Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A mi egyházi zenénk (Tolnay József)

18 az? — Hisz Róma rabigájában nyögött a világ s az emberiség lelkiismerete. — Hiszszük neki, ha el nem mondja, de csak sejteti, hogy a reformáczió a bűnös emberiség, a sötétség fiainak lázadása az erény és örök igazság ellen ; hisz az örök igazság fejedelmét a Krisztust ültette királyi székébe s a helytartónak hátat fordított. Meg vagyunk győződve Rüdigier, volt linczi püspök, valamint a boroszlói elhányt püspök azon nyilatkozatainak igazságáról is, hogy nem azért nem üldözik a protestánsokat, mert türelmesebbek volnának elődeiknél, hanem azért, mert nem áll hatalmukban az eretnekséget tűzzel-vassal irtani. — Igen, ez igaz, mert e nyilatkozat a római katholiczizmus egyedül Idvezitő elvének folyománya, s ez egyháznak eme hű fiai csak tiszteletet érdemelnek azért, hogy nyíltan kimondják, mit a beléjük oltott elvek parancsolólag követelnek. Ok a római katholiczizmus elvének hű képviselői. Ne áltassuk magunkat. Az evangyéliom lelkiismeret-szabadságának elve ellen küzd itt a római katholiczizmusnak emberi s intézvényi, tehát külső tekintélyének elve. Hazánkban nem említve azt, hogy az állam még most is sok tekintetben a „Regnum Marianum", a római katholiczizmus a múltból hagyatékkép hatalmas eszközökkel felruházva, az anyagiakban óriási fölénnyel bír; mely fölényét kivált ujabb időben a „Szt. István"- „Szt. László "-társulatok működésében, az apáczák felügyelete alatt nőnevelő-intézetek alapításában, nemzetünk kulturális érdekeinek bőkezű támogatásában, a jótékonyság nagymérvű gyakorlásában ügyesen fel is használja; s így érdekeinek és elveinek szolgálatában nagy erélylyel folytatja ama harczot, mely elveinek és eszméinek diadalra jutásával fenyeget. E harczban nekünk is, mint elvi ellenfeleknek helyt kell állanunk. Ne biztassuk magunkat azzal, hogy részünkön az igazság ; itt az igazság érvényesítéséről, az evangyéliom magasztos eszméinek valósításáról s így az ezekből folyó tiszta keresztényi életnek megalkotásáról, esetleg ápolásáról kell gondoskodnunk. Elvnek ellenében elv ; eszme ellenében eszme áll ; alkossunk mi az élet ellenében életet. A legnemesebb harcz lesz, ha tiszteletben tartva mindenkinek vallásos meggyőződését úgy magunk, mívelt világiak és papok, kik az egyház élén állanak, mint gyülekezetek és iskolák, a valódi tudomány, a hitbeni szilárdság, minden szépért és jóért lángoló buzgalom mintaképei leszünk. Hitünket istennek tetsző s embertársainknak üdvhozó cselekedetekben fogjuk gyümölcsöztetni. E nemes harcz, jobban mondva nemes verseny mind magunknak, mind szeretett hazánknak és nemzetünknek javára és dicsőségére fog szolgálni. S mint mi áldjuk őseinket, kik az evangyéliomért s a haza szabadságáért készek voltak vérüket áldozni : úgy minket is áldani fognak utódaink, kiknek részére a szellemi szabadság, a valódi tudomány és a jóllét kincsét biztosítottuk. Kevesebb a mi eszközünk, kissebb a mi erőnk; de nem a szám, nem is csupán az anyagi erő, hanem a szellemi és erkölcsi fölény biztosítják a harczra következő diadalt, mely örök s áldott békét hoz. „A ml egyházi zenénk," il. Az egyházi éneknek pedig, a mint már mondottuk, valóságos népdalnak kellene lennie, tehát csak is hangsúlyos, más szóval : ütemes lehetne. Ha meglevő énekeinket nézzük, azt tapasztaljuk, hogy nagy részüknél nemcsak az ütem, de általában a mérték is majdnem egészen hiányzik : és ezzel természetesen a zenei esés és emelkedés, a hangnak hullámzása, szóval : hiányzik a rithmus, mi minden költői műnek, alak tekintetében, egyik főkelléke! Azt, hogy énekeinknek, mint népdaloknak, hangsúlyos mértéküeknek kellene lenniök, több körülmény egyenesen megkívánná. így mindenekelőtt és fölött az a körülmény, hogy maga zenénk is ilyen. Az ének pedig dallam nélkül nem lehet valódi énekké; a dallamnak meg, a mi rendesen a szöveg után jön létre, a tartalommal és így az alakkal is, a legszorosabb megegyezésben, harmóniában kell lennie : úgy, de ha az alkalmas alak hiányzik, hogyan jöhet létre a megegyezés, a harmónia? Azután nem lenne megvetendő körülmény az sem, hogy így sokkal könnyebben megtanulható ; az éneknél pedig ez is számot tesz : mert a nyelv természetének megfelelvén, a nép gyermekségétől fogva az ilyenhez szokván, az emlékezetbe sokkal könnyebben bevésődik. Én legalább ebben látom egyik okát annak, hogy mig népünk, különösen a fiatalja, annyi népdal szöveget tud, addig énekeink szövege körül igen kevésre megy nála a tudottak száma! Vagy talán ennek oka abban rejlenék, hogy a világi dalok irányában jobban érdeklődik? Talán némileg abban is; de, hogy csakis abban, én nem hiszem. Manapság a költői műveknél, t. i. verses költői műveknél, lényeges kelléknek tartják a rímet is, mint a zeneiségnek, a rithmusnak egyik főtényezőjét. Az egyházi éneknél jó, ha meg van ; de én nem tartom okvetetlenül szükségesnek. És pedig azon ok miatt nem tartom annak : mert az énekek nem annyira olvasásra, mint inkább éneklésre szánvák; éneklés közben pedig sem alkalmunk, sem időnk nincs arra, hogy a rímek összecsöngését, a mi különben olvasás közben akkora szerepet játszik, egyik fontos elemét képezvén a költemény rithmusának, arra, mondom, hogy a rímek összecsöngését hallhassuk, sem alkalmunk, sem időnk nincs, mivel mire odáig eljutunk, ha egyébként hallhatnók is, régen elfelejtettük, hogy a megelőző sor hogyan végződött. Ezen ok miatt tehát a rím bátran elmaradhatna; de mivel a megtanulást könnyebbé teszi ; aztán meg, mivel annak segélyével mintegy behizelgi magát nemcsak emlékezetünkbe, hanem fülünkbe is : jó, ha létezik. Az ének nyelvezetének, mint a gyülekezet összessége tulajdonának, magától értődőén, egyszerűnek,