Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Erdélyi ev. gyámintézet

385 A midőn a következő utolsó (5-ik) alrészben az — újévi kegyes distichonokkal telt — anyakönyvek adatai nyomán a népesedési mozgalmakról megemlékeznék, bemutatja az egyház veteményes kertjét, az iskolát. — Kell-e — elbeszélése alapján — többet mondanunk, mint hogy az iskola együtt szenvedett az egyházzal a rossz időkben, s őrült a verőfényes napoknak? Ha jó karban van a ház, ülik hozzá a szép kert. A bélai egyház életében irányadó éveknek (.. 1674.. 1781..) az iskola életébe is bevésődtek nyomai. Az anyaegyháznak im ezen — ismertettük — történetéhez hozzácsatolja szerző Keresztfalva s Nagy - Kör leányegyházak és Majerka fárába kebelezett hitközség történetét is. Egyház- s mivelődéstörténeti tekintetben felette nagybecsüek főképen azon adatok, melyeket a hires nagy-eöri iskola („gymnasium neerense) alapítása s fejlődésének történeti előadásába ügyesen fűzött be szerző. Van még végül egy függelék is monographiája végén : ,.U rkundenbuch" a czíme. Nagyon becses gyűjteménye ez részint eredeti okiratoknak, részint hiteles másolatoknak. Mondjuk-e befejezőleg, hogy szerző úgy az adatok gyűjtésével valamint azok összeállításával jó és szép munkát végzett s követésre méltó példát adott másoknak ! Krupec István, egyháztörténeti in. tanár. B S u F 0 Ii D. Erdélyi ág. hitv. evang. magyar gyámintézet. — Ezt az egyesületet a szászok sziikkeblüsége hozta létre. Mig a magyarhoni evang. egyház tekintet nélkül a nemzetiségre minden tagjával egyformán közli javait : addig az erdélyi ág. hitv. evang. egyház többségét képező szászok nem csak a polgári téren tették zsarolásaik és zsarnokságok által a hétfalusi Csángókat nyomorultakká, hanem az ösztöndíjakból tandíjkedvezményekből, internátusból s általában minden segélyezésből való kizárás által azoknak egyházi és iskolai életét is megölni készültek. A negyvenes években még, ha máskép nem, hát legalább szolgai minőségben (famulus) helyet találtak a brassói evang. alumneumban (köztartás) a magyar ember gyermekei is : ma ennek az intézetnek „sächsisches Alumnat-' a neve s nem csak, hogy kizárattak belőle a magyar evangélikusok, kimondatván az alapszabályokban a felvétel egyik feltétele képen, hogy a folyamodó evang. és szász legyen ; nem csak hogy kétszer vagy háromszor annyi tandíjfizetésére köteleztetnek a magyar evang. gyermekek mint a szászok, hanem az egyes ösztöndíjak kiosztási szabályai közé is felvétetett a megszorítás, hogy a stipendiumot csak szász evangelikus kaphatja, sőt annyira mentek a szászok vakdühökben, hogy még azt a nemeslelkü Gusztáv-Adolf-egyletet is, a melyet mindenütt áldással emleget az evangelikus ember ajka, Erdélyben megutáltatták, velünk, egy olyan szász nemzeti egyesületté tevén annak erdélyi főegyletét, a melynek csak az elmagyarosodás veszélyében forgó szász-ekklezsiák, mint pl. Fogaras, Maros-Vásárhely, Nagy-Enyed stb. számára van pénze. Ily viszonyok között keletkezett az erdélyi magyar gyámintézet a szászok testvérei szeretetéből kitagadott gyámol nélkül maradt magyar evang. egyházak és tanulók segélyezésére még a folyó évi április 10-én. Hogy szükséges ez az egyesület azt beismerte a húsos fazokak mellett ülő szász főkonzisztorium