Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Budapest

53 tanítványait helyett tanítványaid áll, hogy 13. old. alulról 7. sor: mindezek tiltja — a tárgyra — mindezeket (tiltja) elmaradt, hogy a birodalom többször „bizodalom" helyett áll, mindezek technikai hibák s nagyon könnyen jóvátehetők. Mindeneket összefoglalva : a mű nyereség mind tankönyv-, mind általában ev. egyházi irodalmunkra, azt a legjobb lélekkel az elterjedésre méltónak tartjuk. —

s —a. BELFÖLD. Budapest, 1885. febr. 8. A magyar paedagogiai szemle f. é. febr. füzetének tanügytört. adalékok cz. rovatában következő' levél olvasható : 2539. sz. Sziget új falu község t. cz. eló'ljáróságának. A nagyméltóságú vallásés közoktatásügyi miniszter úr magas elhatározása folytán Szigetújfaluban is hajlandó állami elemi leányiskolát szervezni és azt még a folyó tanévben megnyitni. Tekintetbe véve azt, hogy Szigetújfalu tisztán róm. kath. lakossággal bir, de tekintve azt is, hogy a nevelés és oktatásnak sikere, várt eredménye csak úgy lehet, ha az vallás erkölcsi alapon nyugszik, biztosíttatik: 1-ör, hogy az állami iskolában tekintettel azon körülményre, hogy a lakosság egészen a római katholika egyházhoz tartozik, a tanerők mindig róm. kath. vallásúak lesznek. 2-or. Ebből és a fentebb érintettekből kifolyólag a róm. kath. vallás symbolumát jelző szentképek helyeztetnek el az iskola helyiségében. 3-or. A gyermekek az oktatás előtt és után a róm. kath. vallású iskolákban szokásban levő imákat imádkozzák. 4-er Az állami iskola gondnokságának elnöke minden időben a szigetújfalui r. kath. egyház lelkésze lesz. Mindez biztosítéka lesz egyfelől annak, hogy soha semmi körülmények közt a vallásos oktatás, a vallásbani nevelés ezen iskolában elhanyagoltatni nem fog; de legyen másfelöl Szigetújfalu községből is biztosíték arra nézve, hogy a község az állami iskola irányában mindenkor teljes bizalommal viseltetik. Ezek folytán, egy leányiskola szervezéséről lévén szó, ezen iskolához kinevezendő tanerők illetményét az állampénztár fogná viselni. Felhívom tehát a t. elöljáróságot, hogy — mielőtt az egy tanterem felépíttethetnék — nézzen azonnal alkalmas bér-helyiség után, hol egy-két tanterem elhelyezhető legyen, a bérleti feltételeket velem haladéktalanul tudassa, hogy az állam azt, saját terhére, a mielőbb megnyitandó állami iskola számára bérbe vehesse. Budapest, 1884. szept. 20. Tóth József, kir. tanácsos, tanfelügyelő. Hát biz adalék az a magyar állam felekezetnélküliségéhez is. Lám, még sem oly rideg az, csak legyen az ember egy kicsit — róm. katholikus. Mert B.-Csabán vagy még oly tiszta ev. helyen is aligha engedné meg Luther képének bevitelét az állami iskolába és aligha bizná annak vezetését az ev. lelkészre. Vagy talán ott nincsen szükség a nevelés vallás-erkölcsi biztosítására! Puczincz, februárhó. Általában mondhatni, hogy nagy Magyarországon a dunántúli egyházkerületet részben kivéve, vajmi keveset tudnak a vasmegyei néhány vend gyülekezet létezéséről. Magam is csak soproni theologus koromban, mostani derék princzipálisom fiától hallottam először, hogy ily nyelvű egyházaink is vannak, s nem hittem volna ! akkor, hogy valaha ezen egyházak valamelyikébe kerülök káplánnak, az TTr szőllőjének másodmunkásául. íme, ide hozott az isteni gondviselés és pedig a vend gyülekezetek legnagyobbjába — Puczinczra! Puczincznak magának lakossága alig haladja meg a 400 lelket, a falu maga is igénytelen, rendezetlen, elszórt hegyi falu jellegű. Ezen faluban van a templom, de azért korántsem nevezhető ez anyagyülekezetnek, nem azért, mert a többi falvak evangelikus lakosságának ép oly jogai és kötelezettségei vannak, mint a puczinczbelieknek ; nevezhetjük inkább központnak, egy terjedelmes diaspora középpontjának. Ezen, tehát inkább központi, punczinczi templomhoz Puczincznál lélek számra nézve erősebb és gyengébb faluk csatlakoznak, nyugatra Hegedéig, Stiria határáig, délre Csáktornyáig. Számba veendő, hogy ezen központi templom, pap s tanítók fentartásához járuló evangélikusok 37 vasmegyei községben laknak, míg az egyházi kikerekités alapján kétszázat biztosan megközelíti azon falvak, helységek száma, melyek Vasból és Zalából ide vannak beosztva, úgy hogy e rengeteg diasporában az 1880-ki népszámlálást alapul véve ma már 8 ezer evangelikus lélek él. Ezen lelkek anyanyelvükre nézve legnagyobb részben vendek. A vend nyelv a szláv nyelvek egyik ága, nálunk, Magyar-Osztrák tartományokban német befolyás alatt fejlődve, ennélfogva tele magyar és német elvendesített szavakkal. — Eredeti szókincse nagyon csekély, s talán az összes szláv nyelvek között e tekintetben legszegényebb. Leggazdagabb azonban azon őszinte önzetlen tiszteletben és szeretetben, melylyel hazánk s annak törvényei, intézményei iránt viseltetik, e nép az összes idegen ajkú nemzetiségek között, melyek hazánk földjét lakják. Soha itt nemzetellenes mozgalom nem uralkodott! Mi sem igazolja ezt jobban, mint az, hogy a magyar nyelvet szorgalmasan tanulják, gyermekeiket magyar helyekre cserébe adják, s hogy a férfiak legnagyobb része magyarul elég tisztán beszél, s hogy havonként magyar isteni tisztelet tartatik a vend mellett s hogy sátoros ünnepek második napján százak gyónnak magyar nyelven. E tekintetben derék pásztorukat illeti az érdem; hányszor hallottam ezt : Husz év előtt egy-egy faluban alig beszélt egy embernél több magyarul. Képzelhetni, hogy e diasporai egyháznak kormányzása, a lelkek ápolása mily nehéz, s a szolgálat benne mennyi tűréssel, önmegtartóztatással jár ; hisz akár esik, akár fú avagy fagy, órákig sőt félnapig kell funktióban utazni. A gyülekezeti tagoknak a Mura völgyén fekvő falvakban lakó része középmódú, a hegyi falvakban lakó része általában szegény. Ezek s általában a vidék szegénysorsú tagjai le járnak Somogy-, Baranya- stb. megyékbe és Slavoniába aratni. S mondhatom, hogy ez elég jó kereset forrás számukra. Az ide tartozó községek némelyikében van állami vagy községi, vagy felekezeti iskola. TTgyde az állami tanítók részint mivel nem evangélikusok, részint mivel épen államiak, nem tanítják a vallást legalább nem kényszeríthetők. A lelkész pedig legjobb akarat mellett sem szakadhat tíz felé, midőn az egyházi teendők is minden erejét ! igénybe veszik. Bizony a külső iskolában — pedig némelyik-