Evangélikus Egyház és Iskola 1885.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Szászok igazsága
361 valamit, sok egyházban oly rövidszabású, hogy a nagy pap térdein fölül állván, azt nem Verbi Divini ministernek, hanem ministránsnak tünteti fel, mely rosz izlés és szabás, mint az egyházi méltóságnak ártó, egyszerűen és egyetemesen eltörlendő volna ; a szegénység okozza tehát sokszor, hogy egy Lutherköpeny mellett meghal a pap. Hát illőbb bizony, ha a pap, az ilyen feketéből zöldes szinbe menő kopott hivatalos ruháját otthon hagyja, és félhivatalos — ha úgy szabad magamat kifejeznem, — tisztességes ruhában jelen meg. Minden esetre ezen ünnepélyes ruházatnak is az álláshoz alkalmazottnak kell lennie. A mint botrányos volna, ha egy világi úri ember Lutherköpenybe, vagy ehez hasonló hosszú papi kabátba öltözködnék, ép úgy nem hordja magán a papi hivatal méltóságát az, ha egy pap pörge kalapban, tarka rövid kabátban, talán még kocsagtollal a süvegen és sarkantyúval a csizmán akarna nyilvánosan megjelenni és járni. Bold. Székács püspök megütközött azon, midőn a pro ministerio vizsgán egy kissé sárgaszínű rövid Rockban nála megjelentem, mondván : ha váljon olyan kabátban szándékom-e járni, mely a papra nem illő! Raphanides Vilmos. BELFÖLD. A szászok igazsága. 1) IX. Válasz tiszt. Moór Gyula brassói ev. magyar lelkész úrnak. Jelige : Ha a ti igazságtok feljebb nem bővelkedik a farizeusok és Írástudók igazságánál, semmiképen nem mehettek be a mennyek országába. — Máté 5. 20. Egész terjedelmükben közöltem a szász egyházi hatóság és a brassói ág. hitv. evang. magyar egyháztanács által váltott iratokat azért, hogy kiki saját szemeivel győződhessék meg ama gyalázatos akadékoskodásról, a melylyel a szászok a brassói magyar evangélikusok anyaegyházzá alakulásának ellene állnak. Legyen szabad ezen iratokra még néhány megjegyzést tennem. Hogy a főkonzisztorium válaszának 1., 2., 3. pontjában elcsavarja, de egyenesen elhazudj a a törvényt — egy olyan §-ról is állítván, hogy az anyaegyházakra a felekezeti iskola felállításának kötelességét rója : a mely §-ban iskoláról szó sincs — azt láttuk egy előbbi czikkemben. Lássuk már most, mennyire ellenkezésbe jött válaszában önmagával. „Minden egyházközséget iskolával összekötve kell képzelnünk", mondja az a főkonzisztorium, a kinek a fennhatósága alatt, már eddig is 10 önálló anyaegyházközség létezik felekezeti iskola nélkül így : Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu, Tatrang, Zajzon, Pürkerecz, Krizba, Újfalu, Apácza és Halmágy. „De hiányzik a kérelem mellől a magyar ekklézsiával érintkező többi egyházközségek véleménye is" mondja tovább. Tudván azt, miszerint ezen állítás is csak akadékoskodás, ürügy a huzás-halasztásra; nem kérdjük, hogy ugyan miköze az érintkező ekklezsiáknak ahhoz, — ha a magyar *) Lásd az előző czikket a 43. számban. evangelikus szomszéd egyház anyaegyházzá akar alakulni : hanem csak azt konstatáljuk, hogy mikor a brassói Bertalan nevü szász egyház akart önállóvá lenni a szomszéd magyar evangelikus egyház véleménye után egj'általán nem kérdezősködtek, Hanem hát „Bauer das ist was Anderes!" Az is „herzig" állítás, hogy egyházközségek alkotásánál az anyanyelv nem lehet irányadó." ..Herzig" állítás azon egyházkerület hatóságától, a melynek alakulásánál — az egyháztörténelem tenusága szerint — tisztán az anyanyelv, a nemzetiség volt irányadó 1), a mely előbb hivatalosan is „sächsische Landeskirche"-nek nevezte magát, a mely mai napig is csak az anyanyelv és nemzetiség féltése miatt nem akar a magyarhoni evangelikus egyházhoz csatlakozni, a melynek papjainál mai napig is minden, még egyházi jellegű cselekedeteikben is, — a nemzetiség gondolata az irányadó.') Ilyen ellenmondásba egyházi kérdések tárgyalásánál önmagával csak az a főkonzisztorium jöhet, melynek értelmét a nemzetiségi gyűlölség elhomályosítá. Xo, de a brassói magyar evangélikusok czáfirata elég helyesen megfelelt a főkonzisztoriális absurdumokra. Legcsattanósabb pedig ezen czáfiratnak az utolsó pontja, mely azt mondja : ,.jól tudjuk, hogy ha a főkonzisztorium jóindulata nem segíti elő ügyünket, a mi íveket betöltő érvelésünk és bizonyítgatásunk amúgy is kárba veszett és semmit sem használ." Szomorú világításba helyezi ez a nyilatkozat azt a viszonyt, mely a szász hatóság és a magyar evang. alárendeltek között van. Nem az érvek, hanem a szeszély, a nemzeti gyűlölködés vezeti tehát a consistoriumot rendelkezéseiben. Igen ügyes dolog, hogy ezt a brassói magyar evang. egyháztanács szemébe merte mondani a szász egyházi főhatóságnak, de még ügyesebb dolog, hogy a brassói szász presbyterium. melyhez a czáfolat beadatott, a magyar evangélikusok ezen nyilatkozatát Schnell iigy*) Meltzl Oszkár szász tudós maga irja : ..Es darf wohl behauptet werden, dass die Union der beiden protestantischen Glaubensbekenntnisse sicherlich zu allererst hier durchgeführt worden wäre, wenn ihre Bekenner nicht auch durch nationale Unterschiede getrennt gewesen wären." 2) Az 1883. évi november 10. Xagyszebenben tartott egyetemes Luther-iinnep lakomáján a felköszöntők tárgyai : evang. deutsche Schulen ; deutsche Frauen ; deutsche-evang. Bildung; deutscher Glaube s hasonló „deutsche" dolgok voltak. — Pedig ehhez az egyház - kerülethez mintegy 24,000 magyar is tartozik. (Lásd: „Die Lutherfesttage" pag. 52). A brassói egyháznak, melyhez a 900 lélekből álló magyar filia is tartozik, Luther-ünnepélyen a „Volksgebet der Siebenbürger Sachsen" czimű éneket énekelték, a melyből álljon itt a következő mutatvány : 1. „Schütze, Gott, Dein Volk der Sachsen in dem Siebenbürger Land! Lass" es blühen, lass : es wachsen, Dass im Sturm es halte Stand ! 4. Eine grosse, mächt'ge Innung, sei des ganzen Volkes Schaar, Deutsch von Wort und von Gesinnung, Opfermuthig in Gefahr ; 5. Land und Sitte unserer Väter erbe fort von Sohn auf Sohn. Mach' zu Schanden die Verräther, So dem Volksthum sprechen Hohn." Ezt kellett énekelniök a magyar evang. tagoknak is, a kik részt vettek az ünnepélyen.
