Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Püspök-e vagy superintendens (Krupec István)

•295 ismerné a Schleiermacheri szavakat, hogy a tanár, ki felolvasásait ki nem adja, a könyvnyomtatás felfedezését ignorálni látszik. S mely tanár az, ki felolvasásainak megtartásában látja élte hivatását kimerítve; ha az egyházi hatóság többet nem is kiván tőle? Igaz, nagyobb művek értékesebbek lennének, a tanárt is jobban lehetne méltatni azok alapján s nem csodálható, hogy dr. M. t. úr annyira sürgeti; de még azok sem zárnák ki ezen vázlatszerű műveket. Ezeknek örökké tartó szolgai követésére úgy se lenne kötelezve a tanár, s legfeljebb akkor lennének a tanárra kényelmetlenek, mely eset akadémiánkon bizonyára nem forog fenn, ha más mondani valóját kimerítenék. Ha azonban ez eset fenn nem forog s ha vannak, a mint vannak tanárok, kik alapos tanulmány és önálló kutatás által a tudomány színvonalára emelkedtek s azon tova haladnak a nélkül, hogy mások szolgáivá lennének : akkor ezek hallgatóik érdekében is cselekednének, ha előadásaikat kiadnák, mint ehhez kimutatás a következőkben lesz megkísértve. —a —s. Püspök-e vagy superintendens. Az idei dunáninneni egyházkerületi gyűlés egy-két igen tekintélyes világi tagja erős hangsúlyozással adott kifejezést annak, hogy superintendenseink-, illetőleg püspökeinket, midőn a főrendiház méltóságos és még magasabb czímet is viselő tagjai sorában helyet foglalnak, a „méltóságos" czím illeti meg. A többség azonban érdemekben megőszült egyházi feje után indulva nem látta helyén s idején valónak még, hogy e kérdésben határozzon vagy csak nyilatkozzon is, s ezúttal tudvalevőleg csak a diplomatikussá vált püspöki czimzés használatára tartotta az egyetemes gyűlés által felszólítandónak a kormányt. — (Lásd Ev. Egyh. s isk. 35. sz. 280. 1. —y-t.) De hát nem mindegy az: püspök vagy superintendens? Nézzünk csak a két czimzés múltban való használatából valamit. Itt rejlik a feltett kérdésre a válasz is. A magyarhoni protestánsoknak, midőn még nem váltak határozottan ketté — az 1554-iki óvári zsinaton constituált első főlelkipásztorát, a kinek nevét tudjuk, Thorday Demeter óvári lelkészt Lampe történetíró superintendensnek, Ribini meg superattendensnek, de episcopusnak tehát egyik se nevezi. (L. Lampe : 98. 1. s Ribini 100 1.). — De azért tisztán az „episcopus" szó is előfordul már ez időben még pedig a ref. Lampenál, a ki a következő (t. i. a 99-ik) lapon említi, hogy már az 1550-iki tornai zsinaton volt szó püspöki hivatalról; („iam enim in Synodo Toronensi anno 1550 actum est de Officio Episcopi in visitandis Ecclesiis") hogy azonban ily püspökük lett is volna eleinknek, azt itt nem olvassuk. — Az ev. Ribini is megemlékszik e zsinatról beszélvén „de officio episcopi seu superintendentis." (97. 1.) Miért ez a „seu"? kellett itt Ribininek magyaráznia valamit? Mintha csak az előtte élt Lampe „episcopus"-ával iíüzkődnék benne a kétségkívül Németországból átszármazott „superintendens" nevezet használata helyességének tudata ! Az erdélyi evang. szászok is Viener Páljokat (első főlelkipásztoruk 1552-ben) superintendensnek nevezik. Németországban így volt, náluk is így kellett lenni. A szakadás után a ref. ok elegyest nevezik főpásztoraikat — külön is együtt is — superintendenseknek vagy püspököknek

1), az unitáriusok rendszerint csak püspökről beszélnek, a mieink meg, t. i. az ág. hitv. evangelikiisok, superintendensekről, vagy — a mi egy — superattendensekről

2) nagy ritkán inspektorokról avagy főpapokról. Ez volt hivatalosan használt nevök egyházunk legelső főpásztorainak, a kik dunántúli s erdélyi territóriumán a 17-ik században fölötte őrködtek. A bécsi béke „ut quaelibet religio suos superiores vei superintendentes habeat" statu tu ma alapján a „superintendens" nevezet annál honosabbá válhatott, s a szorosan vett magyarországi ág. hitv. evangélikusoknál azzá is vált. Nem egészen úgy az erdélyieknél, a kiknek egyházi fejét püspöknek is nevezik. (L. Fabó : momentumái I. k. 241-ik lapját, a hol Apaffy Mihály — a szász papok tizedét megerősítve — a szász natio püspökéről beszél). — A reformátusok mint annak előtte éltek, ezentúl is elegyest élnek — ha csak lehet — a két czimzéssel

3). — Következőleg hát csak a mieinknek, a szorosan vett magyarhoni evang. ok egyházi felügyelőinek jutott ki oly kevés a „püspök"-ségből? De hát miért? A világ mért nekik más mértékkel? a nyáj nem akarta? vagy magok a főpásztorok valának oly önmegtagadók? Vagy általában nem tekintették eleink a püspöki czímet a superintendensinél díszesebbnek? Említettük „Acta Tekuschiana"k (kötetet képező kéziratában van egy a „magyar evang. superintendensek életé "-re vonatkozó becses munka Wietorisz Jonathántól (1770.), a melyben azt olvassuk, hogy : „quos apud Evangelicos vocant superintendentes, apud Rcatholicos superbiori vocabulo Episcoporum, Pontificum salutant. — Episcopus, grammatica denominatione, apud Latinos superintendens est". A kétféle elnevezés tehát egy dolgot jelentett: — De ha így állt a dolog, akkor fel lehetett egyiket a másikkal cserélni is? S egyházunk egy vértanújáról, nagy papjáról a 18-ik század elején irják is, hogy megpróbálta ezt. — Rosszúl járt azonban. Rátámadtak s bevádolták mint olyat, e ki minden alap nélkül „püspök" czimet tulajdonított magának. Krmann Dániel ev. superintendensről van szó, kinek tragikus sorsa ismeretes. Mit bizonyít ez? — Azt, hogy kellett lenni időnek, a midőn az episcopus czím használatának jogosultságát az evang. superintendensektől megvonták. S ilyen idő, — tudjuk — volt is. Gondoljunk csak III. Károly uralkodására, az 1715-iki országgyűlésnek a rózsahegyi zsinat végzéseit megsemmisítő szellemére, a királyi ingadozó kegyelemre s az akkori r. k. klérusra, mely e kegyelem asztaláról lehullott morzsákat is megirigyelte. Hogy is lehetett volna a *) L. Lampe: „Hist. Eccl. Ref. in Hung. et Transylv." 419. 1. : Nomina Reverendorum Dominorum Episcoporum, seu Superattendentium" ; és lásd Samaraeus Jánosnak a szakolczai ref. okhoz intézett szláv levelét, melyben ref. püspök-nek írja magát (a pozsonyi ev. lyceum könyvtárában az „Acta Tekuschiana"-kban rejlik e levél.). 2) Fabó Mon. I. k. 123.1. az 1615. junius 17. Újlakon tartott ág. vall. ev. kerületi gyűlésre hivó levelet, a melyet Czene Péter mint superintendens, Patai István pedig mint superattendens írnak alá. 3) Lampe, 541. 1. : „vetiti enim sunt conventus Synodales, in quibus Superintendentes, seu Episcopi eligi solebant" .... (1712.)