Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Gusztáv-Adolf egylet közgyűlése

387 készített alapszabályzat a méhészetről, mely mü egész ter­jedelmében elfogadtatott s ezzel a somlyóvidéki ev. tanító­egyesület az okszerű méhészet elterjesztését s szakszerű űzését egyesületi ügykörébe vette fel, hivatásul tűzte ki az okszerű méhészetet az egész vidéken terjeszteni. Szép és áldásthozó e nemzet gazdászati szempontból felkarolt ügy is, melyre nézve jeligéül egy nagy hazai méhészszel fennen hangoztatjuk mi is : Honfitársak ez a rövid élet Úgy is keserűségek közt vész el, Tehát legyünk mindnyájan méhészek S édesítsük meg életünket mézzel. Ezen fontos ügy élére, elnökül: Dávid Ferencz. titkárrá: Buthy Márton; igazgató választmányi ta­gokká: Boross Károly, Plevniczky Pál és Nagy Elek választattak meg. A zsedényi-alapból a jövő 1886-dik évre kiosztandó 100 forintos jutalomra a nagyt. Egyházmegyének Buthy Márton egyesületi tag fog ajánltatni. — Végül a jövő tavaszi közgyűlés helyéül Nagy-Alásony tüzetett ki, mely gyűlés egyúttal tisztviselő választással fog egybeköttetni. Több nevezetes ügy letárgyalását térszüke miatt nem érintve, ezeket kívántam t. szerkesztő úr becses lapjába megírni azon záradékkal, miszerint gyülésünk végeztével délután 2 órakor elnök úr indítványára tömeges kirándulást tettünk méltóságos gróf Zichy Lajos úr uradalmán tekint. Beiczi Vincze számtartó úr vezetése mellett Szabó János gazda által igen ügyesen s valódi szakértelemmel kezelt faiskolába, hol a nevezett gazda igen jeles fajta vete­mény magvakkal kedveskedett a gyűlés tagjainak. Végül mindezeket kedélyes vidám lakoma zárta be s e nevezetes napon Somlyóvidék tanítói újabb jelét adták annak, hogy akarnak és tudnak is melegen lelkesülni nemes hivatásuk iránt. Vajha a kartársi szeretet melege lengje át továbbra is az egyesületet s úgy Isten áldással fogja koronázni a munkát, melynek véghezvitelére a gondviselés kiszemelt bennünket. Buthy Márton. KÜLFÖLD. A Gusztáv-Adolf egylet Eisenachban, 1885. szeptember 8—10 tartott 39-ik egyetemes gyűléséről. (Folytatás.) 1. Ciele. Pózenben, a porosz királyság keleti határán fekszik. Tartozott a már 1629-ben a svédek által bevett Brom­ba ' t g nevű egyházi vidékhez, melyből 1867-ben egyház­hatóságilag kikebeleztetett, miután maga is egy 16 hely­ségből álló és 2675 lelket számláló egyházvidéket képez. Ezen önállósítástól maguk a hívek eleinte féltek, — miután mint szegény emberek aggódtak a nagy terhek viselése miatt. Az egyházi hatóság által odarendelt lelkész működése azonban áldásosnak bizonyulván, később maguk is buzgólkodtak az egyház alkotás körül. Nem volt paplakuk és ilyet Cielében épenséggel nem lehatett kapni. Azért Zielonke faluba kellett szorul­niok, mely azonban a két mértföldnyi hosszú parochiának majdnem végén feküdt. És milyen lakás volt ez! Fenyők­ből összerovott és a szélvész folytán formájából kivett, — rézsútra hajlott paraszt viskó, három oly alacsony szobács­kával, melynek padlásába ütközött a pap feje s oly szellős, hogy semmiféle mesterséggel nem lehetett abból a légvona­tot kizárni, A ház környéke pedig 10 percznyi kerületben fátlan homokpuszta. Ilyenben lakjék egy, magasabb mivelt­ségű terjesztője az evangyéliomnak ? ! Átlátta tehát a gyülekezet, hogy itt paplak épí­tése életkérdés. Az előirányzat 5500 tallért vett fel. De 395 családapa közül csak 100 fizetett egy vagy egy fél tallér adót, 195-en két tallért, és mégis vállalkoztak reá, hogy az építéshez 2000 tallérral járulnak. Az első ado­mányt, 50 tallért, maga a pap fizette be, mint egy magán­iskolából bevett rendkívüli jövedelmét, hogy ezzel a leg­szegényebb híveket mentse fel az adózás alól. Ezen ada­kozásokhoz a Gusztáv-Adolf egylet eleinte 100, de 1875­ben 1000 márkát adott s ezt folytatta, látva, hogy az egy­ház önadóztatása tekintetéből szavát beváltja. Ekkép lehet­séges volt 1881. tavaszán építeni és 1883-ban Cielében készen állt a paplak. „A madár tehát helyet talált és a fecske fészket." Mikor azután 1883-ban Lipcséből újra 300 m. paplak­épitési segély érkezett, kérték a hívek, hogy engedje meg az egylet, miszerint ezen összeg egy építendő templom első alapját képezhesse, megígérvén, hogy a még felmaradt 5000 márkányi paplaképitési adósságot, egyenlő évi rész­letekben önmaguk fogják törleszteni. Eddig a 2675 lélek úgy lett lelkileg ellátva, hogy a pap vasárnaponként délelőtt és délután öt iskolában tar­tott istenitiszteletet. így utazott a lelkész kocsin, a hor­dozható harmoniumot is magával vive, egyik filiából a másikba. Ezt azonban, egészségi szempontból nem győzték a papok s e miatt sűrűn váltakoztak. — A mindnyájokat egyesítő templom építése tehát elodázhatlanná vált. A homokföldön azonban, melynek holdja 10 talléron kel, nem lehetett a hívektől kívánni, — hogy az egyházi szükségletekre áldozott évi 6319 márkán felül még templom­építésre is adózzanak. Mindazáltal vettek Cielében egy templomnak való telket 824 márkán. De az építés aligha lesz 30,000 már­kán kivihető. Ha ezen egyház elnyerné a szeretetadományt akkor az összeg felénél többnek birtokában a messze czélt közelebb látná maga előtt, és ujabb bátorsággal munkál­kodnék a szent ügy érdekében. VEGYESEK, — Budapest, 1885-ik nov. 23. A folyó év elején alakult budai ev. M. Dorottya-nőegylet alapszabályai a mi­nisteriumtól leérkezvén, f. hó 22-én szép részvét mellett tartotta végleges alakuló közgyűlését, melynek tárgya a tisztviselők végleges megválasztása volt. — Megválasztat­tak : Elnöknek: mélt. A n d r é L a j o s n é, min. taná­csos neje. 1. Elnökh. : Scholz Gusztávné. 2. E1­nökh. : Scholz Gusztáv, lelkész. Pénztáros: Sztehlo Irén. Titkár: Szabó Béla. — Az egylet

Next

/
Thumbnails
Contents