Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Gyülekezeti élet

Ötödik évfolyam. 3. szám. Pozsony

, 1887. évi január 15. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre tí írt — k i. félévre .

1 . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. e. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. — Szerkesztő- a kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza ö. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TBSZTTÉNSZK? FERENCZ. ki Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélvegdíi : külön 30 kr. Tartalom : A legnemesebb harcz ! — ,A mi egyházi zenénk. II. (Tolnay József.) dolog. — Belföld — Külföld. — Vegyesek. Egyházi énekünk érdekében. (Frühwirth Samu.) — Ritka A lignemtiti Máté ev. X. 34. Vészharangot nem kongatok, habár reá lehetne nem egy fenyegető veszélyre mutatni; ellenség sem zavarja látó határomat, habár a sötét pontok előtt szemet nem húnyok; de még hadsereget sem kívánok gyűjteni, habár jól esnék lelkemnek, ha egy tapasztalt, bölcs hadvezér parancsnoksága alatt, tömör phallanxban közlegénykép állhatnék : oly harczról akarok néhány szót koczkáztatni, mely folyton folyik a mióta a világ áll és folyni fog, míg gondolkozó fők lesznek, míg a meggyőződés nem hiú ábránd, a jellem nem üres szó. Ily harczot óhajtok, ily harczért eped szivem! Az elvek harcza, viva a szellem fegyvereivel. Mióta Németországban a kulturharcz lezajlott (ha ugyan lezajlott már), azóta nálunk nagyon is erős félelem lepte meg a lelkeket : Csak kulturharcz nem ! Ez kellene még, hogy annyi sok sebből vérző közéletünk bajaihoz még kulturharczot is zudítsunk fejünkre ! Nem elég-e, hogy az egy nemzettestet a politikai pártviszály tépi, szakgatja, hogy az egy hazának fiai között a nyelvi kérdés folytonosan hinti és ápolgatja a viszályt, még a káté is okozzon zenebonát. — Nem, azt megengedni nem szabad. — Jelszavunk : „a hazáért mindent áldozzunk, de a hazát semmiért sem szabad feláldoznunk." Nagy dolgok ezek. — S bizony, bizony a hazáját s nemzetét őszintén, forrón szerető magyar protestáns önkénytelenül megütodötten elhallgat. — Hiszen már elveink hangoztatása, már létjogunk öntudatos, férfias védelmezése, a vallásegyenlőség s teljes szabadság követelése, pezsgőbb szellemi élet nyilvánulása ellentmondással, — hogy ne mondjam határozottan ellenséges indulattal találkozik. — A bölcsek tanácsa a hallgatás. S mi hallgatunk! — A türelmességet, mely evangyéliomi egyházunk alapelveinek okozati folyománya, közönynyé fokozzuk ; a túlbuzgóság vádjának kikerüléseért felhagyunk a buzgósággal ; az úgynevezett békesség okáért törvénybiztosította jogainkról lemondunk, vagy alamizsnafalatért áruba bocsátjuk függetlenségünket, önállóságunkat. — A harcztól való félelemből öngyilkosokká leszünk. — Mért? Mert ez úgy illik a XIX. évszázad felvilágosult gyermekeihez, — kiknek többet ér a mások, még ellenségeiknek is kegyes mosolya, mint az evangyéliomi elvhűség. Hát mi ebben nagy hibát követünk el. Az elvek és eszmék harcza nem nvugoszik azért, mert azok, kiknek az elveket és eszméket képviselniök, érettök helyt állaniok kellene, lemondanak a küzdelemről vagy épen hűtlenül megtagadják őket. Az eszmék és elvek hatalmasabbak az embereknél és emberi intéz vényeknél. — Azok élnek, mi elmulunk; azok hatnak, mi általok hajtatunk; azok folyton vívják az élet-halálharczot még akkor is, ha nincs egyén és név, mely megtestesítse őket. Megtagadásukkal önmagunkat ítéljük el ; elhagyásukkal csak saját kárhozatunkat pecsételjük meg; de sem fönségöket, sem igazságukat, sem életjogosúltságukat nem csorbítottuk. Azok jöttek és vannak, Istentől s a legmagasztosabb eszmék megtestesültségétől a Krisztustól birják az életet és erőt, ki „nem azért jött, hogy békességet bocsásson, hanem fegyvert." E fegyver itt van és küzd. Soha és semmi esetre nem fogja a római katholiczizmus elismerni s elismerhetni sem az állam teljes fennhatóságát saját körében, sem a protestáns egyház létjogát. Nem egyes kor, vagy épen egyes emberek akaratjából folyik ez ellentét; — az elvek határozott ellentéte nyer csak kifejezést a történelmi élet folyamán létesült összeütközésekben. — Egyházunk élete a római katholiczizmusnak halála; ennek diadala az általa gyűlölt eretnekség pusztulása, Hiszszük Schlauch urnák, hogy a középkor az emberiség történelmének fénykora. Hogy ne lenne