Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Nekrológok - Lúcze János

54 nek majdnem tisztán evangelikus gyermek-serege van, — a gyermekek elenyésző csekély vallásos oktatásban részesülnek s az elenyészéstől vallásunkra nézve, csakis a velük született protestáns szellem őrzi meg legfőkép. Puczinczra 12 faluból járnak be a gyermekek iskolába, két tanító elé, 530-on felül levő tanköteles közül 350. — Az iskola túltömött. A tankötelesek két harmada jár ugyan be, de tekintve a helyi viszonyokat a lehető legkedvezőbb aránynak kell mondanom. — Némely gyermek másfél—két óráig gyalogol idáig. Templomunk elég nagy, de népünk a tér korlátait leküzdő vallásos buzgósága folytán kicsinynek bizonyul. Van itt bizonyos vallásos buzgóság, mit az évenkénti adakozások jótékony czélokra, s nagy mérvű gyónások igazolnak. Hogy azonban soknál nem tiszta erkölcscsel van párosulva, azt a törvénytelen szülöttek nagy száma mutatja. Nagy vonásokban im ez volna a puczinczi központtal biró diaspora rövid ismertetése. Ezen nagy diasporai egyháznak ritkán volt oly érdekes s jövőjére nézve esetleg oly nevezetes gyűlése, mint f. é. januárhó 22-én. Ezen gyűlés első teendője a boldogult főgondnok Kercsmár József számadására kiküldött bizottság jelentése, melynek alapján e boldogult örökösei a további felelősség alól felmentetnek, mindenek kielégítő rendben találtatván. Ezen az ügyön átesvén tárgyaltatott a politikai puczinczi községgel a templomtérnek vásár használatra való bérbeadása. Ez ügy, egyesség létre nem jöhetvén, függőben maradt. A puczinczi iskolák túltömöttségének megszüntetésére, felekezeti iskola felállítására felhivattak Lehomér, Puzsócz, Brezócz falvak. E falvakból jelenlevők kijelentették, hogy nem képesek felállítani iskolát. Az ügy elodázhatlan levén, a nevezett falvak valamelyikében iskola felállíttatására nézve a kellő lépések a felsőbb hatóság elé megtétetnek. Több rendbeli egyházi épületek tatarozását, újak felállítását, különösen az elrepedt harang helyett újnak beszerzését az egyházi közgyűlés lelkesülten megszavazta. Legnevezetesbb tárgya volt e közgyűlésnek egy indítvány. Muraszombat városában lakó hívektől kiindulva s e várost környező falvak evang. lakosaitól pártfogolva azon indítvány terjesztetett elő: nem volna-e jó Muraszombat középponttal e nagy szórványból új egyházat kikanyarítani. Az indítvány helyességét minden jelenlevő átlátta. L

Tj bástyát nyer e nagy szórvány, jobban lehet őrizni a nyájat! A mozgalom tehát megindul először Muraszombatban, felhívás intéztetik annak minden vallású híveihez adakozásra e mellett tömörülésre az ev.-hoz. Nevezetes gyűlés lehet ez még a jövőben Puczinczra s Muraszombatra nézve. Adja az Isten, hogy ha egykor létesül, erős bástyát nyerjen benne egyházunk! Egyúttal közlöm egyházunk rövid statisztikáját is. 1884-ik évben született 179 fiú, 137 leány = 316; ezek közül törvénytelen 37. Meghalt 134 fiú, 86 leány = 220; szaporulat 94. Esketettett 93 pár. Pénztári bevétel 1559 frt 97 kr., kiadás 1464 frt 9 kr., többlett 95 frt 88 kr. Gabonaneműekben az egyházi hivatalnokoknak esendő járulékon kivül 36 m. rozs, 22 '/

2 m. buza. Az egyház vagyona körülbelül 2505 frt 70 kr. Érdekes még egyházunkban a kivetési kulcs. Minden lélek fizet 14 krt, földadó forint után 7 krt, gabonaneműekből minden földadó forint után 0'5 liter buza és 12 liter rozs szedetik. Oh, mit szólnának ezen csekély egyházi adóhoz makói hitsorsosim s rokonaim ! ! Varga Pál, s.-lelkész. Nekrolog. Lúcze István, 1803. decz. 20. f 1885. jan. 28. A megboldogultban egy megfáradt és hű szolga távozott el az Úrnak örömébe. A kishonti ev. esperességbe kebelezett Osgyánban, 1832. évtől, előbb, mint az akkor még ott fennállott (1853-ban Rimaszombatba áttett) esperességi gymnasium tanára, majd pedig 1839-től, mint az ottani ev. egyház lelkésze működött; még pedig mindvégig oly példás hitbuzgalommal s az Isten különös kegyelméből oly ritka szellemi ép munkaerőben, hogy a 81 évet túlhaladott aggastyán segédet sem tartott. Élete s működése hasonlított a kies völgyben csendesen folyó patakhoz, melynek sima víztükrét fel nem zaklatták a kiható tettvágy forrongó szenvedélyei, feltörő hullámai; de mely annál áldásosabban s termékenyítőbben hatott a közelben, saját munkakörében. Osgyáni hű szolgálatának félszázados jubileumát 1882. okt. 5-én ünnepelte meg, a mikor még az agg testben ifjú lélek s vidám kedély a tisztes pályának hosszú folytatását engedé reményleni. E reményt azonban meghiúsítá a megboldogultnak tüdőlobban történt megbetegedése s egy heti szenvedés után f. évi január 28-án éjfélkor bekövetkezett csendes kimúlása. Temetése jan. 31-én d. e. 10 órakor volt, melyen Gl auf Pál, rimaszombati lelkész, János XIX. v. 30: „Jézus monda: Elvégeztetett minden. Es lehajtván fejét, kibocsátá lelkét," szent igék alapján szónokolva kifejté, hogy a megboldogultnak is végső diadalmas s megnyugtató szava az lehetett: „Elvégeztetett," s ennek folytán feltüntette : „1. azt, a mit a megboldogult bevégezett, 2. a hűséget, melyet a közben kifejtett, és 3. a jutalmat, melyet immár megérdemlett." — Utána G-áber Lajos kokovai lelkész szónoki hévvel és hatással parentált, úgy szólva a megboldogultról, mint a ki a hál 81 j 3j tisztelet és a szeretet emlékkoszorúját érdemli s mint ilyet meghatóan elbúcsúztatta kesergő özvegyétől szül. Bartholomaeidesz Jozéfától, egyetlen leánya Vilmától, férjezett Mohay Gyulánétól, nagyszámú rokonaitól s a legjobb és a leghívebb pásztorát sirató egyháztól. A köztisztelet és közszeretet érdemsorából kidőlt férfiú iránt kegyeletöket lerótták s jelenlétükkel a temetés méltó voltát kiválóan emelték : Bartholomaeidesz János hegyaljai, Svehla János nógrádi, Margócsy József kiérd, pestmegyei, Bartholomaeidesz Gyula kiérd, nógrádi esperesek ; Szakáll Ferencz országgyűlési képviselő, a szent-péteri, czinobányai, csetneki és ochtinai stb. lelkészek ; a kishonti esperességből: Czéner Pál főesperes, Krno Andor cserencsényi, Liszkay János rimabrézói, Hüvössy Lajos felsőpokorágyi, Kolbenhajer Lajos rimabányai lelkészek, a rimaszombati gymnasium képviseletében Fábry János tanár s ezeken kivül a világi és a tanító rendből a megboldogultnak igen nagy számú tisztelői. Mindazok, a kik aranytiszta jellemének, áldott szívjóságának s emberbaráti nemes indulatának melegét élvez-