Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Polgári házasság (Farkas Gejza)

91 zunkban a papnak igen sokszor sanyarú sorsa van. Fiatal volt, midőn szárnyra bocsátották ; czélja, szívének legforróbb és legtermészetesebb kivánsága a „saját ecclezsia, * le is telepedett a legelső kinálkozó helyre s akkor nagyon örült rajta. De idővel megnyílnak a szemei, a jövedelem nagyon is szerény, nehéz abból a családot tisztességes módon fentartani, vagy tán nagyon is félre talált esni, ott savanyodik mint az uborka; előmenetel, nálunk nincsen, a legtöbb ott ragad, hová fiatal korában megtelepedett. És egyszerre jön a kitüntetés, meghívják városba próbára. Káprázik a szeme; — fényes, mívelt publikumot lát maga előtt, elegáns szalonok intenek feléje, no meg tán a dúsabb jövedelem is csalogat : elismerem, hogy a kísértés nagy. De azért mégis csak azt mondom, hogy mindezekért igen nagy a kivánt ár : a próbatétel. Meglett pap, kötelességét lelkiismeretesen teljesítő lelkész, ki évek során át híven munkálkodott, menjen próbát tenni, hogy oly emberek, kik őt tán soha sem látták, mondhassanak ítéletet felette, hogy mennyit ér ! — Nem ! az én természetem ezt nem veszi be. De még veszélyesnek is tartom ezt a próbatétet a lelkészre nézve. A meghallgató gyülekezet mit sem koczkáztat; ő kényelmesen elsétáltatja maga előtt a meghívással megtisztelteket, választ közülök vagy nem választ, a mint neki tetszik ; de kérdem : a próbát tett és aztán szerencsésen megbukott lelkész nem „szemlesütve" áll-e saját gyülekezete előtt? Lehet, hogy ez felfogás dolga, de ha én valahol próbát tettem, tehát eklatáns lépéssel megmutattam volna gyülekezetemnek, — hogy elkívánkozom köréből és aztán szépecskén megbuktam volna : én nem tudnék hová bújni saját gyülekezetem előtt. És ha aztán jönnek a tűszúrások : lám kellettek volna neki, de nem kellett ő nekik; — kevesellett minket, most meg örül nekünk ; még is csak jó lesz most ez a mink adta kenyér ezután is — jól esik-e ez az önérzetes embernek ? nem áll-e azontúl egy láthatlan válaszfal lelkész és gyülekezete közt, válaszfal, mely a legjobb esetben is csak igen lassanként bontódik le? Kérdem : nem-e nagy ár ez egy próbaprédikáczióért? — Mindezekért én azt tartom : a próbaprédikácziók megszüntetendők! — Nem akarom ezzel azt mondani, hogy püspökeink ne engedjék meg, vagy gyűléseink alkossanak ez értelemben törvényt, csak engedjék meg ez után, mint eddig, a próbárahivásokat : de igen is azt akarom mondani, hogy ne találkozzék senki közülünk, ki valamely gyülekezetnek elmenjen próbára. Nem fognak akkor csak úgy fölülről lenézni mi reánk, hanem megtanulnak' majd fel felnézegetni mi hozzánk. — Miattan rám mondhatják : hogy lám, nincsen bátorsága próbára menni (igaz is, nincsen is !), de lia volna is bátorságom, kedvem hozzá semmi szín alatt sem volna. Ez az én nézetem és most szíves tisztelettel várom az ellenérveket. Guggenberger. Polgári házasság, A ház asztaláról levették a polgári házasságról beadott törvényjavaslatot. A kik bukáshoz segítették az ügyet, nagyon csalódtak: a törvényt megbuktatták — de a házasságot nem. — A házasság isteni rendelésen alapuló természeti törvény, s minél nagyobb gátakat vet akár a társadalom, akár a politika vagy törvény eléje, annál kevésbé éretik el az a czél,°a mely épen az akadályok felállítása által eléretni szándékoltatik — a közerkölcsiség fejlesztése. S habár e téren is a korlátlan szabadság nem ajánlatos, s lehetnek a mint vannak is tekintetek, a melyek az emberi nem phisiologiai természetében feküsznek, s melyek a házassággal szemben akadályt képezhetnek s képezzenek is, — de hogy a vallás is akadályt képezzen a házasság dolgában, ennek indokolt voltát mai nap egy józanul gondolkozó intelligens ember sem fogadhatja el. A polgári házasság ez akadályt akarja elhárítani. Kívánatos ugyan, hogy házasság lehetőleg csak egyenlő vallásúak között köttessék, de a mai társadalmi viszonyok között ezt az elvet feltartani teljes lehetetlen. Annál kevésbbé felel meg úgy a házasság eredeti czéljának, mint a mai korviszonyoknak a különböző vallásfelekezetűek házassága feletti kárhoztató itélet; s épen nem szükséges philoszemitizmus azon kérdés feltevéséhez, hogy ha péld. hazánkban minden felekezet között meg van engedve a vegyes házasság — miért van e jogból épen egy, mondjuk — a zsidó felekezet kizárva? Fájdalom hazánkban a vallás még igen sok másban is akadályt képez. — Ne feledjük ; nem csak a házasságnál jön a vallás kérdés alá ! De a kor szelleme keresztül töri a törvény rideg sánczait. Lám az úrbériség majd egy egész évezredig törvény volt s csak a XIX-dik századnak sikerült azt eltörülni. — A polgárosult államok majd mindenikében még a czopfos Ausztriában is utat tört magának a polgárosult házasság, nálunk — a kísérlet kudarczot vallott ugyan — a papiron, de az életben nem. A polg. házasság fel nem tartóztatható jelensége a jelen kornak, a hol a felek házassági szándékukat a felekezeti élet körében nem teljesíthetik mellőzik azt, s ha akadályul szolgál az ország határa — túllépik azt. Azoknak, a kik a polg. házasságot óhajtják vagy legalább tárgyilagos szemléletűk alapján annak kényszerű voltát belátják — nagy szolgálatot tett a legújabban Nagyszombat városában felmerült eset. A polgári iskola zsidó-vallású igazgatója rég idő óta viszonyban élt egy róm. kath. leánynyal, mely viszonynak a legtisztább czélja volt — a házasság. A szülők — női részről — ellenezték a házasságot. Azonban a leány elérvén nagykorúságát — az egymásnak eljegyzett pár egy napon a szülők tudta nélkül magamellé vett tanúval egy határszéli porosz városba utazik : s ott minekutána a férfi elébb honosságot biztosított magának a szükséges előzmények be-