Evangélikus Egyház és Iskola 1885.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Evangelizáczio (Szeberényi L.)
147 ellenére is mennyi érdeket kellett sértenem, mennyi kényes oldalra kellett rátapintanom jelen czikksorozatom folyamán. De vigasztal a tudat, hogy azok az érdekek s kényes oldalok megérdemelték azt. A helyi és személyes érdek sok nagy eszmét csirájában fojtott már el, — az ő áldozataival szaporodtak mindég a világ vértanúi. Az eszmét nem nyomhatták el : az egyház, az egyet, akadémia s a magyar ev. theologiai irodalom is virulni fog még egykoron. Az acsai apostolok szelleme még kikél a sírból s ölelkezni fog az élő apostolok szellemével : a mit az apa elkezdett, azt a fiú a Gedulyk, Karsayk, Czékusok és Szeberényik segedelmével be fogja fejezni. Es a jó Isten s igaz egyházának feje Urunk a Krisztus megáldja munkásságukat. Ez hitem, reményem. Dr. Masznyïk Endre, theol. akad. tanár. Az evangelizáczióról. Válasz Nt. Láng Adolf főesperes úr válaszára. Keresztek mögé rejtőztem, vagy is inkább nevemet elhallgattam, nem mintha féltem volna a világosságtól ; de mert tárgyról szólva dolgozatom, a névaláírást fölöslegesnek tartottam. Nem rejtőzöm el többé a keresztek mögé. A válaszban felhozott ellenérvek tévességéről meg lévén győződve, részemről utoljára szabad legyen még egyszer hozzá szólni a tárgyhoz. Czikkemben a mottót, melyet Ntű úr megtámadott feltartom továbbra is. Urunk és Üdvözítőnk a farizeusi tant nem kárhoztatta, hanem igen elitélte az általam múltkor idézett mottóban a farizeusi térítési szenvedélyt. Máté evangyélioma 23, 2—3-ban mondja Urunk : A Mózes székében ülnek az írástudók és a farizeusok. Annak okáért mindazt, a mit nektek parancsolnak, megtartsátok és megcselekedjétek ; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek ; mert ők mondják, de nem cselekszik. íme Urunk e szavai elegendő bizonyságai annak, hogy az Űr nem volt ellensége a farizeusi tannak, hanem az életnek. Krisztus urunk evangelizátor oly értelemben, aminőben Ntű úr gondolja sohasem volt. A proselyta-szerzést amint elitélte szóval, úgy tetteiben is hiába keressük azt. Az Űr hirdette a mennyei evangyéliomot ; de lelkekkel sohasem nyerészkedett. Az Üdvözítő, midőn a pogány százados hozzá jön, segit a kérőn ; de egy szóval sem alkudozik lelkével, nem mondja, hogy legyen zsidóvá a pogányszázados, hanem elösmeri készséggel, hogy oly hitet Izraelben sem talált. Az Üdvözítő járt városon és falun, hogy hirdesse az evangyéliomot ; de a „kitéritgetés" és áttéritgetés nem volt az ő feladata. 0 azt akarta, hogy az emberek megtérjenek, tévén bűnbánatot. Nem tartottam én Ntű úr szavait ártatlanoknak, nem azért, mivel nagy harczra szólítottak fel, hanem mivel tartalmuk evangyéliom és igazságellenesnek tűnt fel. A válasz szavai pedig még jobban győztek meg arról, hogy az ártatlannak nevezett czikk épen nem az. A válasz ugyanis nyilt harczot hirdet s azt kívánja, hogy a lelkész levetve a papucsot, mezítlábas barát módjára járja be vidékét és ügyesen lásson hozzá a katholikusok térítéséhez. Az evangelizáczió czikkének eredetét onnan magyarázom meg, ahonnan jönni gondolom az évenként megjelenni szokott imatársulati felhívásokat (a vasárnap megszentelését illetőleg) ! A jelenkor