Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Somlóvidéki tanító egyesület

386 és a jegyzőkönyv hitelesítésére Török József tatrangi lelkész, SzéprétiBéla tanár és Deák Sándor segédlelkész küldettek ki. A gyűlésen mintegy 200-án voltak jelen. Nem hiányzott onnan egyetlen bárczasági pap sem a zajzonit kivéve, a kit hivatalos funkeziója tartott vissza és a csernátfalusit, a ki súlyos beteg. A zsejki egyházközségből bár ott is fiókintézet alakult 36 taggal, a nagy távolság miatt képviselő nem jöhetett. A kolozsvári egyház üdvözlő táviratot küldött. Három vagy négy egyházközség még semmit sem tett ellenkezőleg találkoztak egyes nemeslelkii pártfogók a szórványban ilyenek nagys. Domonofszky Endre jogakad. tanár N.-Szebenben és nagys. dr. Fabiny Ferencz kir. táblai pótbiró Maros-Vásárhelyről, a bányakerületi felügyelő Fabiny Theophil hasonló buzgóságu fia. Ugyancsak elismeréssel kell megemlékezni arról is, hogy a másféle keretű magyarok közül is sokan (róm. kath., reform., unitáriusok és zsidók) tagjai lettek a gyámintézetnek. A gyűlést közebéd követte az „Európa" vendéglőben, a melyen 120-an vettek részt. Felköszöntőket mondták : Mihályi: A hazára és a királyra ; S z m i k : Tréfort Ágostonra ; M o ó r : br. Prónay Dezsőre, a magyarhoni ev. e. e. gyámintézetre s annak vezérkarára. Ivánka Imre, Czékus István püspök és ZelenkaPál miskolczi ev. lelkész urakra ; Koós: a csángókra ; Masznyik: Koós Ferencz kir. tanácsos tanfelügyelőre ; Borcsa: A különböző felekezetekre s az azok közti egyetértésre ; Fejér: az erdélyi evang. magyar gyámintézetre ; DeákSándor: a vendégszerető brassói magyar ev. egyházra s annak lelkészére Moór Gyulára ; Törökjózsef: Rombauer Emil és Orbán Ferencz igazgatókra ; Csiki Endre ügyvéd : Mihályi Károly és Moór Gyulára stb. Hogy a nagy beszélő kedv szabályoztassék, Rombauer indítványára minden toast ára 10 kr.-ban szabatott meg, a minek folytán begyült a gyámintézet javára mintegy 30 forint. Lélekemelő jelenet volt, midőn egy szegény kőmiveslegény — mint ő magát nevezte — Csorlai János felállott és a gyámintézetre 50frt.-ot, a brassó magyar ev. egyháznak 50 frt.-ot s a közművelődési egyesületnek 10 frt.-ot ajánlott. A közebéden — melyen a brassói magyarság színe java, felekezeti különbség nélkül képviselve volt, — a legjobb hangulat uralkodott. A jó kedv tetőpontra hágott, midőn Deák Sándor intonálására a közönség a czigányzene kísérete mellett a Hymnus lelkesült éneklésébe kezdett. Igazi magyar nemzeti mulatság volt ez ! Első találkája az erdélyi magyar evangélikusoknak! Mint midőn a kis korukban távol vidékre szakadt testvéreket összehozza a véletlen s felismerik egymást, olyan volt az öröm, mely együtt tartá a társaságot esti 7 óráig s összébb forrasztá a magyar szíveket. Adja Isten, hogy a lelkesültségnek, melyet a brassói magyar evang. egyház által ily szépen és tapintatosan rendezett ünnep előhozott, teremjenek és érlelődjenek tettekben a jövő közgyűlésig minél szebb gyümölcsei ! Négy falusi. A „somlyóvidéki evang. tanító-egyesület" őszi közgyűlése. Megnyíltak országszerte a tanterem ajtai a kis músa sereg előtt, a nyári pihenés után hangya szorgalommal foly a munka mindenütt — városban és falun. — A tudomány halad a világosság országa felé tovább és tovább óriási