Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Roma iterum locuta (Thomay József)
Ötödik évfolyam. 15. szám. Pozsony, 1887. év i április 9-én. Tartalom: Roma iterum locuta ... ! (Thomay József.) — Egyházi énekeink kérdéséhez. (Justh Samu István.) — Belföld. — Vegyesek. • i. i. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . ö frt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre . 1 „ 50 , Egy szám ára : 12 kr. o. é. /V\. EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER, Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza ö. az. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZK? FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. A „szent László-" és „szent István-társulat"-nak közgyűlése alkalmat szolgáltat a róm. kath. híveknek arra, hogy hallhassák vagy olvashassák egyik-másik kiváló műveltségű és nagytudományú főpapjuknak tanúságos beszédét. Hangsúlyozzuk ezt a szót : tanúságos; mert az ilyesféle Kómából sugalt főpapi beszédből még mi protestánsok is tanulhatunk valamit, a mennyiben megtudhatjuk azt, hogy mit tart a róm. kath. egyház ma is maga felől, minek tekint másokat; milyen szemüvegen nézi a hierarchia ma is a világot, mint szeretné visszavarázsolni azt a „boldog" középkort, VII. Gergely, III. Incze és VIII. Bonifáczius korát, a mikor Canossába zarándokoltatta IV. Henrik császárt, a mikor felállította az autodafékat, a mikor kimondotta, hogy a pápa minden világi fejedelem fölött áll, s hogy ezt elhinni, szükséges az üdvösségre. Azt a beszédet is, a melylyel a „szent Istvántársulat"-nak évi rendes közgyűlése a minap Budapesten jobbára kath. főpapok és mágnások részvéte mellett megnyittatott, szinte tanuságosnak mondhatjuk annál inkább; mert azt Simor bibornok-érsek mondta el a maga szájával ugyan, de azon a hangon, a mely hangból kinek-kinek annyit, a mennyi kell, Kómából szoktak kölcsönözni. A tiszteletre méltó bíboros főpap abból az elvből indul ki, abból meríti érveit és vonja le következtetéseit, hogy : „Extra ecclesiam" t. i. „catholicam nűlla salus" s hogy ebből folyólag mi protestánsok, mint nem a papismussal azonosított ecclesia hívei, a tévelygés gyermekei vagyunk s hogy csak a mi elménkben szülemlett meg az a „tévely", mintha a róm. kath. egyháziban az egyház ügye csak a papság dolga volna." , Pedig "hát ez nem tévely, hanem igazság. A papirend az udvar, a laikusok vagyis a népbeliek a szolgáló leány. „A kath. hívek épen mivel hívek, az egyház szervezetét nem bolygathatják,, ők az egyház jobb karja, de nem feje, ők közreműködő, de nem törvényhozó, nem kormányzó erő az egyházban." Tehát azért hívek, hogy vakon higyjenek; az egyház századokon át paegkövesült rideg szabványainak megváltoztatására ép úgy nem folyhatnak be, miként nem volt semmi részök azok megalkotásában. A karnak nincs joga, csak kötelessége van; kötelessége : teljesíteni azt, a mit a [fej parancsol és há nem azt teljesíti, bűnt cselekszik. Jogról tehát szó sem lehet. A szolgáló leány nem szólhat így : nekem jogom van asszonyomnak engedelmeskedni, hanem így : nekem kötelességem asszonyomnak engedelmeskedni. A jobb kar nem beszélhet így : nekem jogom .van, hanem csak így : nekem kötelességem azt elvégezni, a mit a fej parancsol ; inert én nem vagyok önczél, mert én csak eszköz vagyok, nekem nincs eszem, szabadságom, önmagammal nem rendelkezhetem, hanem mindenben másnak szolgálok. Jogról csak akkor lehetne szó, ha a kath. híveken kívül akadnának még mások is, a kik szolgálni akarnának a róm. pápának, ha a jobb karon kivül volna még egy másik jobb kar is, mely ezt mondaná az előbbinek : neked semmi közöd hozzá, majd én teszem meg azt, a mit a fej parancsol. A „hívek" — úgymond, „az egyház számösszege". Tehát elmondhatják magokról a kath. hívek : „Nos numeri sumus fruges consumere nati." „Az egyházi rend az ő hivatását a hívek közreműködése nélkül alig teljesítheti.. ." de hát mégis teljesítheti s ennél fogva a róm. kath. istentisztelet olyan istentisztelet, a melyet a papság maga is végezhet a hívők közreműködése nélkül, hiszen akár-' hány csendes misén a kath. papon és a ministráns gyereken kivül egyetlenegy hivő sincsen jelen. Azután meg tudjuk azt, hogy a püspökök gyüle-» kezete, a szó szorosabb értelmében vett clerus, a hívők kizárásával tanácskozik, hoz végérvényes, minden hívőre kötelező erejű határozatokat, a miből az kö-