keresztyénségének két rokon járványa van : az egyik az állati hitetlenség, a másik a külső, látszatos hivősködés. Valamint a kereskedelmi világban nagy divat a vállalkozás pénz nélkül : úgy a keresztyénségben is lábra kezd kapni egy irány, mely hitvállalatokat tervez, hitalap nélkül. A nagy szó s nagy igéret a kereszténységben hasonlít a kereskedelmi világ reklámjaihoz. A hires imatársulat el nem mulasztja minden évben hirdetni nagy hangon, hogy hány nyelvre lett lefordítva már felhívása. Nagy szó semmiért. Azok az angol urak bennünket pogányoknak tartanak ; mert különben tudhatták volna, hogy még mi sem felejtettük el az Ur imáját s naponként kérjük az Atyát, hogy az ő neve megszenteltessék. Mily könnyű, mily kényelmes keresztyénség ez, másokat levelileg téritgetni ! Mily felületes keresztyénség az a nagy frázisok és szavak keresztyénsége. A vasárnap megszentelése szép dolog: de ennél főbb, szem előtt tartani azt, amit Máté evangyelioma 23 r. 23. verse mond : az igazságtételt, az irgalmasságot és a hívséget. Hazánk keresztyénsége talán nem ünnepli oly szigorúan a vasárnapot mint az angol ; de e hátrány mellett megvan az az előny, hogy nem produkál oly absurdumot, minő az üdvsereg. Nagytiszteletű főesperes úr nem értette az evangeli^ záczió alatt azt, hogy hazai ev. egyházunk saját-az evangyéliomtól elidegenült hiveit evangelizálja, hanem hogy a római katholikusokat saját egyházunk tagjaivá tegyük. A válaszban bővebben kimagyarázta főesperes úr az evangelizácziót. mely szerinte a ,.m e g n y e r e n d ő" lelkek után való utánjárásban áll. Az az „utánjárás" az, amit én evangyéliomellenesnek tartok ; mert ez emlékeztet arra, amit a farizeusok tettek, midőn a megnyerendő lelkek irtán futkoztak szárazon és vízen. Van a lelkésznek s minden evangelikus hívőnek elég dolga saját házában ; nincs idejök sem arra, ha nem is pipáznak s nem is járnak papucsban, hogy idegen egyházak leikeivel nyerészkedjenek. Sokkal nehezebb a már meglevő evangelikus egyháztagokat a keresztyén életben és hitben fejleszteni, mint új tagok után járni. Könnyebb téríteni, utánjárni a lelkek után, mint önmagunknak küzdeni e világ szelleme ellen. Könnyebb más felekezetek tagjait csalogatni s más felekezetet ócsárolni, mint saját felekezetünk tagjait az elveszéstől megóvni. Egy már meglevő keresztyén életirányt rögtön megváltoztatni nagyon nehéz és könnyen a mesterséges gyors változtatás következtében az egész keresztyén alap elvész. Az evangelizácziónak csak egy neme van és az az, melyet az evangelizáczióról irt czikkemben fejeztem ki. Az ott mondottak nem jelentik bizonyára az egész napon át papucsban járó pipahőst, hanem komoly, őszinte, alapos munkát. Arra hódítani s megnyerni a híveket, hogy azok velünk kiáltsák az „Uram", — „Uram"-ot nagyon könnyű ; de sokkal nehezebb őket oda nevelni, hogy cselekedjék az Atyának akaratját. A „Regnum Marianum" nem volt türelmetlenebb, mint a svéd és dán protestáns kormányok. Es hogy a szellem ma már megszűnt, annak okai nem csak protestáns, hanem katholikus férfiak is. A vallási szenvedélyek korát ne nézzük színes. hanem hű szemüvegen. Az elkeresztelések és eltéritgetések nem teszik tönkre egyházunkat, ha mi ! magunk nem teszünk hűtlenekké. Elkeresztelni, eltéríteni