Evangélikus Egyház és Iskola 1885.
Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország
2 csátek J. s — mint vádlók sejtik — Boor László, egy jogász s több lyczeistával együtt, előre megbeszélt titkos pánszlávisztikus irányú gyűlést tartottak. A bizottság e két fő — részletes adatokkal támogatott — vádpont igazságának megállapítására terjesztette ki a vizsgálatot, minek lefolyására nézve szükségesnek látja megjegyezni, hogy nem elégedett meg azzal, hogy a hatósága alatt álló vádló s vádlott theologusokat egyenként s a hol szükségesnek mutatkozott egymással szémbesitve kihallgatta, hanem felkereste a lyczeum igazgatóságát is, a lyczeumi tanulók közt létező tanuk s a városkapitányt a tanuként szerepelt rendőr kihallgatása végett, felkereste továbbá a vizsgálat folyamán tanukként felemiitett polgárokat személyesen is s a mennyiben szívesek voltak, adatokat szolgáltatni, azokat meghallgatta s végre bekivánta mindenünnen az ügyre fényt vető okmányokat, úgy hogy csak is ily minden oldalra kiterjedő kutatás s lelkiismeretes eljárás után sikerült a következő eredményeket konstatálnia : ad I. A mi a vád első pontját illeti, t. i. hogy Kutlik Vendel ügyvéd védnöksége alatt pánszláv irányú szerves szövetség létezik, erre nézve a vizsgálat kiderítette : 1. hogy a vádlottak mindnyájan szolidaritásban állanak, magukat az akad. ifjúság hazafias érzelmű részétől izolálják, úgy hogy tényleg a hallgatóság két, egymással ellenséges lábon álló tábort képez; 2. hogy Kutlik Vendel ügyvéddel és családjával a vádlottak majdnem mindnyájan közelebbi ismeretségben, részben szoros viszonyban, sőt folytonos érintkezésben állanak. Közelebbről kiderítette a vizsgálat : a) hogy a vádlottak időről-időre Kutlikéknál összegyülekeztek ; b) hogy oda magukkal bemutatás végett ujoncz theologusokat vittek; c) hogy különös alkalmakkor nevezett családnál tisztelegtek s ott meg is vendégeitettek; cl) hogy onnan gyanús irányzatú kéziratos könyvet („Lipa f t) és újságot („Narodni Noviny") hordoztak ; e) hogy lyczeistákat csábítgattak s Kutlik Vendel házához vittek. ad II. A mi a vád másik pontját illeti, t. i. hogy az Iriczer-féle sörházban pánszlávisztikus jellemű titkos gyűlést tartottak, erre nézve a vizsgálat csak annyit derített ki : hogy nevezett időben ós helyen Kutlik Vendel ügyvéd és neje jelenlétében a megjelölt egyének (Boor Lászlót kivéve, ki azért nem ment el, mert nem volt pénze) összejöttek. — Ez összejövetelre nézve azonban egyértelmüleg vallották, hogy annak czélja, Kutlikné asszony által — ennek születésnapja alkalmából rendezett ártatlan mulatság volt s hogy ott pánszláv üzelmeket nem folytattak; közelebbről: a „Maticzá"-t nem éltették, a „Hej Slováci a-t nem énekelték s politikai beszédeket nem tartottak; sőt ellenkezőleg, hogy ott csak ártatlan társas dalokat énekeltek; — csak Rohácsek István tartott egy beszédet, melyben Kutlikné asszonyt születésnapja alkalmából üdvözölte, kiemelvén ideális erényeit; kiki magáért fizetett, de hogy Kutlikné asszony, némelyek szerint Kutlik Vendel ügyvéd is fizetett valamit; Kutlik ügyvéd csak eloszláskor szólt hozzájuk, intvén őket, hogy rendben távozzanak; — hogy ők tótok, nem magyar nemzetiségűek; hogy körük, egyletük nincs. Egyesek eltérő vallomásaiból kiemelhetjük a főbbeket, t. i.. : a) Krizsan Zs. állította, hogy Kutlik ügyvédet és nejét belépésükkor „zsivió"-val fogadták, — a mit Kosztolny K. tagadott s mire Veszel J. sem emlékezett; b) Kuchta L. vallomása szerint senkit sem mutattak be az ünnepélyen — míg Krizsan Zs. azt vallotta, hogy ő ott lett bemutatva; c) Kuchta L. állította, hogy Zablk lyczeista is tartott beszédet, a többiek azonban csak Rohacsek beszédéről tudtak. Ez eredményeket constatálta a vizsgálat a vádirat alapján. Bizony édes kevés, mert — bár nem egy terhelő körülmény s ellenmondó nyilatkozat merült fel — a vallomások alapján ténynek csak annyi bizonyult, hogy vádlottak bensőleg egy, a tót nemzetiségi érdek által szorosan összekötött társaságot képeznek; de hogy e társaság pánszláv jellemű s külsőleg is szervezett, annak nyomára jutni nem lehetett. Ámde egészen más megvilágításba helyezte a vizsgálat további folyamán a vádlottak ügyét : 1) Csaják János theol. vallomása, 2) a theol. és lyczeista vádlottak szembesítése s a bizottság fel! keresésére, 3) a városkapitánytól, s 4) a lyczeumi igazgatóságtól átszármaztatott vallomási jegyzőkönyv. 1) Csaják János, ki tavaly — saját vallomása szerint — vádlottak társaságában volt, de kit ezek később kizártak, sőt megvetettek, vallotta, hogy ő annak előtte sokszor igyekezett őket mérsékelni, más, jobb meggyőződésre birni, de többet — úgy mond — nem vallhat rájuk vonatkozólag a nélkül, hogy „árulónak" ne tűnnék fel maga előtt. Nem is vallott, úgy hogy a hosszas vallatás végeredménye érdemileg csak a két adat volt, hogy t. i. ő is volt Kutlikéknál s hogy látott Maróthy Lajosnál egy „Dennik" (Napló) czimtt könyvet s benne egy hosszú elbeszélést „Piesen" (A dal) felirattal. De észrevétetvén, hogy a mint a kihallgatási teremből kilépett, a reá aggódva várakozó vádlottak felé tagadólag intett — ez által mintegy jelt adván nekik, hogy nem vallott — újra kihallgattatott s mind jobban compromittálta magát nevetséges mentegetéseivel. Míg végre teljes fényt vetett jellemére egy, az október 3-iki eset után atyjának irott s beleegyezésével elénk terjesztett levele, melyben többek közt említi, hogy a renegát magyar hősök rajtuk ütöttek a „mieinken," de semmit sem találván — felsültek; s melyből határozottan kiviláglott, hogy ő
