Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A chorál-közbenjátékról (Nagy Lajostól)
.302 Az iparos ifjúság megszakított minden közösséget a vallással, az iparos gazdák pedig — a feletti bosszúságokban, hogy a törvény segédkezet akar nekik nyújtani tanonczaik tanításával — a legnagyobb idegenkedéssel fogadnak minden, tanonczaik vallásoktatására vonatkozó törekvést. Van ugyan a törvénynek egy vallást érintő kikezdése, a melyet mindenki épülésére — s annak kitüntetésére — mennyire szivén fekszik a földm. ipar, keresk. ministeriumnak iparosaink vallásoktatása, ime ezennel ideigtatunk. „A mennyiben a hitfelekezetek a tanonczok vallásoktatásáról gondoskodnak : a fentebbi órákon felül vasárnaponként egy óra vallásoktatásra fordítható. Ez magyarán mondva annyi, mint „nesze semmi, fogd meg jól!" Mert hogy a „fordítható" korántsem azt jelenti — hogy „fordítandó, 4 4 ezt mindenki könynyen belátja. Ezenfelül, az első pillanatra szembeötlő az ellenmondás, a melyet e szakasz magában foglal. „A mennyiben a hitfelekezetek." .... Törvény értelmében a vallástelekezetek minden vallás oktatásról tartoznak gondoskodni, tehát az iparos tanonczok oktatásáról is. Már most mikép felelhetnek meg a hitfelekezetek törvényszabta kötelességöknek, ha a másik félre a törvény nem ép oly mértékben kötelező? Elesik a tanító szüksége — ha tanítvány nincsen. S van az ipartörvénynek még egy, vallást érdeklő s annak érdekeit mélyen sértő intézkedése, s ez az, hogy az ipar hatóságnak szabad kezet ad az oktatási idő meghatározására : váljon az délelőtt, vagy az esti órákban történjék-e, semmi külömbséget nem tévén a vasárnap és hétköznapok között. S így történik, hogy a tanidot az iparhatóság bölcsesége vasárnap d. e. 9—12 órára tűzi ki, épen akkor t. i., mikor a délelőtti isteni tisztelet tartatik. Mi más ez, mint a vasárnap megszentségtelenítése törvényes alapon ? ! Eddig legalább a lehetősége volt meg annak, hogy a tanoncz, mestere kegyelméből, néha napján elment a templomba 5 volt olyan mester is a ki vasárnapról vasárnapra a templomba parancsolta egész háza népét — tanonczait is ; most, még ennek a lehetősége is megszűnt. A tanonczra nézve a templom megszűnt létezni ! Ha hazánk iparos viszonyairól kellő tájékozottsággal nem bírnánk, alapos kétségeink merülnének fel arra nézve, hogy az ily tisztelt hatóságok keresztények-e ? Az ilyen egyrészt felette laza, másrészt pedig az erkölcsre határozottan hátrányos eljárás által a kormány észrevétlenül egy lejtőre lépett, mely lépésének következései kiszámíthatlanok. Ha az a czél lebegett a magas kormány előtt, hogy tudomány által nevelje az iparos osztály jóllétét — ezt csak helyeselni tudjuk, most „elvész a nép, mely tudomány nélkül való" ; de tévedett akkor, mikor a vallást, mint tényezőt, számba venni, vagy kifeledte — vagy kicsinyelte. A vallás nélküli műveltség fél műveltség — sa legjobb út a socialismus és nihilismus felé!... Hogy a törvénynek ebbeli ^hiányait némikép eltakarja — gondoskodik a minister egy, az iparos tanonczok oktatására vonatkozó utasításban arról, hogy az iparosok közt kívánatos jó tulajdonságokat, u. m. munka szeretetet, pontosságot, becsületességet, mértékletességet, takarékosságot, erkölcsi tisztaságot (tán még ezt is,) a törvények iránti engedelmességet, hazaszeretetet, békés indulatot, megelégedést stb. olvasmányok utján fejleszteni kell. De valljon képes-e mindezen erényeket bármi más is jobban előmozditani, mint a vallás ? S létezhetnek-e mindezek Istennek félelme nélkül ? ! Ebből azonban az is látszik, hogy a törvénynek nem lehetett czélzata sem a vallásoktatás eltörlése, sem a vasárnap megszentségtelenítése, hisz maga a törvény egészen világosan intézkedik az iránt, hogy a tanonczok részt vehessenek az ist. tiszteletben. Ugvanis az idézett törv. czikk. 62. §. ezt mondja : az iparos köteles . . . b) időt engedni és felügyelni arra, hogy a tanoncz vallása ünnepnapjain az ist. tiszteletet látogassa. . . . Ha jól vagyunk értesülve, némely iparhatóság épen a törvény szellemében vélt cselekedni akkor, midőn az iparos tanonczok vallásoktatásának kötelező voltát kimondta. Ez azonban csak ritka kivétel s az általános szükséghez képest kevés. Ismerjük azon nehézségeket, melyekbe az ipartörvénynek a tanonczoktatásra vonatkozó intézkedése ütközik, de biztosítjuk, hogy egy a vallásoktatásra vonatkozó intezkedés legkevesebb ellentállásra találna, s ha a kormány nem rettent vissza egyéb nehézségektől — itt épen nem lenne mitől tartania ! Intézkedjék továbbá arra nézve, hogv az ipar hatóságok a törvény nyel vissza ne éljenek s a tanidőt ne tűzhessék ki a vasárnapi délelőttre, sokkal alkalmasabb lévén amúgy is a vasárnap délesti idő. S a mennyiben iparos ifjúságunk vallásos oktatása, egyházunk életébe s létfeltételeibe mélyen belenyúló kérdés : vegye a kezdeményezést egyetemes egyházunk kezébe, s már csak a szabad vallásgyakorlat biztosításának czéljából is nyújtson be a törvényhozáshoz egy memorandumot a fentebb kifejtett anomaliák megszüntetése végett. Meg vagyunk győződve, hogy e lépésnek meglesz a kívánt sikere. ! Farkas Gejza. A choráUkozb^iijátékréL 1) i. (Vonatkozólag Frühwirth Samu 2) tanító úrnak a 19 számban megjelent czikkére.) Frühwirth Samu úrnak a közbenjátékot megtámadó s ennek kiküszöbölését czélzó czikkére vonat}) Jóllehet e czikkben foglalt személyeskedéseket sajnálom, és tartalmilag is sok tekintetben eltéró' véleménynyel birok, mégis az ügy érdekében közlöm. Szerk. -) Czikkem folyamán csak az F. S. betűket használandom.
