Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Pár szó a seminariumi órákról I.

Negyedik évfolyam. 28. szám. Pozsony, 1886. évi június 5. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. t Előfizetési ár : Egész évré 6 frt — kr. félévre . 3 negyedévre 1 50 „ Egy szám ára : V 12 kr. o. é. MEGJELEN HETENKENT EGYSZER. Hirdetés ára: Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konvent.ut.cza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FEBENCZ. Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. J Tartalom: Pár szó a semináriumi órákról I. (a.) — Azok a „leviták" és még valami. (Tolnai József.) - Megjegyzések. (?) — Belföld. Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. — Hirdetés. Pdf sző a semináriumi órákról i. _ Theologiai intézeteink tudvalevőleg a helyi gymnasiumokkal igen szoros kapcsolatban voltak, részben vannak is. Nemcsak a helyiség, tanári személyzet egyrésze volt közös; — legújabb ideig még a tanszerkezet — és tanmódában is csekély különbség volt észrevehető : a theologián is dívott a félévi vizsgarendszer, egy — a trienniumot záró vizsgával, az érettségi mintájára ; sőt egy időben létezett egy gymnasiális 9-ik osztály az első theologiai tanfolyam jelentőségével. Hogy ily tanszerkezet nem igen alkalmas szakszerű kiképzésre, ujabb időben mindinkább általános meggyőződéssé lett, s midőn ehhez képest a Pozsonyban nem rég felállított theol. akadémia az addigi tan- és vizsgarendszerrel szakított, hogy nagyon is el ne maradjanak, sietett ugyanazt tenni a többi theologiai intézet is. Ehhez képest a vád, melyet Zsilinszky Mihály esp. felügyelő úr annak idején, a theol. akadémia ellen felhozott, hogy t. i. nem kerülnek ki belőle képzett theologusok, csak vonatkc • sal az akadémia előtti időre birhatott értelemmt . Az akadémia ugyanis csak két évet élt volt meg, mely meg volt nehezítve mindennemű átmeneti intézkedéssel, úgy hogy eredményeiből megítélni még most is korai kísérlet lenne, sőt magánál az eredmény megítélésénél is a kezdet nehézségeit tekintetbe kell venni. Másként áll a dolog magával az akadémiai tanés vizsgarendszerrel, melyhez hozzászólni kívánatos lehet, hogy

r esetleg javítható hiányai feltárva, jobb és megfelelőbb intézkedéseknek nyissanak utat. A tankönyvkérdésről folyt vita alkalmával e sorok irója iparkodott ebbeli szerény nézeteit kifejteni, főleg tekintettel a vizsgálás módjára és mértékére. A czikk nagyobb szabadságot kivánt a hallgatók számára ; ne legyenek azok kényszerítve az előadásban a tudománynak egyetlen nekik szükséges megjelenítését látni ; irányuljon a nevelés arra, hogy azok öntevékenyen kutassanak, a mennyiben pedig a közvetlen nevelésnek a szakpályán már vége, indítsák őket az öncselekvő készülésre a vizsgálat követelményei ; a melynél a legjobb próbát az írásbeli dolgozatok nyújthatják. Ez öncselekvés számára útmutatást és inditást nyújtanak a semináriumi vagy gyakorlati órák, melyekről múltkori felszólalásom kiegészitéseül ezúttal szándékom néhány megjegyzést koczkáztatni. A mennviben pedig a tankönyvek szükségességéről folyt vitánál is a német egyetemi rendszer nyújtott gyakran tájékozást, nem lesz érdektelen mindenekelőtt figyelembe venni a némethoni akadémiai semináriumokat általában. A némethoni egyetemeken a semináriumi órák kettős czéllal birnak, melyek vagy egyensúlyban, vagy egyik inkább mint a másik, érdeket kölcsönöznek számukra : a) előkészítenek a vizsgálatra, b) bevezetnek az egyes tudományok kutatási módszerébe. Azok, ! melyeknél az utóbbi czél lép előtérbe természetesen magasabb színvonalon állanak, a mennyiben a bevezeI tés úgy történik, hogy a seminárium tagjai magok is kutatnak és pedig szakszerűen, úgy hogy kutatásaikkal a tudományt előbbre vigyék. Szabad legyen ennek megvilágítására két világhírű semináriumra hivatkoznom, mindkettőre a bölcsészi facultásról. — (a theologiaikról alább lesz szó). — Wundt semináriuma a kísérleti lélektanról még meg nem oldott kérdéseket vet fel, s tagjai egyenként megfelelnek reájok egyes munkákkal, melyeket a tudós tanár a maga folyóiratában közöl ; az igy tett felfedezések, mint az egész eljárás általánosan beszéltetnek meg a szakirodalomban, sőt egyidőben a Magy. phil. Szemle is méltatta és pedig igen elismerő módon a seminárium működését. — A másik hasonló — hirű seminárium a nem rég meghalt Curtius Gy. „Grammatische Gesellschaft'^ volt, melynek munkái — több évben kiadva — elsőrendű tudósok által idéztetnek. — Ezeknek,