél szigorúbbakká tétessenek. Mindenekelőtt a kolozsvári egyetem gyakorlata ez értelemben módosítandó. A mi a földrajzot illeti, kívánatosnak mondatott, hogy e tárgynak a történettel való kapcsolata újra helyreállittassék, mert a két tárgynak egy tanár által való tanítása az oktatás érdekében szükséges. Végül utalás történt arra, hogy az összehasonlító magyarnyelv-tudomány mint a magyar szakvizsgálat tárgya egészen megokolatlan, s azért a magyar alak- s mondattannal helyettesítendő. " A középiskolai tanterv körül már annyira megszoktuk a változtatásokat, hogy ezen legújabb törekvés fel sem tűnnék, ha a tisztelt értekezlet jónak nem tartja vala egyet ütni a protestáns felekezeti iskolákon. Ne csodálkozzék rajta a középiskolai nevelésügyünket vezető államkormány legkevesebbet sem, ha mi felekezetek kimondjuk, hogy tökéletesen meguntuk az örökös experimentatiót és szívvel lélekkel megállapodott középiskolai rendtartás és tanrend után óhajtozunk. Különben pedig nagyon sajátságosnak találjuk, hogy ujolag merő általánosságban a protestáns felekezeti iskolák állíttatnak oda bűnbakokul. Nem veszsziik igénybe a tisztelt értekezletnek azon kegyes kijelentését sem, hogy a tanulóknak a tanárok engedékenységével az intézetekhez való vonzása „öntudatlan", mert hát ez mentségnek nem mentség, hanem tanárainknak kiadott szegénységi bizonyítvány , melyet ezennel tiszteletteljesen visszaszolgáltatunk. Az államkormány részéről felekezeti iskoláinkon főigazgatók, kormánybiztosok által oly felügyelet gya-