Evangélikus Egyház és Iskola 1886.
Tematikus tartalomjegyzék - Költemények - Húsvétkor, Karácsonkor (Sántha Károly)
130 E szakasz szó szerint azt mondja : „A vegyes házasságból származó gyermekek közül a fiúk atyjoknak s a leányok anyjoknak vallását követik." A törvénnyel ellenkező bármely szerződés, térítvény vagy rendelkezés ezentúl is érvénytelen és semmi esetben sem bírhat jogerővel" ; ennek folytán kijelentem, miszerint én a reversális követelését a leghatározottabban rosszalom s mindennemű ily reversálist a törvény rendelkezéséhez híven érvénytelennek és semmisnek fogom tekinteni és nyilvánítani, de nekem a jelenleg fennálló törvény arra támpontot és hatalmat nem ad, hogy én reversális vétele esetében, tehát az adott esetben is, bármely megtorlás iránt intézkedjem. Biztosítom azonban a képviselő urat, hogy azt, a mit a béke és a vallásfelekezetek egyenjogúsága érdekében az 1868 : LIII. t. cz. előír, lelkiismeretesen megtartom és érvényesítem s ha nekem esetek jutnak tudomásomra, a melyekben a törvénynek különösen a vegyes házasságokból eredő gyermekek vallására vonatkozó rendelkezései megsértettek, én a megtorlás iránt intézkedni kötelességemnek fogom tartani , mert világosan mondj R clZ 1879 : XL. t. cz. 53. §-a : „A ki életkorának 18-ik évét még be nem töltött, kiskorú egyént az 1868 : LIII. t. cz. rendelkezése ellenére más vallásfelekezetbe fölvesz : két hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. — De különösen vallási ügyekben oly rendelkező és büntetendő hatalmat, a melyet a törvény világos szava nekem meg nem ad, magamnak nem vindikálhatok. Soha sem fogok egyébiránt habozni oly eljárás fölött, minő a jelen esetben követtetett, határozottan rosszalásomat nyilvánítani és oda hatni, hogy az ily esetek ne ismétlődjenek, a mi annál inkább kívánatos, mert azoknak gyakorisága a törvényhozást utóvégre arra az elhatározásra fogja rábírhatni, hogy, a mennyiben a többször idézett törvényszakaszban lefektetett elvnek a gyermekek vallásaira nézve szigorúan érvényt akar szerezni az azzal ellenkező térítvények és szerződések kiállítását is világosan eltilts ci ^ cl mikor aztán az ily térítvényt követelő I lelkész büntetés alá esnék. Ezeket kívántam válaszul a hozzám intézett interpelláczióra előadni. Ez a miniszter válasza, melyet az orszáággyülés tudomásul vett. E válaszában a miniszter minket a következőkről biztosít : 1. O a térítvény követelését a leghatározottabban rosszalja, de a fennálló törvényben a reversális vétele határozottan tiltva nincsen és ezért ő sem a rozsnyói sem más kath. plébánust a reversális vételéért felelősségre nem vonhatja. 2. Biztosít minket, hogy ha az ily re versalisok folytán az 1868 : LIII. t.-cz. megsértetnék, kötelességének fogja tartani a büntető törvény 53. § - át alkalmazni. 3. Oda fog hatni, hogy a kath. plébánusok reversalisokat többé ne vegyenek, mert ellenkező esetben lehetségesnek tartja, hogy az országgyűlés végre reversálist világosan tiltó törvényt fog hozni. Ez a kormány bölcsessége és Ígérete. Én mindenek előtt megjegyzem, — és a journalistának a sajtó szabadság keretén belől joga van, véleményét akárki ellenében szabadon nyilvánítani — hogy semmikép sem tudok megbarátkozni azon logikával, mely így okoskodik : a törvényben ugyan benn áll, hogy a reversalis a törvény nyel ellenkezik, de miután a törvény megszegésére, illetőleg a megszegésre való elcsábításra külön büntetés szabva nincsen : az elcsábítót büntetni nem lehet. De hát ne feleseljünk senkivel, hanem nézzünk szeme közé a valóságnak. A miniszter határozottan rosszalja a reversalis követelését. — Fog-e a katholika egyház azzal törődni, hogy a miniszter és az országgyűlés valamely tettét határozottan rosszalja-e vagv sem? Én nem vagyok próféta és nem is találgatom, hogy a miniszteri rosszalás fogja-e a hazafias kath. clérust olyan intézkedésre bírni, hogy papjai senkit többé reversalisokra ne csábítsanak. De registrálni akarom itt azon nyilatkozatot, melyet egy competens kath. toll egy előkelő lapban folytatott vitatkozásunkban velem szemben tett : „ünnepélyesen és minden utógondolat nélkül bizonyítjuk a lelkész urat, hogy azon percztol fogva, melyben egy novella az 1868: LIII. t.-cz. 12. §-át úgy magyarázná, hogy a reversalisok el vannak tiltva, addig, mig ez a novella hatályban volna, e királyság egyetlen-egy katholikus papja reversálist többé kérni nem fogna. A miniszteri válasz 2-ik pontja nekünk annyit mond, tessék őrt állani, és a hol ily reversálist foganatosítani készülnek, védjék meg tulajdonukat a törvény fegyverével; a kormányra számithatnak. A válasz 3-ik pontjában igért „odahatás" fog-e eredményre vezetni ? A jövő fogja megmutatni. De én úgy tartom, hogy itt az ideje, hogy valahára a protestáns egyház is hagyjon fel a puszta nehezményeléssel és panaszkodással és lépjen a cselekvés terére és álljon talpra! Várni, mig az ellenség határunkon betör és itt pusztít és csak azután félreverni a harangot és segítség után kiáltani : ez igen rosz katonai tempo és már igen sokat elvesztett ugyan, de még nagyon keveset mentett meg. A védelem helyesen felfogva abból áll, hogy őrt álljunk határainkon és ne engedjük az ellenséget azon betörni. E védelem szerintem kettőből álljon : Először kezdjük magunkon és tartsuk jobban össze híveinket. Én nagy szégyennek tartom azt protestáns egyházunkra nézve, hogy vegyes házasságok kötése alkalmával a protestáns fél oly hamar kész a reversális adással. Árulás ez saját egyháza ellen. Őseink azért ontották vérüket, azért tűrtek, szenvedtek, hogy utódjaik oly könnyen dobják oda a kath. egyház prédájául még csak azután születendő gyermekeiket? Ez szégyenfolt