Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Nekrológok - Hoznek János (B. E.)

•297 működött volna, ha p. o. egy Guszt.-Ad.-egylet azt me'g külföldi pénzzel is meg nem teremtette volna?.!... Volna-e a felső-lövői hires képezde és még sok más ? ! Alig hiszem ! Azután meg, volt idő, a mikor a Rákócziak ledöntötték a válaszfalakat, mert a két országrész egymásra utalt gyermekeinek közös, szent czélokért való, akár fegyver- akár szellemi harczában egyeknek kell lenniök. Végre pedig hangsúlyozni kivánom azt, hogy az „Erdélyrészi Magyar Közmivelődési Egyesület" politikát egyáltalában nem üz, hanem főtörekvése az, hogy beszéljen bármily nyelvet is a gyermek anyjával: de legyen jó magyar állampolgár, legyen jó magyar hazafi. Kérünk ezért titeket, kik tehettek érettünk valamit, hallgassatok meg l ... . Ti főtisztelendő és nagyságos evang. püspökök, — ti méltóságos, nagyságos és tekintetes felügyelők, — ti nagy tiszteletű esperesek és lelkészek! .... Ti reátok hallgatnak a hívek, ha szóllotok ; követnek titeket, ha előlmentek !!!.... Kossuth is egyházunk gyermeke, — s mi méltán büszkék vagyunk erre : ő példát adott ! . . . . Turcsányi Gyula D., evang. lelkész, mint az egyletnek egyik szerény napszámosa. A szombathelyi egyházmegyében augusztus 23—26-án fó'pásztori kegyes intézkedés alapján, papi szent gyakorlatok voltak. Ha vannak katonai gyakorlatok — mért ne lehetnének papi gyakorlatok is? Furcsa a dologban legfeljebb az, hogy e szent gyakorlatok három napi időtartamra terjednek. Tovább ki nem birták tán a szent atyják a kánikulai melegben? — Lám mi azt hittük, hogy a papnak a szent gyakorlatokban folytonosan foglalatosaknak kell lenniök. Tévedtünk. Isten bocsássa meg ebbeli tévelygésünket! . . . * * * XIII. Leo ő szentsége minden új misésnek, a midőn új miséjét mondja vagy énekli, valamint valamennyi vérrokonainak a 3-ik fokig, ha e misén jelen vannak teljes búcsút a többi jelenlevő híveknek pedig 7 évi búcsút ugyanannyi quadragenssel engedélyezett. Milyen boldogság, új misésnek lenni! de még a misén jelen is lenni, vagy a vérrokonokhoz tartozni ! „Ez is közeledés a katholiczizmushoz" ily czím alatt közli a Rel. azt a rá nézve örvendetes hírt, hogy a bádeni generalsynode halottak napjának behozatalát határozta el. Hogy úgy örül a Rel. ennek a közeledésnek, hát figyelmeztetjük, hogy voltak nekünk eddig is érintkezési pontjaink a katholiczizmussal — templomok, papok — sőt püspökök is; csakhogy némi eltérés nem tagadható el a kétrendbeli dolgok között — így hát különbség okvetlen lesz a kath. és evang. „halottak napja" közt is. — Azonban köszönjük a figyelmeztetést mi magyarok, s jó lesz megtartanunk, — hogy óvatosak legyünk a kath. ünnepek megtartásában, mert ezzel lám árthatunk magunknak! . . . A jolsvai ág hitv. evang. egyházat s vele együtt a gömöri evang. esperességet nagy veszteség érte. Klassikus műveltségű s nagy tudományú lelkésze nt. Hoznék János, a nagy népbarát s rendíthetlen hazafi f. é. augusztus hó 25-én életének 70. évében régebbi májbaja okozta belső elvérzésben jobblétre szenderült. Született 1816. szeptember 29-én a Rimaszombat melletti Felső-Pokorágyon, hol atyja néptanító volt. Már zsenge gyermekkorában képzett atyja részéről gondos nevelésben részesült. Gymnásiumi tanulmányait Osgyánban, majd Lőcsén végezte, hol benső hivatás érzetét követve a theologiai tanfolyamot is látogatta s 1839. a candidaticumi vizsgálatot szép sikerrel megállotta. Erezve, hogy további kiképeztetéséhez nagy családdal megáldott édes atyja részéről anyagi támogatást aiig remélhet, Bánrévén a Feledy családnál nevelői állomást foglalt el, melyet a család általános megelégedésére s környezetének szeretete mellett négy évig töltött be. — 1843. tudományszomjas lelkének ösztönzésére, szorgalmának megtakarított gyümölcsével Kémetországba ment s szakszerű kiképeztetése végett a hallei egyetemen két évet töltött. Hazájába visszatérve a sajó-gömöri algymnasiumhoz igazgatótanárúi hivatott meg, mely állásban lelkiismeretes szakavatottsággal öt évig működött. Itt 1847. meg is nősült, nőülvevén a rima-szombati evang. lelkésznek fenkölt szellemű, igazi papnéi lelkületű művelt leányát Szomor Juliannát, alapját vetve meg nyugodt, boldog családi életének. 1850. a murány-hosszúréti egyház rendes lelkészének választotta meg, a hol híveitől szeretve 6 évig folytatta áldásos működését. 1856. a jolsvai egyház hívta meg nt. Ferjencsik Sámuel halálával megüresedett lelkészi állomására, melyben mély vallásos hitbuzgósággal, lángoló igaz hazafiúi érzelemmel, emberbaráti érző szívvel s mindenki irányában tanúsított atyai jóindulattal halála napjáig, tehát teljes 30 éven keresztül híveitől szeretve s tisztelve működött. Temetése folyó évi augusztus-hó 27-én úgy a helybeliek, mint a vidék számos tisztelői hitfelekezeti különbség nélkül való általános részvéte s a Jolsván állomásozó gömöri 51. honvéd-zászlóalj tiszti karának testületi kivonulása mellett ment véghez. Gyászbeszédet nagyt. Terray Gyula, süvetei lelkész-főesperes Philippi I, 21. — alapján tótul, — nagyt. Bartholomeidesz László, csetneki lelkészalesperes I. Korinth. IV, 2 alapján magyarúl mondtak, a fájdalomtól meghatott igazi elismerés hangján méltatván az elhúnytnak nagy érdemeit, melyek köztiszteletet, becsülést és szeretetet vivtak ki számára. Ezen tisztelet- és szeretetnek s az elhúnyt iránt érzett hálás kegyeletnek szóló tanúbizonysága volt a koszorúnak azon nagy halmaza is, melyet érczkoporsóját : egyháza, a tantestület, az izraelita közönség, gyermekei, unokái, Remenyik Ede, egyházi felügyelő és családja, Madarász és családja s számos más helybeli és vidéki tisztelője díszítették. A vigasztaló Szent-Lélek enyhítse a megszomorodott család métyen sebzett szivének fájdalmát, vezérelje a meg-