is, midőn az alapszabályokat megerősíteni méltóztatott; de felismerték ezt az apai örökségből kilökött magyar evangélikusok is, mert oly buzgósággal láttak a munkához a minő, egy szebb jövő hajnalát méltán engedi reményleni. Tanúságot tett erről az erdélyi ág. hitv. evang. gyámintézetnek első rendes közgyűlése, a melyet ünnepélyes isteni tisztelettel egybekötve november 15-én tartottunk meg a brassói evang. magyar templomban. Az isteni tisztelet az ,,Erős várunk" eléneklésével vette kezdetét, a mely után Ortel János, krizbai lelkész, tartotta az ünnepi beszédet. A beszéd közben a brassói magyar dalegyesület énekelte a „Ne csüggedjél kicsiny sereg" kezdetű éneket, ugyanazt, a melyet a magyarhoni evang. gyámintézet békés-csabai jubilaeumán énekeltek. A beszéd után a szászokra való vonatkoztatással a dunántúli énekeskönyv „Ellenségid Istenfia nyájadat fenyegetik" kezdetű 188-ik éneke következett, utána ima, a dalegyesülettől a „Hymnus", „Isten áld meg a magyart", végre H o r vá t h L á s z 1 ó ujfalusi lelkész megáldván a gyülekezetet az „Erős várunk" utolsó versével az isteni tisztelet bevégződött s megkezdődött a közgyűlés, a melyet Mihályi Károly ideiglenes elnök megnyitó beszéde után a brassói magyar evang. egyház nevében és megbízásából Moór Gyula lelkész üdvözölt. Ezután következett a nagy gonddal készített bizottsági jelentés, a mely szerint az alakulás óta lefolyt rövid 7 hónap alatt a gyámintézetnek 12 fiókja alakult, 12 alapító, 47 törzs, 114 rendes, 143 pártoló taggal, a kik aláírtak összesen 1319 frt. és 3 krt. Lelkes éljenzéssel fogadtatott Moór Gyula lelkész az jelentése, hogy Ma gyári István és neje Jakab Mária brassói lakosok a gyámintézet számára 100 frtos alapítványt tettek. Általában a brassói magyar evangélikusok megmutatták, mire képes az igazi buzgóság, mert ők gyűjtötték a gyámintézet számára a legnagyobb összeget mintegy 500 frtot. Sok ez attól az egyháztól, a mely minden társai között a legméltóbban veheti a szájára a kesergő zsoltáros ama szavait : „Sokat nyomorgattak engemet az én ifjúságomtól fogva az én hátomon szántottak a szántók és hosszít barázdákat vontak." Azért mi is hát szivünkből kívánjuk : „Az úr áldása legyen rajtatok, áldunk titeket az úrnak nevében." A jelentés után következett a tisztújítás. Elnök lett: Mihályi Károly apáczai, jegyző, Moór Gyula brassói, ellenőr, Masznyik Gyula hosszúfalusi lelkész, alelnök, S mik Gábor főerdész, pénztárnok, Gödri János ügyvéd. Bizottsági tagok : Borcsa Mihály és Ortel János lelkészek, továbbá Dr. Rombauer Emil és Sipos János. Az indítványok tárgyalása után a következő határozatok hozattak : a fiókintézetek a gyűjtött összeget minden levonás nélkül tartoznak a központi pénztárba beszolgáltatni. — Az ügyvezetéshez szükséges eszközöket a fiókok számára is a központ szerzi be. Az alapító tagsági díjak (50 frt.) 10 féléven át fizetendő 5 frt.-os részletekben is elfogadtatnak. A közgyűlések vagy őszszel vagy tavaszszal hivassanak egybe. Egy Brassóban felállítandó internátus eszméje a bizottságnak figyelmébe ajánltatik. A bizottsági gyűlésekre tanácskozási joggal az alapító tagok is meghívhatok. Egyházi férfiú hiányában a fiókintézetek elnökei világiak is lehetnek. Végül a számadások megvizsgálására