Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A bács-szerémi esperesség közgyűlése (Bierbrunner Gusztáv)

.280 honti főesperes, mint ki a reá bizott püspöki leiratot nem respectálta — a tiszolczi egyház-tanács eljárása felett roszalását fejezi ki. A következő ügy még érdekesebb vitatkozást idézett. Szalva Károly klenóczi tanító „Domovy Kalendár" czím alatt egy házi naptárt szerkesz­tett, melyben élesen ki kél a magyar haza és nemzet ellen, dicsőíti a pánszláv agitátorokat : Hurbant. JDatnert stb. Czékus püspök erről értesülvén a kishonti esperességet oda utasítja, hogy a fegyelmi eljárást nevezett tanító ellen indítsa meg, de az esperesség itt sem tett semmit. Szent­iványi felügyelő vádolja a főesperest (Czéner Pált), hogy ő e tényeket takargatja s a tanítót pártfogásába veszi, mert hiszen úgy nyilatkozott róla, hogy ,.jó tanító' 1. Ez utóbbi állításában meg is erősíti őt a kishonti főesperes midőn azt feleié : „most is azt állítom, hogy Szalva Károly jó tanító, s nekem mint tanító ellen nem lehet kifogásom, hogy iró — s így más téren is sikerrel működik — az nem tartozik reám." Erre Hörk József eperjesi theol. dékán élesen emel szót a főesperes ellen, s kimutatja, bebizonyítja hogy oly tanító, ki a gyermekeket szívben — lélekben, már zsenge korukban megmételyezi, elrontja, ki a helyett hogy tanítással foglalkoznék, idejét másra — nemzet ellen és kalendáriumok megírására fordítja, ki mint pánszláv agitátor is működik, nem hogy jó tanító volna, de a lehető legrosszabb tanító. Pécny Tamás elnök, nem lát veszedelmet ezekben, tudja és hiszi, hogy ezek forradalmat nem képesek csinálni s a magyar államot megdönteni, de mégis fájdalom hatja át szivét, hogy ilyeneknek kell az egyházban történniök. Gry ülés kimondja rosszalását a főesperes viselete felett, s utasítja, hogy a nevezett tanítót: Szalva Károlyt állásától rögtön függessze fel, mit ha tenni vona­kodnék, ő "ellene is teljes joggal vétessék foganatba a fegyelmi eljárás. Az idő előre haladván — a gyűlés folytatását elnök más napra reggeli 8 órára tűzi ki. B. Gy. (Folyt, következik). A bács-szerémi esperesség közgyűlése. E hó 9.—10.-én tartotta évi rendes közgyűlését a bács-szerémi ág. hitv. evang. esperesség, mely igen látogatott volt. A lelkészek közül csak azok nem jelentek meg, kiket vagy betegség, vagy egyházi teendő tartott otthon, és a világiak is nagy számban gyűltek egybe. A kis-kéri peres ügy és a Stelczer lelkész felett hozott Ítélet nemcsak, hanem az esperesség­nek elintézendő rendes tárgyai is szaporították a közgyűlés közönségét^ Egy pár úri hívünk, kik először jelentek meg a gyűlésen, kitartó érdeklődéssel kisérték a tárgyalásokat egészen a gyűlés bezártáig. Az esp. közgyűlés előtt az esperességi gyámintézet gyűlése tartatott. Ezután az esperességi közgyűlést nyi­totta meg Scultéty Ede, esp. felügyelő üdvözlő beszéddel, melynek folyamán felkérte az egybegyűlt egyházi és világi tagokat, hogy tárgyilagosan és higgadtan vennének részt a tárgyalásban, annál inkább mert egy pár fontos és ko­moly ügy intézendő el. Következett aztán a főesperes évi jelentése, mely sok szép vonásban tüntette fel az egyes egyházak fejlődését és hitbuzgóságát, bevezetésében pedig erélyesen rosszalja ama, nálunk elharapodott sajnos visszásságot, mely szerint ügyes­bajos