Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A tisza ág. hitv. ev. egyházkerület közgyűlése (B. Gy.)

.279 A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület közgyűlése ez évben Miskolczon tartatott meg augusztus 9—11. nap­jain. A miskolczi egyház mint gazda szivesen látta s „ma­gyar vendégszeretettel" fogadta becses vendégeit. Jelen voltak az egyházmegyék és gymnasiumok kép­viseletében mintegy 125-en. Legnagyobb számban kép­viseltette magát a hegyaljai esperességen kiviil a gömöri és VI sz. kir. városi egyházmegye. Előzetesen augusztus 8-án d. u. 3 órától 8-ig Csen­gey István eperjesi theol. tanár tett vizsgát az ó-testa­mentomi históriai szakból, főt. Czékus István püspök mint elnök, Linberger István kézsmárki lelkész és Hörk Jó,zsef eperjesi theol. dekán mint vizsgáló biz­tosok előtt, Megtartatván a vizsgálat Csengey Gusztáv már előlegesen beadott írásbeli dolgozatai és szóbeli fele­letei alapján a fent nevezett szakra „dicséretes" osztály­zattal képesíttetett s theol. tanárnak nyilváníttatott. Augusztus 9-én d. u. 1j 2'í-tői a kerületi tanári érte­kezlet tartatott meg. Augusztus 9-én d. u. 5 órakor oífertoriummal egybe­kötött gyámintézeti istentisztelet volt Törköly János g.-panyiti lelkész hatásos szónoklatával. Ezen istentiszte­leten az egyházkerületi gyűlés küldöttségein kivűl Miskolcz város minden felekezeti egyháza és testülete képviseltette magát. Kiváló jelét adták itt annak — mint már több alkalommal — hogy itt egyház és egyháztestület között békés egyetértés és szeretet uralkodik. Egy czél felé haladnak — bár külömböző irányban ; tisztelik, sőt nágyra becsülik egymásnak meggyőződéseit, nem türelmet­lenkednek, de elősegítik — legalább közvetve — az egy­séges czél felé való szakadatlan törekvést. Az offertoriumba begyűlt összeg 134 frt 94 krt tesz ki. Ugyanezen napon 6 órától egyházkerületi előértekezlet tartatott az egyház dísztermében. Augusztus 10-én 7 órától a kerületi elnökség az es­perességek és miskolczi egyház tisztelgéseit fogadta. 9 órakor a templomban vette kezdetét a gyűlés Farbaky József ker. főjegyző seép és lelkes imájává 1. Nagymélt. Péchy Tamás ker. világi elnök üdvö­zölvén a nagy számban megjelent képviselőket, a gyűlést emelkedett s lelkesült beszéd kíséretében megnyitja. Be­szédjében ^előadja, hogy először van alkalma felügyelősége alatt Miskolczon tartani a kerületi közgyűlést. Tizenhárom éve, úgymond, hogy Miskolczon tartá a kerület közgyűlését, s az akkor hozott határozatok a nagy-rőczei magyar nemzet­ellenes iskolára vonatkozólag — élénk emlékezetében ma­radtak minden jelen voltaknak. A protestánsok nem szűn­nek meg előre haladni a művelődés és a tudományok terén. Iskoláik mindig jó hírben állottak s virágzásnak örvendtek. Most is törhetlen erélylyel és áldozatkészséggel akarja rendezni iskoláit a kor követelményeinek megfelelőieg. Hiszi, hogy ezt el is fogja érni az egyház, mert a hol a lelkesültség és törekvés megvan : ott a győzelem is biz­tosra vehető. Kiemeli az vijabban alakúit „prot. irodalmi társa­ságot, u mint a mely hatalmas tényező lesz az egyház szellemi életét fejleszteni s azt a kerület, egyházak és egyesek jóindulatú pártfogásába ajánlja. Az egyházak és iskolák ügyeit elintézni gyűltünk egybe — folytatá tovább, sajnos hogy ilyen