zászlójával s a ritka szép országos kiállításon jelen volt prot. tanitók gazdag tapasztalataikkal sietnek fejleszteni — ápolni Isten veteményes kertjét az iskolát, hol minden egy kis tanonczban egy-egy kis világot lát maga előtt a lelkes vezér, ki hivatva van ezen kis világokban a világosság országát terjeszteni. S e szép-magasztos czél elérését nagyban segítik elő a tanító egyesületi közgyűlések, melyek a múló év ezen végszakában folyvást tartatnak országszerte. Egy ily nevezetes közgyűlését a somlyóvidéki evang. tanító-egyesületnek szándékom részletesebben leírni e becses lap olvasói számára. Egyesületünk ez idei őszi közgyűlését az előkészítőbizottságnak előre megállapított terve szerint novemberhó 18-án tartotta meg Veszprém-Nagy-Szőllősben a rendes tagok és tanügybarátok nagy érdekeltsége mellett. A gyűlés reggeli 9 órakor vette kezdetét az evang. iskolateremben buzgó ének és imával s nagyszerű elnöki megnyitó beszéddel nagyt. Szalay Sándor úr elnöklete alatt, ki már több éven át vezeti közgyűléseinket páratlan tapintatossággal s valódi ügyszeretettel. Olvastatott először is a bizottsági gyűlés jegyzőkönyve, majd ezt követőleg a tavaszi nagy gyűlés jegyzőkönyve, melynek egyes pontjai élénk eszmecserére szolgáltattak alkalmat. Harmadiknak a sorrend szerint következett a gyakorlati előadás, melyet Erdélyi Béla egyleti fiatal tag tartott ez alkalommal s tárgyalta az irgalmas szamaritánusról szóló bibliai történetet elég szakavatottsággal. Az előadással megbízott másik tagtárs Pintér Sándor a vidékről elköltözvén előadását nem tarthatta meg, de az egyesülethezi ragaszkodása jeléül írásban küldte meg előadásra szánt „törtek ismertetése" czimű jeles művét, mely általános érdekeltség mellett olvastatott fel. Ezzel kapcsolatban ugyancsak Pintér kollegának az egyesülethez küldött búcsúlevele olvastatott, melyben kijelenti, hogy bár végzete a körből távozni kényszerítette is, mindazonáltal egyesületünknek továbbra is buzgó tagja kíván maradni. Az egyesület örömmel veszi tudomásul derék fiatal tagjának e nyilatkozatát. Ezután előterjeszti elnök úr a megye közigazgatási bizottságának átiratát azon jogérvényes határozatáról, — mely szerint ezentúl a felekezeti tanítók a községek biráitól fognak kapni gyűléseikre 1—1 forint napidíjat és előfogatokat. Ezen üdvös intézkedést a jelen voltak élénk éljenzéssel s a közigazgatási bizottság iránt érzett mély hálával fogadták s e határozatnak az egyesületi „Értesítő"-be leendő kinyomatása is elrendeltetett. Elnök úr bemutatja nagys. Stáhly György kir. tanfelügyelő úrnak átiratát az országos tanítói árvaházra való adakozás érdemében, mely czélra a közgyűlés 5 frtot szavazott meg pénztárából s ugyanennyit a Péterfy Sándor nevét viselő alaphoz. — Majd a magyarországi tanítóegyesületek statisztikája s a II. képviseleti közgyűlés határozatai ajánltattak megszerzésre. — Felolvastatott ezután László János tagtárs által remek stylben írt azon kérvény, mely a pozsonyi tanító-egylet megkeresése folytán készült nyugdíj-törvény azon revízióját illetőleg, mely a 40 szolgálati évet 30-ra szállíttatni czélozza. E kérvénynek a nagym. vallás- és közokt. magyar kir. minister úrhoz leendő felterjesztésére elnök úr kéretett fel. Tárgy altatott továbbá alúlírt által megbízás folytán