Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egykor és most (Kiss Péter)

Negyedik évfolyam. 10. szám. Pozsony, 1886. évi márczins 6. EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. I Előfizetési ár : Egész évre . 6 frt — kr. félévre ... . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. M-EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 3 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TESZTYÉNSZKY FEEENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. J Tartalom : Egykor és most. (Kiss Péter.) — Hallgassuk meg és gondolkodjunk fölötte. (Bognár Endre.) - Komoly „Mementó" a Budapesten felállítandó lelenczház ügyében. — Nekrolog. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. — Hirdetések. így kor és magi Evang. egyházunk saját hatáskörében, mennyire tart lépést a haladó korral, mennyire hat s folyik be nemesítőleg szellemi s erkölcsi tekintetben a napról napra terjedő közmíveltségre ? Annak megismeréséhez csak ügy juthatunk el, ha a multat összehasonlítjuk a jelennel, s abban úgy, mint ebben, szemle alá vesszük, egyrészről magát a munkakört, másrészről az abban forgolaló munkásokat. A múlt századok jelen századunkhoz, senki nem tagadhatja, hogy úgy viszonylanak, mint az árnyék a fényhez, a szolgaság a szabadsághoz, a. homály a világossághoz. A múlt századok így teljes ellentétben állanak jelen századunkkal, melyet méltán felvilágosult századnak nevezünk. Múlt századokban a mi evang. népünk is szolgaság járma alatt nyögött, le volt az nyűgözve anyagilag, elnyomva szellemileg, s e helyzetében lelkihomály, tudatlanság, előitélet, babona, kisértetektőli félelem, s ördög felőli rém képek szállták meg, kisérték mindenhová, még éjjeli álmaiban is kínozták lelkét. A jelen század gyermeke nagyrészt már ment azoktól, de helyibök mi lépett, ha kérdezem? még rosszabb tulajdonok az előbbenieknél, mert nagy mérvben elterjedett népünk között a tudákosság, önhittség, úrhatnámság, mindent tudni vélő alakoskodás, nevetségig fokozódó álmíveltség, ellenszenv minden iránt, a mi hit és vallásra emlékeztet, s a nagyfokú közönyösség az egyház iránt. Egykor a tudatlanság, lelkihomály, babona, előítéletek, tévelygések s kisértetektőli félelem érzete, mintegy húzta vonzotta a népet a templomba, melynek szószékéről a lelkésznek bő alkalma nyilt a tudatlanokat felvilágosítani, tévelygőket a helyes útra téríteni, az előítéleteket oszlasztani : a vallásos tanítások szükségét érezte a míveltebb úriosztály is csak úgy, mint az egyűgyű, de külömben erkölcsileg mindig romlatlan köznép. Nem kevésbé közreműködött a közönségnél, hogy az a templomi tanításokról elnemaradjon, a sz. írási igazságok új donszerüsége, s azok fejtegetésénél, taglalt főbb igazságoknak homlokegyenesti ellentétessége az akkori időkben fennállott nyomott viszonyokkal, mi szinte érdekességöket csak fokozta, nevelte. Most a szabadság, a felvilágosultság korában, midőn remekebbnél remekebb emberi találmányok hosszú sora még a végleges megállapodásig nem csak el nem jutott, hanem csak szaporodására hova tovább, annál inkább kilátás van, midőn minden napon új meglepetésre számíthat az ember a természeti erőknek egy és más téren czélszerű alkalmazása, s az emberek szükségleteihez okos felhasználása által : most, természetes dolog, hogy hol annyi tudós és bölcs ember merül fel, számtalan tudákos és szélhámos is akad, hol annyi önérzetes és valóban képzett ember tűnik fel, számtalan elbizakodott is találkozik; nehéz feladat ilyenekkel boldogúlni, s őket józan gondolkodásra, a vallásos érzelmeknek szivökben való felkeltése által az e iáznak visszahódítani, s ismét megnyerni. Az ú' alálmányok s az ezeket fennhangon hirdető tenu- îk újságok, nem külömben már a legcsekélyebb faluban sem egészen ismeretlen mutatványok, látványosságok, ezek mind nem működnek, de csak nem is haladnak egy czélfelé velünk; hanem inkább oda törekszenek, hogy népünkben, azon csekély vallásos érzést is, a mi még van, kiöljék, kioltsák, s figyelmét isten országa tovább építésétől, gyarapításától, elvonják. Mindezeknek daczára, én egy perczig sem kételkedem, hogy a vallás ki ne emelkedjék említettem szomorú tényezők által leszorított s alányomott helyzetéből, s erkölcsnemesítő hatalma alá ne hajtsa utóvégre is az egész mindenséget, hogy azután mint legfőbb lelki király uralkodhassék, ügy az összes földi királyok lelke s szíve felett, mint az emberi társadalmat alkotó s fentartó körülmények s viszonyokon.