Evangélikus Egyház és Iskola 1886.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyházmegyei számvevőszék (Tolnay József)
pedig tűrést, a tiire's melle' pedig istenitiszteletet, az istenitisztelet mellé pedig atyafiakhoz hajlandó szívet, az atyafiakhoz hajlandó szív mellé pedig szeretetet." TllOmay JÓ2Sef, szegedi evang. lelkész. Egyházmegyei számvevőszék. Ha valamit a közjó érdekében hasznosnak, üdvösnek tartunk, azt nyilvánosságra bocsátanunk nem csak lehet, de kötelességünk is. És ezt tennünk kötelességünk azért : mert, ha nézetünk jó : tanulhatnak, okulhatnak belőle mások is ; ha pedig rosz : hadd győzzenek meg bennünket annak helytelenségéről, ha másként nem, a dolognak — agyonhallgatásával. E nézetből indultam ki, midőn a múlt esztendőben, az „Evang. Egyh. és Isk." egyik (32-ik) számában „Az esperességi számvevőszékek" czimű czikkemet megírtam. Midőn czikkemet megírtam, leginkább abból az okból indultam ki, hogy a papok és tanítók helyzetén némileg ez által is segíthetnénk. Akkor ugyanis adatokkal mutattam meg, hogy egyes gyülekezetek papjaiknak és tanítóiknak, liiványilag kikötött, becsületesen megszolgált, évi fizetéséből, évről-évre mennyivel maradnak adósok. Tehát így okoskodtam : ha az egyházmegyék. az egyes gyülekezetek gazdasági ügveit évről-évre fölülvizsgálván, az ilven hátralékokon o 1 >> ról tudomást szereznének, gondoskodhatnának, gondoskodniok kellene utakról és módokról, hogy az ilyesmik megszűnjenek, illetve, hogy — elő ne forduljanak. Hosszú időig vártam, vártam. Végre is azt gonO 7 o o doltam, hogy azok az állapotok, melyekből én kiindultam és az esperességi számvevőszékek fölállítását hangoztattam, ha itt-ott előfordulnak is, nem gyakoriak és így — a kívántam közegekre nincsen is szükség ! Ihász Lászlónak, a győrmegyei esperesség évi közgyűlésén tett indítványa azonban mutatja, hogv az egyházmegyei számvevőszékek fölállítását rajtam kivül más is hasznosnak, üdvösnek, szükségesnek tartja ; sőt azt a hangulatot, melylvel a közgyűlés az indítványt fogadta, és azokat a férfiakat, kik elé, mint bizottság elé, az ügyet utasította, a közgyűlés hangulatát, mondom, és a bizottsági tagokat tekintve, én erősen hiszem, hogy a győrmegyei esperesség az egyházmegyei számvevőszéket szervezni fogja. Ihász L. indítványa ellen egyesek azt hozták föl érvül, hogy az egyházmegyei számvevőszék szervezése esetében egyfelől az egyházmegyei elnökség, más oldalról meg a gyülekezetek lesznek törvényes, illetve autonomikus jog körükben megrövidítve. Ezeknek az eseteknek azonban itt egyike se forog fönn. Hiszen akárhányszor megtörténik, hogy az egyházmegye az egyházmegyei elnökség elnöklete alatt, fontosabb ügyek elintézése végett, egyes gyülekezetekbe bizottságot küld ki, sőt megtörténik az is, hogy az egyházmegyei elnökség önszántából, önönelhatározásából vesz maga mellé egves férfiakat, kiko 7 nek közreműködésével a fölmerült kényesebb ügyeket elintézi, tisztába hozza. A mi egyes esetekben, akár az egyházmegye, akár az egyházmegyei elnökség intézkedéséből történik, az egyházmegyei elnökségnek tör vény adta jogait meg nem csorbítja, az általánosítás esetében se csorbítaná meg azokat. A kik az egyházmegyei számvevőszékek fölállítását szükségesnek tartják, legkevésbbé sem akarják az esperesek és esperességi fölügyelők hatáskörét megcsorbítani; ők azt nem akarják, de nem is tehetnék, ha akarnák is : ők inkább segítséget akarnak azoknak az egyházmegyei számvevőszékekben, melyek az ő elnökségük alatt működnének, munka megosztásokat nyújtani s a már úgy is meglevő számvevői intézményt kívánnák szélesebb, nemcsak az esperességeknek magoknak, hanem az egyes gyülekezeteknek gazdasági, illetve gazdálkodási ügyeire is kiterjedő . hatáskörrel fölruházni. Ebben én semmi jog elvételét, avagy megcsorbítását nem látom. Nem látom pedig annál kevésbbé: mert az egyházmegyei számvevőszék, abban az értelemben, mint azt mi óhajtjuk, a fehér-komáromi ' esperességben, tudomásom szerint, már évekkel ezelőtt fönállott. Pedig ott is csak volt egyházmegyei elnökség- és még se protestált törvényes hatáskörének megszorítása ellen. Igaz, az intézmény már meg! szűnt; de nem azért, mintha akár föl-, akár lefelé valakinek létező jogkörét megcsorbította volna. De a gyülekezetek autonomikus jogköre se szenved az egyházmegyei számvevőszékek fölállítása által O J o j csorbulást; mert hiszen ha valami változás történik vagyoni állásukban, arról most is tartoznak jelentést tenni az esperesi hivatalnak. A mi egyes esetekben lehetséges, e'n úgy hiszem, az általában is. Sok j esetben pedig alig néhány száz, vagy még kevesebb forintnyi kérdésben is jelentést kell tenniök az egy' házi felsőbbségnek; holott évi számadásaik talán ugyan annyi ezerről szólanak : és mégis felülvizsgálat nélkül maradnak. En, őszintén megvallva az ilyen eljárásban logikát, észszerűséget nem látok. Aztán meg az autonomiát se mondom olyan hozzáférhetetlen valaminek, hogy a mellett a gyülekezetek belső ügyvitelét ne lehetne, illetve ne kellene, valakinek betekintenie. Ha az autonómiát olyan értelemben veszszük, hogy az egyes gyülekezetek belső háztartásához, épen abból az autonómiából kifolyó, származó egyházi felsőbbségnek szava nem lehet, akkor ám legyünk dissidensek vagy akármik : de az egyes egyházak egyházmegyéket, az egyházmegyék kerületeket, a kerületek egyetemet nem képezhetnek! Pedig mindezek tényleg meg vannak; azért, a ki azt állítja, hogy az egyházmegyei számvevőszékek fölállítása, szervezése a gyülekezetek autonomikus jogkörét sérti : a megelőző állapotot mondja nem létezőnek. Az egyházmegyéknek úgy is van a gyülekezetek magán ügyeibe is beleszólása : tehát jog föladásáról, szerzéséről, csorbításáról szólni se lehet; de ha eddig még nem volna, meg kellene azt nekik adni : mert — az apostol kívánságának megfelelően — föl-