ügyről is kell szólanunk s tanácskoz­nunk, mely előttünk evangélikusok s közelebbről magyarok előtt nem kedves. És az, a mi árnyat vet, homályt borít egyházi életünkre : a pánszlávizmus. Kerületi felügyelőnek ezen szellemes s vaíóban érdekes megnyitó beszédje a legnagyobb figyelemmel kisértetett. Főt. Czékus István püspök nagyszabású jelen­tése felolvastatván, ebből élénk színben tárult előnkbe az egyházak és iskolák jelenlegi állapota. Ez évben három helyen végzett egyházlátogatást, ú. m. Késmárkon, Ró­kuszon és Lőcsén. A „Baldácsy"-alapítvány ez évben már a végrendelet értelmében osztatott ki. Az egyházkerület­ben a lefolyt évben 167 ezer forint adomány folyt be, építkezésekre pedig 180 ezer forint fordíttatott. Hivatal­beli változások történtek : a hegyaljai esperességben, hol esperes-felügyelővé Radványi István, — a VII bánya­városi esperességben : főesperessé Philippi János és a brassói újonnan alakúit esperességben : főesperessé M o ó r Gyula választtattak meg. A püspök indítvásya folytán a kerület 500 frttal a „prot. irod. társaság' 1 alapító tagjai közé lépett. Kerületi felügyelő indítványára elhatároz­tatott, hogy a királyt Terebesen leendő tartózkodása alkal­mával egy küldöttség üdvözölje. Egyházi elnök indít­ványára határozatba ment, hogy főt. Karsay Sándor dunántúli ev. püspököt 50 éves jubileuma alkalmával üd­vözlő irattal keresi fel s így fejezi ki iránta tanúsított tiszteletét s leghőbb óhajtásait. Ezután egyházi elnök 14 vallási sérelmet jelentett be. melyeket a kath. plébánusok követtek el illetéktelen elkeresztelés által. Világi elnök úgy vélekedik, hogy az állam meg fogja találni az utat és módot, hogy a törvény tiszteletben tartása mellett az egyes egyházak érdeke csorbát ne szenvedjen. Tény az, hogy itt változtatnunk kell. A törvény meghozatott, de az ma is csak a papiroson van. Jónak látná, ha a két prot. egyház együtt tenné meg a szükséges lépéseket az orvoslás iránt, avagy terjesztenék be indokolt vádjaikat, sérelmeiket az országgyűlés elé. « Többen szólaltak fel ez ügyben, tanácsolták a lelké­szeknek, hogy hasonlóképen kereszteljék el a kath. szülők gyermekeit. De e törvényellenesség útján az evangélikusok nem akarják követni a kath. plébánosokat, (itt is mint legkisebb egyház, mi húz­nánk a legrövidebbet) azért a világi elnök indítványa fogadtatott el. Igen érdekes és eleven vitát idézett elő a „pánszláv kérdés. " Két tanító vádoltatott pánszláv üzelmekkel, mind­kettő a kishonti egyházmegyéből. Klementisz Lajos tiszolczi tanítónak választatott meg; Czékus István püspök azonban arról értesült, hogy a nevezett tanító rajongó pánszláv, azért az 1882-ik évi kerületi gyűlés határozatához képest, tőle az esperesség utján „reversalist" (térítvényt) kért. A tanító — féltékenységből-e, vagy saját jóindulatából (elővigyázatból) — kiállította a reversalist, de azt az egyház — semmisnek nyilvánítva — nem adta ki. A püspök elrendelte ennélfogva, hogy az illető kishonti esperesség az egyháztanácsot, — mint mely megtagadta a reversalis kiadását — vegye számadóra, s indítsa meg ellene a vizsgálatot. Az esperesség ezen határozatnak nem tett eleget. Kerületi gyűlés — Szentiványi Árpád kishonti esp. f. felszóllalására, melyben élesen megtámadtatik a kis-

Next

/
Thumbnails
Contents