Evangélikus Egyház és Iskola 1886.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Evang. egyházunk a haza szolgálatában (Holles D.)
Negyedik évfolyam. 5. szám. Pozsony, 1886. évi január 80. E Y A NGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár : Egész évre . 6 frt — kr. félévre .' . . 8 „ — n negyedévre 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /AEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. S3>á3 Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Evang. egyházunk a haza szolgálatában (Holles Danó). — A népiskolai vallásoktatás. (Libertás). — Felelet. (Ifi. Jeszenszky Károly). — Belföld. — Külföld — Vegyesek. — Pályázat. Evang, egyházunk a haza szolgálatában. Nem szándékom történeti fejtegetésekbe ereszkedni ama kérdés felett : milyen s mennyi szolgálatot tett egyházunk a magyar hazának, mert azt én is csak azon forrásokból meríthetném, melyekhez a t. olvasó épen úgy fordülhat mint én; de meg jól is tudom, hogy a kötelesség betöltésének felhány torgatása, nem szokta emelni az erény értékét. Evang. egyházunk, — miként az országban létező minden más egyház, minden tisztességes társulat s minden becsületes honpolgár is, — tudja, hogy hazájának, melytől ő is védelmet, támogatást, éltetést vár és nyer, telhető szolgálattal tartozik. Kiben fejlettebb a kötelesség-érzet, készebb lesz a szolgálattételre mint a önző; kiben nagyobb a szeli emi és erkölcsi erő, hasznosabb szolgálatokat fog tehetni, mint ki magával is tehetetlen. Érdekében és így kötelességében is áll tehát az államnak támogatni mindazokat törekvéseikben, kik a honpolgárok kötelességérzetét s szellemi és erkölcsi erejét gyarapítani igyekeznek. Evang. egyházunk ezek között nem utolsó helyen áll; de szüksége is van a támogatásra, mert érzi, látja, hogy hívei valláserkölcsi érzületében a jelen kor materialis iránya nagy pusztítást tesz s erősen kezd begyepesedni az út, melyen az egyház a maga szolgái által gyermekei szívéhez juthatott, hogy az ideális eszmék befogadására s haza és emberszeretetre hajlíthassa őket. Az állam minden institucziója a jó kormányzásra, a rend, béke és egyéni szabadság fentartására és megóvására van irányozva : az egyház institúcziói a vallás által a nép erkölcsi tökéletesítését veszik czélba. Az állam büntet és jutalmaz; üldözi és sújtja a bíint, kitünteti az erényt és az érdemet; de sem a büntetés sem a jutalom nem közvetlen nevelési eszköz, hanem a szellemi vagy erkölcsi műveltségnek méltatása s így mindig feltételes : az egyház feltétlenül nevel, mert tanít, serkent, figyelmeztet, óv, lelkesít és eszményeket állít az ember szeme elé s ezek a közvetlen és feltétlen nevelési eszközök. Az állam csak a feltűnőt veheti figyelembe; a ki rejtve akar előtte maradni, rejtve maradhat; nincs joga hozzá, hogy a magán, a családi élet szentélyébe betekintsen, nincs hozzá joga, hogy a szíveket, veséket és a gondolatokat vizsgálja : az egyház a keresztvízzel együtt beszivárog az ember egész létébe. Megáldja a házas felek szerelmét, lecsöndesíti viszálkodásukat; figyelemmel s szeretettel kiséri a szülők, gyermekek, testvérek, rokonok barátok egymás iránti viszonyát, s azok nem zárják el előtte sem jó sem bal sorsuk változatait; oda iil a fáradt munkás-család szerény estebédjéhez s megelégedéssel fűszerezi a füszertelen ételeket ; megpuhítja kemény ágyaikat s csendes álomra ringatja a súlyos életgondok alatt felzaklatott szívet és elmét; elmegy híveivel az izzasztó mezei munkához s imára kulcsolja a földmivelő kérges markát, mielőtt elvetette volna az első fogás buzaszemet. Mert ima s Isten igéje a romolhatatlan út, melyen a tiszta erkölcs a legegyügyűbb emberi szívekbe is bevezethető. Csodált hadi tudomány s a legjobban szervezett rendőrség nem védheti meg jobban a haza nimbusát, mint ahogy Istennek hamisítatlan igéje táplálja a hazaszeretetet; nem fedezheti fel úgy az üldözendő bűnt, mint ahogy a vallás nemesíti az erkölcsöket. Evang. egyházunk is birtokában van annak az eszköznek, melyen a szívek és vesék rejtekébe bejuthat s ez a templomi szószék. Tehát nem az iskola? Vétkezném ha határozottan azt mondanám, hogy nem. A népnevelésnek két félre ismerhetlen faktora van : az iskola és a templom. Amaz rakja le az alapokat, ez pedig tovább épit rajta. De a jellem képzésében határozottan elsőbbséget tulajdonítok a templomnak. A legjelesebb népiskolának 6 vagy 9 évi hatását is elmossák az