Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A konfirmácziói oktatás (Szabó Béla)

Ötödik évfolyam. 16. szám. Pozsony, 1887. évi április 16-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész evre . tí frt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egv szám ára: 12 kr. o. e. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. s3>á33iE5<& Szerkesztő- a kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutoza ö. az. Felelős szerkesztő s kiadó : TSSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom: A konfirmácziói oktatás. (Szabó Béla.) — Egyházi énekeink kérdéséhez. IV. (Justh Samu István.) —Belföld. — Vegyesek. á Az „Evang. Egyház s Iskola" f. é. febr. 6-iki számában egy lelkész következő kérdést vet fel : mit tartalmazzon a konfirmandnsok könyve? Legyen szabad ez alkalommal nekem, ki a vallástanítás kérdésével több éve foglalkozom már, elmondanom szerény véleményemet a konfirmácziói oktatást illetőleg. Más úgysem szólt hozzá e kérdéshez. Mi a konfirmácziói oktatás? A növendéknek bevezetése a ker. vallás sarkalatos tanaiba, nehogy a ker. evang. vallást nem is ismerve vétessék föl az egyház teljesjogú tagjai közé. Hogy ez prot. szempontból rendkívül fontos, senki sem fogja tagadni. Hisz a prot. egyház a felvilágosultság, a szellemi érettség vallása. Azért abba egy pár opus operatummal nem, csakis nyilt, képzett szellemmel lehet belépni. De viszont azt sem fogja senki tagadhatni, hogy szorosan ily értelemben véve a dolgot, a konfirmácziói oktatás tulajdonképen már idejét múlta — a mai alakjában. — Volt annak értelme és nagy fontossága akkor, a mikor a nevelés oly gyenge lábon állott, hogy, ha a gyermek dadogva olvasni és kínnal egy pár szarkalábat rajzolni megtanült, az már roppant eredménynek tekintetett, a mikor a gyermekek nagy része csak a szülei ház által nyújtott, ha nyújtott, és nem tisztázott valláserkölcsi fogalmakkal nőtt fel. Akkor igenis szükséges volt az a hatheti oktatás és hajtott is némi hasznot. Ha nem is volt elégséges arra, hogy a növendék életét valláserkölcsi irányban átalakítsa, sőt még arra sem, hogy a fattyúhajtásokat kivágja, legalább egy két szó, egy két valláserkölcsi fogalom megragadhatta figyelmét és jól megválogatva, gyakran ismételgetve, némi színt adhatott az ő vallásos életének. Többet kívánni józanúl nem lehetett. Most azonban rendszeresítve van nemcsak a nevelés, hanem a vallástanítás is; ennek is meg van a maga helye az iskolai tantárgyak közt. A gyermek most már fölkészülve, a vallási, erkölcsi fogalmakkal nemcsak megismertetve, hanem azoktól át is hatva jön fel a konfirmáczióhoz, az Ur asztala elébe. Ha erre azt mondják, hogy e felkészülés, e megismertetés irott malaszt és papiroson van csupán, a gyermekek bizony most is nagyon készületlenül, zavart vallási fogalmakkal kerülnek ki az iskolából, hát én ezt elismerem : nagyon sokszor bizony úgy van az. De hát abból nem következik, hogy rendezzünk egy póttanfolyamot, mely hat hét alatt elvégezze, a mit hat év alatt mulasztottak, mert ez nagyon is hasonlít a mi hires állami gazdálkodásunkhoz, a hol, ha tíz írnok az ő lomhasága miatt nem végzi el a körmölést, fogadnak még egy tizenegyediket : az bizonyosan elvégzi mindazt, a mit a tíz kollegájának lustasága fölhalmozott. Rendezzük a hat évi iskolai vallásoktatást, igyekezzünk az anyagot itten elrendezni és annak elvégzésére a tanerőket szorítani, úgy fog az a növendékek sajátjává válni, egész életökre átalakító befolyást gyakorolni. Mert azt csak nem fogja állítani senki sem, hogy hat év alatt nem lehet bármit is, sőt bármily gyenge erővel, jobban betanítani, mint hat hét alatt. — Volna talán még egy eset, a mely a konfirmácziói oktatásnak a mai alakjában való megtartása mellett szólna; s ez, ha a konfirmácziói oktatás jelentőségét úgy fognák fel, mint azt Németország egyes vidékein felfogják. Ott ugyanis a növendék az elemi iskolai vallásoktatásban csak is általános ker. vallástant tanúi minden határozott irány, felekezeti színezet nélkül, annak idején aztán elviszik azt a szülők ahhoz a lelkészhez, a kinek theol. iránya leginkább megfelel az ő izlésöknek, hogy konfirmálja a növendéket, vagyis a vallásos tanulmány befejezése ül adja meg az eddig színtelen vallási tudatnak a határozott, felekezeti színezetet, az irány, mondhatnók jellemnélküli vallásos egyénnek a felekezeti irányt, jellemet. — Ez irány felé látszik hajlani minálunk is a közvélemény, a mennyiben a konfirmácziói oktatásban a váltanokra kívánja a fősúlyt fektetni. —