Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Költemények - A lützeni csatatéren (Dr. Moravcsik Gyula)

Harmadik évfolyam. 37. szám. Pozsony, 1885. évi szeptember 12. E VA NGELIKUS EGYHÁZ ts SICH Előfizetési ár : Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ ;o „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. JA EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. sS>£&5<£s — Szerkesztő- 3 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom: A liitzeni csatatéren. (Dr. Moravcsik Gyula). — Tankönyvek a theologiai szakiskolán, (—a —s.) — Püspök-e vagy superintendens. (Krupec István). — A tanév elején. (Németh Lajos). — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. A lützeni csatatéren.*) Elhalt az ágyuk tompa vad zúgása, Elnémult az ijesztő csatazaj S a harsonáknak buzgó riadása . . . Felváltja egy-egy kinos, mély sóhaj. A haldoklók halomba' ott feküsznek, Nem birva többé vérző testüket, A bús enyészettel zihálva küzdnek, — S az éj elrejti vergődésüket. Magányos őrtűz egymagába' lángol, Körülte tépett, fáradt harczosok. Kisértnek ott a messzeségbe távol Felgyújtott falvak, füstölgő romok. A tűz kialvó végső lobbanását Elfojtja a süvöltő őszi szél . . . A körülállók oly némán hallgatják A mit egy ifjú tört hangon beszél : ., Világosodni kezdő láthatáron Miért kell látnom ezt a felleget! . . . Miénk a győzelem, — de haj mily áron . . . Gusztáv Adolf királyunk elesett. Nem-e baljóslat ez közös ügyünkre, Dicső vezérünk hogyha elhagyott? Nem azt jelenti ez, hogy minden veszve, Ha ő örökre elnémult halott?" De íme most egy ősz harczos előlép S feléje fordul mind a figyelem . . . Fénylő szemében oly csodás varázs ég, Arczára irva : mult, jövő, jelen. S a mint beszélni kezd gyújtó szavával, Mely diadalként zeng a légen át : A haldoklók szivébe uj hit szárnyal . . . Könnyebb így tűrni a haláltusát. *) A „Gusztáv-Adolf-egylet" mintájára keletkezett „egyetemes evang. gyámintézet" huszonöt éves fennállásának ünnepén. „Nem halt meg, él még s élni fog örökre, Gusztáv Adolf örökké élni fog! Dicső kardjáról, mely most összetörve, Beszélni fognak késő századok. Mi az, mi meghalt s tűn a gyors idővel? A test csak az, a porladó hüvely . . . De lelke él s mindig magasbra tör fel S bennünket is magához felemel! „Oh, élni fog, örökre élni lelke Hogy bátorítsa mindnyájunk szivét; Hogy fennragyogjon csillagként az eszme, S fényét áldásosán terjeszsze szét. Ha elnémul a harcz, e véres örvény, Melyből mi tününk majd fel győztesen : Oh akkor is, a béke dús mezőjén Nagy szelleme közöttünk megjelen. „Míg lesz, ki szent hitéért harczra szálljon, S megvédje azt bátran, győzelmesen; Míg emberszív segítni kész a máson, Míg szenvedésre könnyet önt a szem; Nemes, szent czélra míg áldozni készek Az ismeretlen jövő századok : — Addig nevére nem száll bús enyészet, — Gusztáv Adolf örökké élni fog!" Dr. Moravcsik Gyula. Tankönyvek a theologiai szakiskolán. i. Midőn Zsilinszky M. esp. felügyelő úrnak e tárgyban intézett ismert tartalmú felszólalására dr. Masznyik E. akad. tanár úr azt adta válaszul, hogy a tankönyv és irott füzet között lényeges különbséget nem lát, ellenben azt a közös jellemző vonást, hogy mindkettő czélszerűtlen, Zs. f. úr rámutatott még egyszer s még nagyobb nyomatékkal arra, mit már azelőtt is megérintett volt, arra t. i., hogy a lényeges különbség a nyilvánosság.