Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

1885-11-14 / 46. szám

Harmadik évfolyam. 4 Pozsony, 1885. évi november 14. EVANGELIKUS Elf HAI is ISKOLA. Előfizetési ár : Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : T SI S Z TYÉ 3ST S Z IK FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom: Szeget szeggel. (Raphanidesz Vilmos). — Jegyzetek. (Veres József).— Erős várunk. (Gaal Mihály). — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Szeget szeggel. A 19. század nagy barátja a tűznek, mert bálványozva imádja az ipar rohamos térfoglalását, nem csoda tehát, ha symbolumai a gyárak rémitő kazánai és füstölögve ég felé emelkedő kéményei, melyek elárnyélkolni készülnek a ker. templomok egykori dicsfényét^ a. sarkalatos erények bölcsőit. A Mt és szeretet a keresztyénségnek aranyoszlopai és az evang. eg.háznak a megpróbáltatás napjaiban — melyek végnélküliek — védbástyái, ezek nélkül egyházunk ma sem képes megmaradni. A mai kor a középkori credo ut intelligam szőrszál­hasogató dialectica tömkelegéből kibontakozva, — a merev dogmatismus fojtó hurkát és sokszor fagyasztó jégvermét öntudatosan kerüli, a hit védfegyverzetét úgy látszik, — lassacskán le akarja tenni és a közmívelődésen munkáló szeretet és humanismus oltára köré csoportosítva sorakoz­tatni híveit. Sokban hasonló fegyverrel harczol a katholi­cismus, és e tekintetben a praktikus eszélyességet tőle el­tagadni, hóditó hatalmának fel nem ismerésével egyértelmű volna. Bizonysága ennek a r. kath. egyházban a számos társu­latok, intézetek, újabban nevelő leányintézetek, — melyek mind a bel- és külmisszió szolgálatában állnak. Ezen in­tézkedések oly józan egyházi politika, mely jelenben szor­galmasan vet, biztos jövő bő aratás reményében. Ezen lé­pése a gazdag r. kath. egyháznak rejtette hadüzenet nem­csak a protestáns „eretnekségnek", hanem jól kiszámított lélekvadászat új alakban, új hódítása a materialismushoz tapadt lelkeknek. A szegénység az evang. egyháznak meg­bénítója, bilincse. Egyházunk a reformáczió kora óta, midőn a r. kath. egyháztól elvált, és gazdag egyházi javadalmaktól meg­fosztva, mint szegény árva a hit malasztjaival a világ színpadán önerejéből küszködik. A közmívelődés positióinak sakkban tartása a róm. kath. egyház részéről, ösztönszerűleg készt minket szeget szeggel viszonozó egyházpolitika üzésére. A protestantis­mus nálunk ugyan az államban mindig csak az alázatos kérés sorsára van praedestinálva, és csak örülhet, ha kap valamit, akkor is „személyválogatással, a minek legújabb fényes bizonyítéka, hogy mig a főrendiházban a kath. püs­pökök közé a czímzetes püspökök is — csak más uton — be­hozatnak, addig az evang. püspökök csak némelyikének szá­mára van „zsámoly." — Eszünkbe jöhet itt Jakab apóst. 2. r. 2 J 1-4. v. látnoki "nyilatkozata : ha valaki a ti fyüle­kezetekbe bémegyen, kinek ujján aranygyűrű vagyon, és fényes ruhája ; bémenend pedig a szegény is rongyos ruhá­ban. — Es ha tekinténdetek arra, a kinek fényes ruhája vagyon, és ezt mondjátok néki : Te ülj ide szépen ; a sze­génynek pedig ezt mondjátok : Te állj amott vagy ülj le ide az én lábaim alatt való zsámolyra. Avagy nem tettek-é ti magatokban választást, és nem lettetek-é nem igazán itélő bírákká? A mi egyházunk tekintélyét mindig csorbí­totta az ellentábor ama szemrehányása, melyet Jakab ap. 2, 18. verséből ránk olvasott, mondván : mutasd meg né­kem a te hitedet, a te cselekedetidől, és én megmutatom néked az én cselekedetimből az én hitemet. És mi nem tudtunk mutatni egyebet „rongyos ruhánál", értve azt akár kabátunkra, akár templomainkra és lábainkra; holott ők „fényes ruhán kívül" fényes templomokat, kalváriákat, székes egyházakat, bazilikákat, palotákat, emeletes paplako­kat, arany gyűrűket és lánczokat, crucifixokat, szenteket, pásztorbotokat, jogarokat, sugárlövesztő napokat, püspök­süvegeket szemkápráztatólag hegynek völgynek mutogat­nak, mondván : íme én megmutatom néked az én cseleke­detimből az én hitemet. Lecsüggesztett fejjel szégyenkezzünk-e ezen kicsinyes, de gyakori szemrehányásra? Nem. Mi ennél is fényesebb ruhával ékeskedünk, midőn Pál apostollal rámutatunk a Protestantismus anyagi főelvére : a hit általi igazulásra. — Hanem, midőn a dogmák ezen aranyoszlopával, mint meg­dönthetetlén védbástyával készen volnánk, illő immár ne­künk is az álomból felserkennünk, hogy megtudjuk mutatni, miszerint értjük mi ám Jakab apostolt is, és távol van tő­lünk, róla azt mondani, hogy levele „stroherne Epistel",

Next

/
Thumbnails
Contents