Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Magyar és német garázdálkodás Halléban (Varga Pál)

38 Tréfort igéri, hogy majd midőn ezon intézet fennállásának tizedik évét eléri és ez a jövő év, enquête-et fog egybehívni, és megvizsgáltatja az egész nyugdíjalapot, és a mennyiben a törvényt a tanítók érdekében és az ő hasznukra módosítani lehet, a módosítást szívesen megteszi. Zsilinszky Mihály elsőben is indokát adja annak : honnan van szerinte, hogy a parlament többsége Irányinak már 15 éven át megújított határozati javaslatát a vallásszabadságról mindig ellenzi? Az egyik ok: hogy nem választja meg a kellő időt annak benyújtására; a második beszédének azon része, melyben a baptisták üldözéséről beszélt. Es itt szép logikával, nemes értelemmel adja elő tapasztalatait, melyeket úgy a baptisták mint a nazarénusok körül tett. S ez alkalmat arra is fölhasználja, hogy avallásszabadságot gyönyörűen dicsőíti, de egyszersmind annak törvényeivel is megismertet a gyakorlati életben. Érinti ő is a kath. autonomiát, mely szerinte magában a kath. egyház kebelében nem oldható meg a nélkül, hogy azon hatalmas szervezetű egyház alapelvei fei ne forgattassanak. Nem hiszi, hogy a kiváltságos papság harczot akarna indítaui az alkotmányosság ellen. Végül egész melegséggel hangsúlyozza, hogy a kiváltságok kora lejárt, következik az egyenjogúság, a viszonosság és testvériség kora. Tréfort ez alkalommal másod izben történt fölszólalása különösen Ugrón tegnapi fejtegetéseivel bőven foglalkozik, a mikor is különösen arra nézve tesz határozott ígéretet, hogy az alsó klérus anyagi helyzetén javítani fog ; mert sokan vannak, a kik mindennapi szükségleteiket sem képesek fedezni. Helfy Ignácz szemére lobbantja a miniszternek, hogy nem a szatmári püspök volt az első, ki kimondotta, hogy a legfőbb kegyúri jog nem tartozik alkotmányos ellenőrzés alá, hanem maga a miniszter. Magára a közoktatási tárczára térve át, konstatálja miniszteri jelentések alapján, hogy gymnasiumaink és egyetemeink túl vannak halmozva. Kimondja, hogy a népiskolai és reáltanodák tantervei nem felelnek meg a czélnak, melyre szánva vannak. A polgári iskolák megszüntetését, s ezek helyébe ipar-, foldmives- és kereskedelmi (hozzáteszi a nőit is) iskolák fölállítását sürgeti. Jánossy János hangsúlyozza Zimándyval szemben, hogy alaptalan recriminatiók és vádaskodások helyett tegyük kezünket az ekeszarvára s igyekezzünk az iskolákban a valláserkölcsi munkakört betölteni. Hermann Otto a budapesti tudományos egyetem dolgait szellőzteti. Szerinte van kétféle egyetemi tanár : proletár és nábob. Ezen provokáló észrevételre Szilágyi Dezső felel. Nentvich Károly a tanszabadságot írja zászlajára. Végül ajánlja, hogy a tanpénzek az órák és a tanítványok arányában osztassanak be. Tisza Kálmán kifejti, minő szempontokat tart irányadóknak az egyházakkal szemben követendő politikában. A kath. autonomia kérdését nem látja tisztázottnak. 0 sem tartja helyesnek, hogy vannak, kik a szatmári püspök fölszólalásából törvényhozási intézkedést követelnek. Hermann Otto nézete ellen, melyben a valláserkölcsi nevelést szembe állítja a positiv tudás-, a becsületérzés- és emberszeretettel, határozottan tiltakozik. (Folyt, követk.) Bognár Enclre. Budapest, 1885. jan. 25. A budai ev. egyház egyik iskolatermében díszes hölgy- és részben férfiközönség gyűlt össze e napon, hogy megtartsa alakuló közgyűlését a tervbe vett budai ev. jótékony nő-egyletnek. Hosszas küzködésnek eredménye ez. Még a mult évi karácson előtt több lelkes, buzgó hölgy összeállott, magukra vállalták a karácsonkor kiosztani szokott leányruhák megvarrását, azon határozott szándékkal, hogy ez összejövetelek alkalmával megbeszélik egy nőegylet alapításának módozatait, Tervük sikerült, miután aláírások gyűjtése által elégséges számú hölgyek és férfiak részvételét biztosították maguknak, összejöttek, hogy az eszmének testet adjanak. Seholtz G-usztáv lelkész korelnöknek választatott, a ki meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, azután fölszólította Szabó Béla segédlelkészt, hogy az előmunkálatokat terjeszsze a gyűlés elé. Ez elmondta az alakuló egyletet megelőző munkálkodást és eléterjesztette a kidolgozott és a szervező bizottság által elfogadott alapszabályokat, melyek csekély módosítással elfogadtattak és egy S c h o 11 z, Sztehló Kornél és Szabó urakból álló bizottság küldetett azok végleges kidolgozására és a belügyminiszternek való bejelentésére. Rövid tartalmuk: az egylet neve Mária-Dorotty a-egylet,az egyházat alapító főherczegnő emlékére; czélja: a budai szegény családok segélyezése ruhával, élelmi szerekkel és fűtő anyaggal ; munkálkodása: a téli hónapok alatt (Okt. 1—

Apr. 1.) tart, a mikor egyes tagjai hetenkint egyszer (Szombat délután), összejönnek, a megvett kelméből ruhát varrnak és a segélyezés iránt határoznak. Az egylet élén áll egy elnök, két elnökhelyettes (egy hölgy és egy férfi), egy titkár és egy pénztáros. Ideiglenesen elnökhelyettesnek választatott Scholtz G., pénztárosnak Sztehló Irén kisasszony, titkárnak Szabó B. Az elnök és második elnökhelyettes választása, valamint a többi tisztségnek végleges betöltése a min. jóváhagyás leérkezete után egybehívandó közgyűlés által fog eszközöltetni. Az egylet azonban addig is működni kiván és az első munkanapot jövő szombatra határozta meg. A szép humanisztikus czélon kiviil, mely az alapszabályokban foglaltatik, még azon czél is lebegett az alapítók szemei előtt, hogy ezen egyleti összejövetel, együttműködés által hölgyeink között ápoltassék az egyháziasság és az összetartás szelleme, melynek elaltatására oly számtalan körülmény működik közre egy nagy városban. Vajha eléretnék ezen czél is! KÜLFÖLD. Magyar és német gazdálkodás Halléban. „Külföldi tanulmányaink" czím alatt a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" 3-ik számában czikk jelent meg dr. Szlávik úrtól, melyet mondhatom érdeklődéssel olvastam, különösen azért, mert magam is, habár sajnos csak „futólag", kinn voltam Halléban a legközelebb elmúlt tanévben, melyből a czikkirója tárgyát mérité. Ezen bár látszatra csekély fontosságú, de valóban elég jelentékeny dologhoz hozzá szólni bátorkodom. Halléban kétféle gazdálkodást lehet megkülönböztetni, egy magyart s egy németet. — A magyar gazdálkodástdr. Szlávik úr a magyar stipendiumok elnyerése- s élvezete-