dolgaink orvoslását [nem az illetékes hatóság útján, hanem a lapokban közölt kifakadások által akarjuk eléwii, mi annál szomorúbb dofog, mert ez által nem csak az el­keseredést szítjuk, hanem egyházunk tekintélyét meghur­czoljuk a nyilvánosság előtt is. A főesperesi jelentés eme része általános helyeslésre talál, és én a magam részéről is hozzáteszem, hogy vajha elvalahára végkép megszűnnék esperességünkben a jelzett anomalia, és helyébe az őszinte testvéri szeretet lépne. A közgyűlés tárgyai közül legtöbb időt vett igénybe a kis-kéri peres-ügy, mely tudvalevőleg abból áll, hogy Koch lelkész nemcsak Istentagadással, hanem úgy ő, mint a kis­kéri tanítók is különféle kötelesség mulasztással voltak vá­dolva. Az ezen ügyre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvek, vád iratok és védekezések felolvasása után a közgyűlés, különösen Sztehló József, glozsáni lelkész és Rohonyi Gyula, esp. ügyész és országgyűlési képviselő remek és tárgyilagos felszólalásai után azon meggyőződést nyerte' hogy az isten­tagadási vád alapján, bizonyító okok hiányában Koch József lelkész ellen közkeresetet megindítani egyáltalában lehetet­len, és így eme vád alól a vádlott teljesen felmenttetett. Konstatálható volt azonban több rendbeli kötelesség mulasz­tás, valamint viszálykodási hajlam, mely okoknál fogva a közgyűlés azon katározatot hozta, hogy Koch lelkész az esp. elnökség által hivatalosan megrovassék és szigorú köte­lesség teljesítésre, valamint csendes és békülékeny életre utasíttassák. Hasonlóképen konstatálható volt az is, hogy a kis­kéri tanítók iskoláikban tiltott testi büntetéseket alkalmaz­tak, és többször dobzódásnak adták át magukat, miért is közgyűlésileg megrovattak és felelősség terhe alatt ille­delmes magaviseletre utasíttattak. Ezen kellemetlen ügy elintézése után szőnyegre került Stelczer Frigyes lelkész két folyamodványa, melyek egyi­kében azt kéri a közgyűléstől, hogy miután a békési tör­vényszék hivatalába való visszahelyezését itéletileg elren­delte, távolítsa el Langhofert, a kiszácsi administratort; a másik folyamodványban pedig azt kívánja, hogy a köz­gyűlés arról intézkedjék, miszerint a kiszácsi papi fizetés egyik fele néki, másik fele az administratornak szolgál­tassák ki. A közgyűlés legjobb akarata mellett ezen kérelmek folytán új intézkedésekbe nem bocsátkozhatott azon egy­szerű oknál fogva, mert a békési esperesség nemcsak Stel­czer lelkész felfüggesztési kérdésében, hanem minfö ezzel összeköttetésben álló más kérdés elintézése végett lett dele­gálva s az esperességnek várni kell, míg a békési egyházi törvényszék ez ügyben hozott ítélete jogérvényre nem emel­kedett. Következett a kiszácsi presbyterium abbeli kérelme, járna közben az esperesség, hogy miután Stelczer lelkész­nek a békési konsistorium ítélete már megküldetett, neki is küldessék meg ezen Ítélet, nehogy az az elleni félebbe­zés lehetőségétől elessék, miután Haviar úr eljárásával nincsen megelégedve, mert vádiratából, úgymond, a leg­súlyosabb vádakat, melyek Stelczer ellen emeltettek, ki­hagyta. A közgyűlés eme kérelemnek sem adhatott helyet, mert nem a kiszácsi egyház a vádló, és így a kedélyek megnyugtatására mást nem tehetett, minthogy a kérdéses folyamodványt a békési esperesség elnökségéhez tegye át.

Next

/
Thumbnails
Contents